A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-12 / 33. szám
légnyomás, a hőmérséklet; milyen az idő a hír adásának pillanatában és milyen volt az azt megelőző hat órában. Külön adatok jegyzik a felhőzet sűrűségét, természetesen, különböző magasságokban. Ilyen, s ehhez hasonló adatok összevetéséből, körültekintő elemzéséből készül azután az időjárás-előrejelzés. Ennyi adat birtokában vajon tévedhet-e az időjós?!... Természetesen igen — de nem azért, mert ő is ember és tévedni emberi dolog; hanem azért, mert hazánkban az időjárás alakulását az ilyen-olyan ciklonok örvénylésén kívül az Alpok és a Kárpátok koszorúja is jócskán befolyásolhatja. Aligha akad olyan rutinos meteorológus, aki teljes biztonsággal „ráérezne", hogy az Atlanti-óceán felől érkező anticiklont a két hegyvonlulat gerincei mennyire fékezik le. Az időjósok napi munkája egyébként költséges szolgálat. A kutatás és a távközlés legmodernebb eszközei, rádiószondák, radarok, műholdak, elektronikus számitógépek, képtávírók, telexek szükségesek a folyamatosan készülő előrejelzésekhez. És hogy megér-e mindez ennyi költséget és fáradozást? Nos. az erre vonatkozó számítások szerint a meteorológiai kutatásra szánt minden egyes korona — a tetemes eszközigényesség ellenére — tízszeresen is megtérül! Manapság szinte nincs is olyan területe a nemzetgazdaságnak, amely ne hasznosítaná a meteorológiai előrejelzéseket és a különféle kutatásokat, alapuljanak bár földfelszíni, netán léggömbös vizsgálatokon, avagy mesterséges holdak negyvenezer kilométeres magasságban végzett mérésein. így azután aligha csoda, ha csupán vízügyi vagy légköri kérdésekben évente mintegy tízezer esetben adnak szakvéleményt a bratislavai Meteorológiai Intézet dolgozói. Például a légi közlekedés egyszerűen megvalósíthatatlan lenne az ö munkájuk nélkül. Az időjósok állandó kapcsolatban állnak továbbá a központi útügyelet dolgozóival, az energetikusokkal, a mezőgazdasági munkállatokat irányitó központi intézményekkel, a villámveszélyre érzékeny vegyipar, avagy a gyors légnyomásváltozás következtében metánrobbanással fenyegető bányaipar felelőseivel. Méltán juthat eszünkbe az is, hogy mekkora haszon származik abból, ha a mérhetetlen karokat okozó jegesöt éppen a meteorológusok segítségével tudjuk majd csendes esővé szelídíteni. És hogy ez nem meddő álom, azt szovjet, amerikai, lengyel, magyar és jugoszláv példák is bizonyítják. A jövő terveiből azonban érdemes viszszatérni a jelenbe, hiszen az időjárás folyamatai nincsenek tekintettel az országhatárokra. A szakemberek számára nélkülözhetetlen az együttműködés; adataikat nemcsak a környező országokkal, hanem jónéhányat az északi félteke valamennyi országával kicserélik. A meteorológusoknak saját távközlési vonalaik vannak, terjed a műholdas adatátvitel, a milliárdnyi adat közül számítógépek válogatják ki az éppen akkor és éppen ott szükségeseket. . Ezért hát kár sóvárogva gondolni a régi, forró nyarak, illetve a hajdanvolt kemény telek emlékére! Inkább bízni kell — a sokévi átlagban és a szerencsében, hogy a szüntelenül áramló ciklonok és anticiklonok „kegyesek" lesznek hozzánk, és akkor hozzák hátukon a megfelelő jóidőt, amikor majd mi megyünk szabadságra. A téli vakációban síelni, a nyári szabadság heteiben strandolni. És ha télen (melegen) süt a nap; nyáron pedig (kis híján) fagy?! Őszintén szólva, nem az időjósok tehetnek róla. MIKLÓSI PÉTER Háromnapos tanácskozás után Prágában július 7-én ért véget a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) 44. ülésszaka. A nagy érdeklődéssel kísért jelentős nemzetközi eseményen a tíz KGST-tagállam. Jugoszlávia és megfigyelői szerepben további hét ország küldöttsége vett részt. Az ülést Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a KGST 44. ülésszaka olyan időpontban tanácskozik, amikor változóban van a világ politikai légköre, erősödik az államok közötti bizalom, sőt jelentős leszerelési egyezményeket is aláírnak. A megnyitó után Rudolf Rohlítek, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője terjesztette elő a Végrehajtó Bizottság jelentését a KGST által a 42. és a 44. ülésszak közötti időszakban kifejtett tevékenységről. Méltatta az elért eredményeket és rámutatott a kedvezőtlen jelenségekre. Negatívum, hogy a KGST-tagországok kölcsönös kereskedelme az 1987-es évben a korábbi évekhez viszonyítva csak 1,5 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedelem áruszerkezetében sem történtek lényeges változások. Az idei, 1988-as évben a tavalyi év kedvezőtlen jelenségei ismétlődnek. A Végrehajtó Bizottság a jelenlegi állapottal elégedetlen és szükségesnek tartja, hogy mind az egyes tagországokban, mind a KGST szerveiben megteremtsék a lehetőségét a kölcsönös kereskedelem kiszélesítésének, s az áruszerkezet bővítésének. A megnyitóbeszéd és a Végrehajtó Bizottság jelentésének a meghallgatása után a tagországok és Jugoszlávia képviselői megvitatták a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak az 1991. és 2005. közötti időszakra vonatkozó koncepcióját, az 1991—1995-re vonatkozó népgazdasági tervkoordináció pontosított programját, illetve a tagországok sokoldalú távlati gyártásszakosítási és kooperációs elképzeléseit. Áttekintették, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálásában, ami a 2000-ig érvényes komplex program egyik fő iránya. Szó volt a KGST-ülésszakának 1989-re és 1990-re vonatkozó munkaprogramjáról, valamint a 45. ülésszak napirendjéről és időpontjáról. A nyílt és kritikus tanácskozáson valamennyi küldöttség vezetője kifejtette országa álláspontját. Ľubomír Štrougal. a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök felszólalásában azt emelte ki, hogy ami a KGST elmúlt időszakban kifejtett tevékenységének értékelését illeti, a csehszlovák fél egyetért több küldöttségvezető nézetével, miszerint az 1986. évi bukaresti tanácskozás óta elért gyakorlati eredmények nincsenek összhangban a tagországok erőfeszítéseivel. A KGST szocialista gazdasági együttműködésének és tevékenységének gyors átalakítására vonatkozó irányvonal eddig sajnos csak részeredményeket hozott. Hibának tekintjük — jegyezte meg egyebek között Ľubomír Štrougal — hogy az elmúlt időszakban végzett tevékenységről előterjesztett jelentés nem kísérli meg mélyebben elemezni a helyzetet. A javasolt megoldások túlságosan általánosak és nem érintik az alapvető okokat. Elsősorban az áruszerkezet megváltoztatásának kérdéséről, a kölcsönös árucserében a termékek műszaki színvonalának és minőségének bíráló értékeléséről van szó. Ebben kellene keresni a kivezető utat. Elvárjuk, hogy a külgazdasági kapcsolatokkal és a tervezéssel foglalkozó bizottságok nagyobb kezdeményezést fejtsenek ki annak érdekében, hogy a mai helyzet a közös akcióprogram alapján megváltozzon. Miniszterelnökünk felszólalásában szükségesnek mondotta azt is, hogy a külgazdasági kapcsolatok bizottsága részletesebben foglalkozzon a fejlődő országokkal folytatott együttműködésben felmerülő problémákkal. Csehszlovákia készen áll. hogy lehetőségeinek megfelelően növelje a fejlődő országok részvételét külkereskedelmében. A mai helyzet nem kielégítő. és készen áll arra. hogy a többi tagállammal együtt felülbírálja kapcsolatait a fejlődő országokkal és közösen kidolgozza a következő öt évre vonatkozó * céljait és hosszútávú elképzeléseit. Ami az iparilag fejlett tőkés országokat illeti, új helyzet alakul ki a KGST és a Közös Piac, valamint az egyes közös piaci országokkal megkötött hivatali kapcsolatok alapján. A külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó bizottság javaslatokat dolgozott ki a tudományos-műszaki és a gazdasági együttműködés és kooperáció, a licenc-kereskedelem, valamint a harmadik piacokon való közös lépések kibővítésére. Csehszlovákia a kölcsönös előnyösség elve alapján támogatja az együttműködést, de visszautasít mindennemű diszkriminációt. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. a szovjet küldöttség vezetője egyebek között ezeket mondta: — Ennek az ülésnek a célját elsősorban abban látjuk, hogy gyakorlati lépést tegyünk a szocialista integráció fejlesztése, együttműködésünk minőségi megújítása terén... A Szovjetunió részesedése a nemzetközi kereskedelemben nincs összhangban a világban betöltött gazdasági, sem pedig politikai szerepével. A külkereskedelmi forgalom szerkezete továbbra is elavult. Mindez azt bizonyítja, hogy a külföldi gazdasági viszonyokhoz való eddigi hozzáállás — az adminisztratív tervutasításos módszerek hosszú éveinek gyakorlata alapján — az irányításban immár teljesen túlhaladott... A Minisztertanács elnöke kifejtette azt is. hogy a KGST-tagországokban ma sürgetően vetődik fel, hogy meg kell szilárdítani a gazdaságpolitika szociális beállítottságát, s az hogy az ember és szükségletei képezik valamennyi testvérpárt sztratégiájának legfőbb célját. Az e területeken megfogalmazott feladatok teljesítésének egyik döntő feltétele a szocialista közösség és népgazdasági komplexumainak minél szorosabb integrációja, s a gazdasági és technológiai potenciál ésszerű és egyeztetett kiaknázása azokon a területeken, amelyek összefüggnek a lakosság szociális szükségleteinek a kielégítésével. A háromnapos ülést az élénk vita és az eltérő nézetek egyeztetése jellemezte. Kifejezi ezt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a 44. üléséről kiadott közlemény is, amely egyebek között leszögezi, hogy a KGST-tagállamok „Célszerűnek tartják az együttműködést és a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítését és bővítését a »tudomány-technikaterm el és-értékel és« teljes ciklusában, elsősorban a gépiparban, az elektronikai iparban a legfontosabb szerkezeti anyagok előállításában, a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagforrások ésszerű kihasználásában, a közlekedés és a hírközlés fejlesztésében, az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek gyártásában, a szociális szférában." A közlemény arra is kitér, hogy a KGST-tagországok a jövőben is minden erőfeszítést megtesznek a gazdasági együttműködés minőségileg új szintre emelése érdekében. Az ülésnek mind a vitája, mind az ülésen elfogadott dokumentumok azt fejezték, illetve fejezik ki, hogy a szocialista országok az utóbbi időszakban rendkívül figyelmet fordítanak a gazdasági fejlődés intenzifikálására, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására. Számos államban nagy jelentőségű átalakítást hajtanak végre, tökéletesítik a gazdaság mechanizmusát. Új helyzet keletkezik a KGST-ben is. A kölcsönös kereskedelemben a stagnálás felé mutató irányzatok, a gyártási kooperáció vontatott fejlődése, valamint a tudományos és műszaki fejlődés területén észlelhető lassú haladás sürgetően arra figyelmeztet, hogy gyorsabban és merészebben kell előrehaladni minden vonalon. A közös érdek az, hogy a KGST-ben is helyet kapjanak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció új mechanizmusának elemei, hogy itt is érvényesüljön mindenben az átalakítás. BALÁZS BÉLA 13
