A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-12 / 33. szám
gyógyszállóinak a vizét egyetlen forrás biztosítja. Csak mi naponta 430 köbméter folyadékot használunk el, újabb építkezésekkel a gyógyulásra várók százaitól vonnánk el az értékes szervezetjobbító ásványvizet. Hétközben, kúramentes, kezelés nélküli napjainkon zömmel épp az utókezelésre beutalt páciensek alkotják vendégseregletünket. Uhrin Ladislav 39 éves, helybéli lakos, 1976 óta igazgatja a fürdő ügyesbajos dolgait. A strand mindössze egyetlen állandó dolgozóval rendelkezik. A személyzet többi tagja — verbuvált vendégmunkás. — A mostani csapatunk — szögezi le a gondnok — már több éve dolgozik együtt. Fürdömestereink többnyire — szaktanfolyamot végzett — diákok. Ha a szükség úgy kívánja, jómagam is besegítek a munkájukhoz. — Én lévai (Levice) vagyok, gépipariban tanultam — árulja el Ozanová Renata, az egyik „vízfelügyelö" —, s harmadik esztendeje töltöm a strandfürdőben vakációm nagy részét. Az alapfizetésünk nevetségesen alacsony, mindössze 1 000 korona körül mozog, a munkaidőnk reggel héttől este hétig tart, s még az illemhelyeket is nekünk kell tisztán tartani. És persze szombatvasárnap is dolgozunk. Mégis örömmel jövök vissza mindig, a kollektíva ugyanis nagyon jó, meg aztán szeretek emberekkel foglalkozni. Augusztus elsejétől a SZISZ Lévai Járási Bizottságán dolgozom. *■ A krupinai Jednota fogyasztási szövetkezet kötelékébe tartozó helyi Minerál Szálló a fürdő területén két gyorsbüfét üzemeltet. Az étkezde újdonsült vezetőjét, Dohaničová Margiténak hívják. — Az édességeken, nyalánkságokon kívül — újságolja a kedves beszédű nő — általában hatféle egytál ételt, 8 fajta üdítőitalt, s ezenkívül gyümölcsöt és zöldséget is tudunk ajánlani vendégeinknek. Ez ideig a Minerálból készen kaptuk az ételeket, most viszont már kolléganőmmel itt, helyben készítjük el az étlapon szereplő menüt. Legnépszerűbb a friss palacsinta. A kerti asztaloknál egyszerre 40 személy étkezhet. A fürdő területén tilos a sör és egyéb alkoholtartalmú italok árusítása. — Mivel nagyobb beruházásra nincs lehetőségünk — jegyzem ismét Uhrin Ladislav szavait —, évről évre csak apróbb toldozásra-foltozásra futja pénzügyi keretünkből. A múlt évben így is 100 000 koronát költöttünk fürdöcsinosításra. Az elhasznált víz tisztítatlanul a falu határában csörgedező patakba kerül. A látogatók a 90 kabin valamelyikében helyezhetik el holmijaikat. A bejárati ajtótól visszapillantok a medencére. A sok embertől szinte pezseg, forr a víz. Hiába, forrón süt a nap, mindenki a hűs habokba kívánkozik. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! A VELENCEI-TÓ ÉS KÖRNYÉKE A Balaton kis testvérének nevezett Velencei-tó idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években alaposan megnövekedett. Az a gyakorlati tény is hozzájárul ehhez, hogy mintegy 50 km távolságra van a fővárostól. A „kis testvér" elnevezés jogos, mert a tó környéke számos tekintetben hasonlít a Balatonhoz. A Velencei-tó déli partját, akár a Balatonét sík vidék határolja, ez strandok, üdülőhelyek kialakítására kiválóan alkalmas. A tó északi partján hegysor húzódik változatos, szép tájképi környezetet teremtve. A Velencei-tó vize nyáron 27 °C-ra melegszik fel, s kora tavasztól gyakran október elejéig alkalmas a fürdőzésre. A nátrium-karbonátos, sziksós víz és kénes iszapja gyógyítólag hat a reumatikus, mozgásszervi betegségekre. A tó nyugati oldalán nagy nádas terül el, amelyet madárrezervátummá nyilvánítottak. A tó északi partján Velence nagyközség terül el, amelyhez újabban a valamikori önálló településeket — Kisvelence, Kápolnásnyék, Sukoró és Nadap — hozzácsatolták. E terület már a római korban lakott volt, két római kereskedelmi út is keresztezte. A község nevének eredetéről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt mondják, hogy a Székesfehérváron építkező velencei mesterek után kapta a nevét, akik itt laktak, mások azt állítják, hogy a Velence szó régi magyar halászkifejezés. Velence község temetőjében található Molia Szadik szerzetes felholdas sírköve. Molia Szadik Vámbéry Ármin Ázsia-utazónak volt útitársa, és itt, Velencében halt meg. Nadap felett kilátóhelyet építettek, ahonnan szép panoráma nyílik a tóra. Nadapon található a KÉRDÉS: A pákozdi csata évfordulóját (1848. szeptember 29) milyen napként ünnepük ma Magyarországon ? „szintezési ösjegy” köobeliszkje. Ezt az Adriai-tenger nullapontjához mérték be, és annak idején Magyarország öszszes térképészeti magasságértékét ehhez viszonyították. A tó északnyugati sarkán Pákozd község határában áll egy szép emlékmű kőobeliszk, amelyet a pákozdi csata 100 éves évfordulóján 1948-ban emeltek. A tó déli partján levő települések Kisvelence és Kápolnásnyék közigazgatásilag az északi parton fekvő Velencéhez tartoznak. Kápolnásnyék Vörösmarty Mihály szülőfaluja. Vörösmarty szülőházát ma emlékmúzeummá alakították át. A Velencei-tó déli partja legjelentősebb települései Gárdony és Agárd. Mind a két település elsősorban üdülö- és fürdőhely, de van benne azért néhány építészeti és egyéb látnivaló is. A közeli Agárdpusztán van Gárdonyi Géza szülőháza. A község nagy fiának szobrát egy kis park közepén láthatjuk. Sukoróról közelíthető meg a Velencei-hegység legmagasabb csúcsa, a 351 méter magas Meleg-hegy. Tetejéről megkapó kilátás tárul elénk a Velencei-tóra és környékére. 7 versenyszelvény santusz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
