A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-07-29 / 31. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA Ha lehűl a test 1963. december 22-én este tíz óra körül a Lakonia görög luxushajó fedélzetén — mi­közben a hajó Madeira közelében lavírozott — tűz ütött ki. A utasok és a személyzet kénytelenek voltak beugrani a vízbe. A leve­gő hőmérséklete meghaladta a 15 fokot, a víz hőmérséklete pedig 18 fok volt. Néhány órán belül megérkeztek a mentőhajók. Ennek ellenére addigra 124 ember meghalt, közü­lük 113-an azért, mert egyszerűen kihűltek. Ez már akkor is végzetes lehet, ha a test hőmérséklete mindössze 3,5 fokkal csökken. Külön a kezünk és a lábunk bírja legjobban a hideget, hiszen hőmérsékletük akár húsz fokkal is a normális 36 és fél fok alá süllyed­het anélkül, hogy ez tartós károsodást okoz­na. Ha azonban a test belső hőmérséklete csak néhány fokkal csökken, beáll a halál. Ebből a szempontból közömbös, hogy valaki a vízben, az erdőben, egy fűtetlen épületben vagy kihűlt autóban tartózkodik. A test kihűlése viszonylag enyhe hőmér­séklet esetén is bekövetkezik, például kevés­sel fagypont fölött. A legtöbbször ilyen, tulaj­donképpen ártatlannak tűnő körülmények között következnek be a balesetek. Ha ilyen hőmérsékleten valaki átázik, és szél is éri, annak következményei rendkívül súlyosak le­hetnek, hiszen a víz a hőt sokkal gyorsabban vezeti, mint a szélcsendes levegő. Abban a pillanatban, amint a test gyorsabban ad le hőt, mint hogy azt fejleszti, beáll a lehűlés veszélye. Másfél fokkal a normális hőmér­séklet alatt az emberi test automatikusan remegni kezd, hogy hőt gerjesszen. Ám a reszketéshez energia szükséges, s ha ezt kívülről nem tudják beszerezni, akkor a hő­veszteség egyre fokozódik. Minél nagyobb mértékben csökken a test hőmérséklete, an­nál kevésbé működik az agy. Ha tehát példá­ul valakinek a hátizsákjában hálózsák és némi élelem van, néha mégsem jut eszébe, hogy azokhoz folyamodjék. 35 fokos hőmér­sékletnél az ujjak mozgékonysága olyan mértékben csökken, hogy képtelenek lehe­tünk egy bicska kinyitására, egy gyufa meg­gyújtására is. 35 fokos testhőmérsékleten a remegés megszűnik, ám szeszélyes, ellen­őrizhetetlen rángatózás áll be. A szervezet ugyanis nemcsak szén-dioxidot és tejsavakat veszít, hanem a vércukor és kisebb mérték­ben az adrenalin mennyisége is csökken. A heves rángatózás nem más, mint a szervezet utolsó, kétségbeesett erőkifejtése a hőter­melésre, amellyel sajnos, roppant energia - mennyiséget emészt fel. Ilyen állapotban az ember rendszerint még a saját nevét sem tudja megmondani, az agy teljesen eltompul. Ha ilyenkor nem jön semmi segítség, a halál a rángatózás megkezdésétől számított más­fél órán belül beállhat. Hogy a testlehűlés folyamata meddig hú­zódik el, az attól az energiamennyiségtől függ, amellyel a kényszerhelyzet beálltakor rendelkezünk. Ha valaki egy repülőgép lezu­hanása vagy gépkocsidefekt esetén eredeti­leg át van melegedve, és jó erőben van, valószínűleg nagy energiatartalékokkal ren­delkezik. Ezekkel azonban takarékosan kell bánnia, ha azt akarja, hogy a hövesztesége kismértékű legyen. Nincs az a ruházat, amely bármely helyzetben megfelelő védelmet nyújtana. A toll például nagyon jól szigetel ugyan a szél hatásától, nedvesség ellen azonban mit sem ér. A műanyag csuklya viszont véd ugyan az esőtől, a hideg ellen már nem nyújt védel­met. A farmeranyag sem valami praktikus nagy hidegben. E vászonzsávoly anyag laza szövésű, és nemcsak az a hátránya, hogy könnyen átereszti a vizet, hanem az is, hogy szinte akadálytalanul átfúj rajta a szél. Ha öltözetünk nem elég meleg, valamilyen kisegítő ötlet jó szolgálatot tehet. Van, aki annak köszönhette a túlélést, hogy ruházatát puha, pihés anyaggal bőven kibélelte. Erre a célra alkalmas a szárAz fű, moha, a gyékény­szálak, amelyek szigetelőanyagként hatnak. Ugyanezt a célt szolgálhatja az egyszerű újságpapír is. Legfontosabb, hogy a fejünket védjük, mert ez a testhőmérséklet legfontosabb sza­bályozója. Ha a fejünket nem bugyoláljuk be, testünk hőfejlesztése akár felére csökkenhet. Régi hegymászó mondás: „Ha fázik a lábad, tedd föl a sapkádat." Ha személy- vagy teherautóval elakadunk, ne szálljunk ki a kocsiból. Abban az esetben sem merülnek ki ugyanis segélyforrásaink, ha a benzintartály üres, és a fűtés megszűnt. Az autó üléseit és egyéb szigetelőanyagait átalakíthatjuk hálózsákká, párnává. A test lehűlésének első jelei a heves resz­­ketés mellett a botladozás, az akadozó be­széd, a gyengülő memória. Már a legcseké­lyebb tünetek eseten is be kell avatkozni. Ha ilyen emberrel találkozunk, sürgősen fedél alá, fűtött helyre kell vinni, legjobb, ha nyakig forró vizes kádba ültetik. Ha eszméle­ténél van, erőltessünk bele minél több kávét, teát vagy üres levest, és lehetőleg ne hagyjuk elaludni egy ideig. Ha hajótörés fenyeget, vegyünk magunkra meleg holmikat és úszómellényt: ez a ruhá­zat a víz alatt is lényeges hövédelmet nyújt. Amint eltávolodunk a hajó közvetlen közelé­ből, hagyjuk, hogy a víz sodorjon — kivéve, ha a partot úszva elérhetjük. A Lakonia hajón szerencsétlenül járt utasok közül sokan a fölöslegesen erőltetett úszás miatti energia­­veszteség következtében jutottak oda, hogy testük végzetesen kihűlt. 1967 áprilisában Robert Gauchie pilótára élve találtak rá a Kanada északkeleti részén lévő jégsivatag­ban, 58 nappal azután, hogy üzemanyaghi­ány miatt kénytelen volt kényszerleszállást végrehajtani. A 39 éves Gauchie erősen lefogyott, lába pedig megfagyott, de állapota nem volt életveszélyes. Nyers hallal, keksz­szel, csokoládéval két hónapig ki tudta húzni a szörnyű fagy ellenére is, mert rendszeres étkezéssel gondoskodott az energiapótlásá­ról, és nem indult el, hogy segítséget keres­sen; így valószínűleg néhány órán belül el­pusztult volna. Alig valószínű, hogy az egyszerű olvasónak bármikor ilyen nehéz vizsgát kellene kiállnia. Ám akkor sem árt, ha ismerik a túlélés szabályait. Elsősorban azt, hogy nem mindig azok a túlélők, akik a legerősebbek, hanem azok, akik leginkább megőrzik a lélekjelenlé­tüket. Szállodakomputer Egy igazán jó szálloda megbecsüli visszatérő vendégeit, számon tartja különleges igénye­iket, kívánságaikat. Ezt a mindentudást vitte most számítógépre a Siemens vállalat speci­ális szállodai programjával. Ha a törzsvendég titkárnője telefonon szobát rendel főnöke számára, a szálloda portáján egyetlen gomb­nyomással megállapíthatják, hogy visszatérő lakójuk tengerre, kertre, utcára néző, alacso­nyan vagy magasan fekvő szobát kedvel-e. Még a telefonbeszélgetés közben megjele­nik a számítógép képernyőjén az úgyneve­zett vendégkártya, amelyről minden korábbi kívánsága leolvasható. Ezeken kívül még más szolgáltatást is nyújt az Orionnak neve­zett szállodai rendszer. Összeköti a szállodai számítógépet a szálloda belső hírközlő rend­szerével, de a telefonhálózattal is. Ha üzenet érkezik a vendég távollétében, a rendszer memóriaegysége tárolja ezt, miközben a szállodai szoba telefonján egy villogó fény­jelzés mutatja a visszaérkezönek, hogy hívja le a neki szóló üzenetet. Egyébként ettől a géptől érdeklődhet akkor is a vendég, ha esti programját akarja megtervezni, mert a kép­ernyőn kívánságára megjelenik a színházak, mozik programja, egy vendéglátó-címlista is, de repülőgép- és autóbuszmenetrend is le­hívható a képernyőre. Szemünk fénye Egy brit jótékonysági intézmény eddig kétmillió embernek adta vissza a látá­sát, vagy mentette meg a biztos meg­­vakulástól. Egy Hayward Heath nevű kis dél-angliai városkában van a Vakság Ellen Küzdő Nemzetközösségi Társaság (RCSB) székhelye. A kétmilliomodik pá­ciens egy ötvenéves dél-indiai szabó­mester, aki szürkehályogmütétje után folytathatta munkáját, és első ízben pillanthatta meg unokáját. A Társasá­got 37 évvel ezelőtt alapították, és elsősorban a karibi, a csendes-óceáni térségben, Afrikában és Ázsiában mű­ködik, ahol a legtöbben még mindig megvakulnak azoktól a szembajoktól, amelyeket pedig a fejlett országokban már sikerrel gyógyítanak. Harmincegy évig tartott, mig eljutottak az egymilli­­omodik páciensig, a második millióig már csak hat év kellett, mert időközben tovább terjeszkedett a szervezet. A szervezet tizenhárom afrikai országban tart mozgó szemklinikát. Ezek rendsze­resen végiglátogatják a falvakat, keze­lik, vagy kórházba juttatják a műtétre szorulókat. 16

Next

/
Thumbnails
Contents