A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-15 / 3. szám

■ • ' Az idei farsangban is hódít a bizsu. A legújabb jabloneci kínálatból fotózta M. Borský FASÍROZOTT ZÖLDSÉGGEL Hozzávalók: 60 dkg főtt darált marhahús, 1 db tojás, 1 doboz konzerv főtt kukorica, 4 db paradicsom, 10 dkg főtt sárgarépa és petrezselyem, kevés fokhagyma ki­sebb póréhagyma, só, bors, 2 db péksütemény, zsír vagy olaj. Készítése: A húst a tojással, áztatott péksüteménnyel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, fokhagymázzuk ki­sebb gombócokat formálunk belőle és zsírban vagy olajban kisütjük, majd melegre tesszük. A megmaradt zsírban kb. 10 percig pirítjuk az apróra vágott póré­hagymát (kevés zöldjével együtt) sárgarépát, petre­zselymet, majd hozzákeverjük a holdakra szelt paradi­csomot végül a leszűrt főtt kukoricát és az egészet sóval, borssal ízesítjük. Tálaláskor a zöldséghez hozzá­adjuk a sült gombócokat. A FEJFÁJÁS A FÁJDALOM HELYE HOGYAN FÁJ Krónikus fejfájás Fürtös fejfájás Migrén Egy oldalon és időnként Szeies savban Egy oldalon Lüktetőén Szoritoan abroncssze­rűen Hasítóan Fejfájáson az agykoponya fájdalmait értjük, s elemzésénél a fájás jellegét, ill. helyét kell tisztázni. Helyét illetően a fejfájás lehet körülírt, ill. az egész kopo­nyára kiterjedt, vagyis diffúz. Ebben az esetben fontos felderíteni a kiindulási pontot. A fejfájás jellege szerint lehet időszakos és állandó. Időszakos fejfájás leggyakrabban periódusokban jelentkezik, de lehet egyszeri fejfájás is. Kialakulhat hirtelen, rohamszerűen vagy fokozatosan. A hir­telen kialakuló, rohamszerű fejfájás lé­nyegében érfájdalom, melynek hátteré­ben a koponyán belüli, ill. a koponyán kívüli erek kitágulása, beszűkülése, majd az ezt követő erek körüli idegvég­­zödések fokozott izgalma áll. A fejfájás lüktető, általában az érlefutásnak meg­felelően féloldali, de szűkebb területre is lokalizálódhat. Legismertebb idősza­kos fejfájás a migrén. Általában csalá­don belül halmozottan fordul elő. A bevezető szakaszt, mely néhány órától egy-két napig tarthat, újabb kutatások szerint a koponyaerek vagy a szem ideghártyájában levő erek szűkülete okozza. Ilyenkor a beteg fáradt, étvágy­talan, sápadt. A fő szakaszt a lüktető fejfájás jellemzi, melyet az adott ér tágulata ill. az érkörüli idegvégződések izgalma okoz. A tetőpontot jelzik a súlyos vegetatív idegrendszeri tünetek: hányinger, hányás, szívverés. A teljes kép napokig tarthat. Kezelésére az elő­­szakaszban értágítók, a főszakaszban érszűkítök alkalmazhatók. Igen fontos a fejfájás kezdetén adagolni a gyógysze­reket. A magas vérnyomás okozta fejfájások a reggeli ébredés után jelentkeznek, vagy a beteg éjszaka ébred fejfájásra. A neurotikusok fejfájása az ún. hisz­­tamin-fejfájás hasonló a migrénhez, de bevezető szakasz nélküli és nem kísérik idegrendszeri góctünetek. Az állandó fejfájások okai leginkább komoly betegségek. Egy részüket az érrendszeri megbetegedések okozzák, más részüket a koponyaüreget szűkítő folyamatok, mint pl. a daganatok, vér­zések, gyulladások. Állandó fejfájást okoznak az arc melléküregeinek, illetve a közép- és külsőfül gyulladásai. A tarkótájékra és nyakra lokalizált állandó fejfájás oka gyakran a gerinc­oszlop nyaki szakaszának degeneráci­ója. A mellékelt sémán a fejfájások helyei és válfajai láthatók. 20

Next

/
Thumbnails
Contents