A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-24 / 26. szám

492 11 lyosodnak, de sok ként tartalmaznak a forró vizes oldatok is, amelyekből a kén kiválik. Különböző kénvegyüle­tek átalakulásával is létrejöhet elemi kén a természetben. A kén-hidrogén­­böl például oxigén hatására bizonyos körülmények között elemi kén kép­ződik, de a különböző fém-szulfidok­gyógyító hatásáról értekezik, meg­említve, hogy elsősorban a szemba­jok ellen hatásos. A Bibliában a kéne­ső az isteni büntetés eszköze; ez vet véget Szodoma és Gomora lakói bű­nös és kicsapongó életének. A közép­korban az alkimisták jóvoltából tett szert kétes értékű dicsőségre: az aranycsinálás hókuszpókusza elkép­zelhetetlen lett volna a bűzös kéngő­zök nélkül. S hogy el ne felejtsem: a kén természetesen bevonult a hadá­szatba is. A görögtűz egyik alkotóré­sze a kén volt. Az elemi kén elsősorban a vulká­nok környékén alkot jelentősebb te­lepeket. A vulkánkitörések során a kéngözök a hidegebb közetfelülete­­ken lecsapódva fokozatosan kikristá­ból is felszabadulhat kén. A szulfát­tartalmú ásványokon (pl. gipsz, Ca- SOJ — ma még nem pontosan tisztá­zott módon — szintén gyakran kiala­kul kén. Bizonyos mikroorganizmu­sok tevékenysége során a kénvegyü­letekből elemi kén válik ki és jelen­tős mennyiségben felhalmozódhat. Az elemi kén leggyakoribb és legis­mertebb megjelenési formája a sár­ga, rombos kristályokat alkotó u-kén, amelynek sűrűsége 2,06 g/cm3, ke­ménysége 2,5 és jól oldódik szén-di­­szulfidban (szénkénegben, CS2). 110°C körüli hőmérsékleten ez a módosulat megolvad. Ha óvatosan hűteni kezdjük, az olvadékból nem a rombos u-kén, hanem a majdnem színtelen, hosszú tűk formájában A kén (S) és a különböző kénvegyüle­tek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben. Az ele­mi kén ősidőktől fogva ismert, hiszen szabadon is megtalálható — olykor hatalmas telepeket alkotva — a ter­mészetben. Az égő kén fertőtlenítő hatását már Homérosz említi; egy másik görög, Dioszkoridész a kén kristályosodó egyhajlású (monoklin) módosulat, a (i-kén válik ki. Ennek a sűrűsége valamivel kisebb: 1,96 g/ cm3, az olvadáspontja viszont kissé magasabb: 119°C. Szobahőmérsék­leten nem állandó — fokozatosan rombos kénné alakul át. A (1-kén 95,6 °C fölött stabilis, ezen a hőmér­sékleten a rombos kén fokozatosan egyhajlású kénné alakul át. Ha ként forró benzolban feloldunk, majd hagyjuk kikristályosodni, egy további egyhajlású módosulat válik ki, amely a [f-kéntől elsősorban a kristályten­gelyek arányában és külső megjele­nésében tér el: sárgásfehér lemezké­ket alkot. A kénnek ismeretesek amorf mó­dosulatai is. Ha a megolvadt ként vékony sugárban hideg vízbe öntjük, sárgásbarna alakítható és rugalmas anyag keletkezik — ez a plasztikus -kén. Érdekes módon ez a módosu­lat csak részben oldódik a szénké­negben, a fel nem oldódott, vissza­maradt porszerü anyag egy további módosulata a kénnek. Ezek a módosulatok nyolcatomos kénmolekulákból (S3) épülnek fel, a kéngőzökben viszont a nyolcatomos molekulák mellett hatatomos (S6), négyatomos (S„) és kétatomos (S2) molekulák is előfordulnak; ezek ará­nya a hőmérséklet függvényében vál­tozik. A kéngözök színe is megválto­zik attól függően, hogy milyen hő­mérsékletre hevítették őket. A kén forráspontja (444,6 °C) közelében a gőzök narancssárga színűek. Növelve a hőmérsékletet először vörössé vál­nak, majd fokozatosan kifakulnak és 650 °C körül szalmasárga szint ölte­nek. Ha ezeket a gőzöket hirtelen lehűtjük a folyékony nitrogén hőmér­sékletére (—195,8 °C), bíbor színű ként kapunk, amely kétatomos kén­molekulákból áll és igen gyorsan sár­ga «.-kénné alakul át. Az elemi kén gyakorlati alkalmazá­sa igen sokrétű. A tűzijátékok egyik fontos alapanyaga, de a kaucsuk vul­­kanizálása során fogy belőle a leg­több. A borászok égő kénnel fertőtle­nítik a hordókat, a bőrgyógyászok viszont a pattanásos bőrt kezelik vele. Vegyületei közül a kénsav (H2S04) és a kén-dioxid (S02), illetve a különböző szulfátok és szulfitok igencsak közismertek. Hatalmas kéntelepek találhatók Szicíliában, az USA-ban és Japánban, ezeket különböző módon termelik ki. A legelterjedtebb eljárás a Frash-féle vízgőzös módszer, amelynek révén a ként a föld alól olvadt formában le­het a felszínre emelni, s az így kapott nyersanyag rendkívül tiszta (99,6 % S). Csehszlovákiában elemi kén csu­pán elvétve fordul elő, egykor műkö­dött vulkánok krátereiben és környé­kén. A felvételen látható (aragonitra települt) kénkristályok Szicíliából va­lók. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef Hlavá č ek

Next

/
Thumbnails
Contents