A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-17 / 25. szám
A csapágygyártó részlegen nők is dolgoznak 1,8—2,4 millió koronát. Ennek lényege az, hogy ez a haszon évről evre tervezhető volt, s ez biztonságérzetet jelentett számunkra, amihez hozzájárult a nyersanyaggal való ellátás folyamatossága is. — Hogyan kerültek kapcsolatba azokkal az üzemekkel, amelyek számára ma itt különböző alkatrészeket gyártanak ? — Lényegében annak idején ennek a részlegnek a megszervezése az én feladatom volt — mondja Kiss Gyula. — A szervezést 1978-ban kezdtük. A fő motivációja az egésznek az volt, amiről az imént Vajányi László már beszélt. Az alapot az induláshoz az a csoport biztosította, amely korábban a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozott. E csoport kihelyezése nem látszott jó megoldásnak. Ezért döntött úgy annak idején a szövetkezet veze tősége, hogy helyben kell létrehozni olyan ipari ágazatot, amely a meglé vő szakemberek számára folyamato san biztosit munkát. Az egyes üzemekkel elsősorban anyagbeszerzé-Kiss Gyula, a szövetkezet elnöke — Több oka volt annak — emlékezik a kezdetekre Vajányi László. — Azokban az években, amikor az ipartelepítéssel foglalkoztunk, ezeken a kistelepüléseken nem lehetett építkezni. Kivétel volt Buzita, de azzal a megszorítással, hogy építkezési engedély csak szövetkezeti tag számára adható ki. Jöttek a fiatalok, letelepedtek, itt alapítottak családot ... E fiatalok nagy része már különböző szintű szakképzettséggel rendelkezett. Nekünk, a szövetkezet vezetőinek elsőrendű érdekünkké vált e fiatalok megtartása, helyhez kötése. Szükség volt a szövetkezet tagállományának a fiatalítására. Hogy ezt elérhessük, ezeknek a nálunk letelepedett, vagy letelepedni szándékozó embereknek jó kereseti lehetőséget, megélhetést kellett biztosítani. Ez volt az egyik oka az ipartelepítés gondolatának, a másik a szövetkezet anyagi biztonságának a kérdése. Abban az időben ennek az ágazatnak az évi tiszta jövedelme elérte az sek alkalmával kerültünk kapcsolatba. A MEZ Brmowal (Morva Energetikai Üzemek) is például így kerültünk összeköttetésbe. Hasonló módon vettük fel a kapcsolatot a BEZ Mochelnicével. Végül is az együttműködést ők ajánlották fel, s mi azt elfogadtuk. A másik oldalon a Zetor Brnóval való megállapodásunk a traktorok és a pótalkatrészek beszerzése nyomán jött létre. A gyár felajánlotta a csapágygyártás lehetőségét, s mi éltünk az ajánlattal. — Milyen nagyságú beruházásokat igényelt az egyes ipari részlegek beindítása ? — A beruházások nagysága alig haladta meg a 2—3 százezer koronát. Az időben egy régi, használaton kívüli istállót alakítottunk át erre a célra. A berendezése, felszerelése nem volt pénzigényes. Ami kellett, azt helyi erőforrásokból a mi szakembereink megoldották. — Mit gyártanak e két részlegen? — A MEZ Brmov részére ívhegesztésre használatos hegesztőagregatorokat készítünk. Ezenkívül e gépek garanciális és felújítói munkáit is mi vállaltuk. Az egyedi gyártáshoz évente mintegy háromezer darab állórészt készítünk. Hasonló szerződésünk van a MEZ Mochelnicével is. A Brnói Zetor részére különböző csapágyházakat és görgőket gyártunk. — Általában az a tapasztalatom, hogy a melléküzemágban fiatal szakemberek dolgoznak, akik, ha kell, ha szükség van rá, szezon idején a mezőgazdasági munkákba is bekapcsolhatók. Mi a helyzet ezen a téren itt a buzitai szövetkezetben7 — A két ipari részlegünkön mintegy 80 ember dolgozik — mondja Kiss Gyula. — Ezek az emberek a csúcsmunkák idején természetesen az alaptevékenységbe is bekapcsolhatók. elsősorban azért, mert szakmai ismereteik többirányúak. Általában az aratás idején, de a kertészetben a zöldség betakarításakor is foglalkoztatjuk őket. A lényeg, hogy ezeket a munkákat is szívesen vállaljak s ehhez mérten végzik is. — Szándékukban áll-e az ipari tevékenység további növelése? Milyenek a fejlesztés jövőbeni lehetőségei? — A továbbfejlesztés már folyamatban van. Arról van szó, hogy az Agrozet s a magyarországi Agroker közös szerződés alapján minket bízott meg — a kishatárforgalmon belül — a Magyarországra eladott hegesztőgépek felújításával. Ezt mi a magyarországi hernádnémeti mezőgazdasági termelőszövetkezettel közösen végezzük majd. Ennek az együttműködésnek az alapján hoszszabb távon évente mintegy 300 gép felújításáról van szó. Nálunk erre a feltételek ma már adottak. Úgy látszik, hogy a jövőben e gépek magyarországi szervizszolgáltatását is a mi szakembereink végzik majd. GÁL SÁNDOR (A szerző felvételei) 13
