A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-03 / 23. szám

HÉTVÉGE

Rajtolt a Sakkozók Világkupája

Még jól emlékezhetünk rá, milyen vegyes érzelmekkel fogadta a sakkvilág 1985 februárjában a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökének váratlan és némileg önhatalmú döntését, amellyel berekesztette a Kaszparov és Karpov közötti első, a végtelenségig elhúzódott világbajnoki párosmér - közést. Ezt csak azért idéztem fel, mert akkor kezdődött az ezóta egyre növekvő ellentét a későbbi világbajnok Garrí Kaszparov és a FIDE vezetősége, konkrétan annak Fülöp-szigeteki elnöke. Florencio Campomanes között.

A világbajnok kezdeményezésére és lényegében a FIDE ellenlábasaként jött létre a Nagymesterek Szövetsége. Megalakítását a moszkvai Pravda tudósítójával folytatott beszélgetése során Kaszparov így kommentálta : „A világ minden nagymestere érdekelt az erős mezönyü versenyek számának növelésében, a FIDE-töl való nagyobb gazdasági és politikai függetlenség megteremtésében". Kaszparov és a Nagymesterek Szövetsége szerint a FIDE abszolút monopóliumra törekszik a sakkmozgalomban, ellenvetést nem tűrő módon próbál utasításokat adni a nagymestereknek, hogyan és mit csináljanak.

Nem kétséges, hogy a sakkban is — főleg Fischer fellépése óta — egyre meghatározóbb szerepet játszanak az anyagiak s az is biztos, hogy a nagymesterek „hozzák" a legtöbb pénzt. Ezért döntött a Nagymesterek Szövetsége saját pénzalap létrehozásáról. Ez az anyagiakat vállaló adakozók, sponzorok segítségével sikerült is és így jöhetett létre az első, két évre szóló Világkupa-versenysorozat.

A Világkupa-versenyek — a világbajnoki sorozatok mellett — az első olyan nemzetközi tornák, amelyeken nem a szervezők meghívása alapján áll össze a mezőny, hanem a Nagymesterek Szövetsége jelölte ki a résztvevőket —■ az Élő-pontok alapján a világ 25 legerősebb sakkozóját. Ezek a következők: Elveszt, Karpov, Kaszparov, Szalov. Szokolov, Vaganjan, Juszupov, Tál. Beljavszkij (szovjetek), Short, Nunn. Speelman (angolok). Pörtisch, Sax, Ribli (magyarok), Korcsnoj (svájci), Hjartarsson (izlandi), Hübner (NSZK-beli), Ljubojevics, Nikolics (jugoszlávok), Nogue-Alkoholista vagyok?

Folytatás a 16. oldalról

100 pont fölött: Nincs értelme, hogy továbbra is becsapjam magam: valószínűleg alkoholbeteg vagyok. Ez a fölismerés nem szégyen, hanem a gyógyulás, talpraállás kezdete. Minél magasabb a pontszámom, annál nagyobb veszély fenyeget. Minél hamarabb fordulok segítségért, annál jobbak mégis az esélyeim. Elsősorban tehát rajtam múlik az életem megmentése, s az, hogy szeretteimnek ne okozzak még több keserűséget. Mint alkoholbeteg, már csak két megoldás között választhatok: vagy ráhagyatkozom a pusztulásba vezető, mind meredekebb vakvágányra, vagy egyszer s mindenkorra kerülni fogom az alkoholt, s vállalom a teljes absztinenciát.

Teendőm: Ahogy a cukorbeteg egy életen át diétára kényszerül, ugyanúgy kell nekem kialakítanom alkoholmentes életemet. Megrongált egészségem helyreállításához, az aliras (kubai), Seirawan (egyesült államokbeli), Szpaszkij (franciaországi) és Timman (holland).

A Világkupa első sorozata (1988—89) hat versenyből áll, két tornán 16, a többi négyen 17 a résztvevők száma, mert egy-egy helyi sakkozóversenyen kívül indulhat. A 25 élvonalbeli nagymester mindegyike a hatból négy tornán vesz részt és összesített teljesítményüket pontozzák, mégpedig úgy. hogy nem veszik figyelembe helyezésüket azon a tornán, ahol a leggyengébben szerepeltek. A díjak — ha nem is vetekedhetnek a nagy teniszversenyek dijaival — az eddigi legmagasabbak: a legtöbb összpontot szerzett nagymester 100 ezer dollárt kap, a további 75 ezret, a harmadik 50 ezer dollárt. Még az utolsó hat helyezett is 8—8 ezer dollárt vihet haza. Természetesen ehhez jönnek az egyes versenyek díjai is. Az első hat sakkozó egyben jogot szerez, hogy részt vehessen a Világkupa következő, 1991—92-re tervezett sorozatában.

A Világkupa sikeresen rajtolt. Az első torna színhelye a belga főváros Brüsszel volt, ahol a számitógépes bankügyletekkel foglalkozó SWIFT cég vállalta a nem csekély költségeket. Kaszparov itt nem játszott, viszont a volt világbajnok Anatolij Karpov biztosan győzött 11 ponttal 16 játszmából. Egy ponttal előzte meg a fiatal leningrádi Szalovot, mig a 3—5. helyen Beljavszkij, Ljubojevics és Nunn osztozott. A magyar Portisch Lajos derekasan küzdött és a svéd Anderssonnal a 6—7. helyen végzett. Többen csalódást keltettek, mindenekelőtt a világranglétra 3. helyezettje, a holland Timman, aki 10—13. lett és a többszörös világbajnokjelölt Korcsnoj, aki a 15. helyen kötött ki.

A Világkupa további programja: 1988. június: Belfort (itt Kaszparov is játszik), október; Rejykjavik (Kaszparov), 1989. április: Barcelona (Kaszparov), június: Rotterdam (Karpov) és augusztus: a svédországi Skelleftea (Kaszparov és Karpov).

Tagadhatatlan, hogy a Világkupának, látványossága mellett ellenzői is vannak. Részben a sakkmozgalom üzleties irányzatát, valamint az élsakkozók aránylag szűk körének privilegizált helyzetét bírálják. Ezzel szemben a FIDE jelentős összegekkel támogatja a fejlődő országok sakkéletét és ezzel biztosítja a tagállamok többségének rokonszenvét. Ezért az egyetemes sakkozás érdeke— hogy az élsakk és a tömegsakk — azaz a Nagymesterek Szövetsége és a FIDE jól megférjen egymás mellett és kiegészítse egymás tevékenységét.

DELMÁR GÁBOR

kohol teljes elhagyásához, életem újjászervezéséhez mozgósítanom kell akaraterőmet, támaszkodnom kell szeretteimre és igaz barátaimra, s igénybe kell vennem minden lehetséges orvosi és társadalmi segítséget.

A 0-ás bevezető állítások bekarikázása. 1 fölötti pontszámnál: A teszt állításainak ellentmondásos kitöltése — ugyancsak figyelmeztető jel. Nemcsak hogy vannak alkoholproblémáim, de nem is veszem őket elég komolyan. Minél magasabb az ilyen, ellentmondásos pontszámom, annál inkább lehet hibás a magamról alkotott képem. Teendőm: A pontszámokból következő tennivalóimat kétszeresen komolyan kell vennem!

A fentiekben közkinccsé tett önteszt lehetővé teszi az Olvasónak, hogy jobban megismerje önmagát, s az Értelmezésben ajánlott teendők mégsz ívelésével változtasson — ha kell — eddigi életvitelén, szokásain.

Dr. KISS LÁSZLÓ

JOGI TANÁCSOK

„66 éves egyedülálló nyugdíjas vagyok"

— írja egyik olvasónk — s hogy egészségi állapota miatt évente hosszabb ideig Magyarországon élő öccsénél kíván tartózkodni. Azt kérdezi, hogy meddig tartózkodhat külföldön, s megkapja-e a nyugdíját erre az időre, vagy újra kell kérnie, ha hazajön. Ha végleg át akarna települni Magyarországra, hol kell ezt kérnie, megtarthatja-e a csehszlovák állampolgárságot és átutalják-e majd a nyugdíját?

A két állam között kötött egyezmény értelmében érvényes útlevéllel minden további engedély nélkül 30 napig lehet Magyarország területén tartózkodni. Ennél hosszabb időre a budapesti csehszlovák követségen kell a tartózkodás meghosszabbítását kérni és az illetékes magyar hatóságnál is jelentkezni kell.

A nyugdíjas külföldi tartózkodása alatt a nyugdíját a kézbesítő postahivatal három hónapig visszatarthatja, másnak (meghatalmazottnak) nem fizetheti ki. Ha a nyugdíjas a postai kifizetés meghatározott napját megelőző három hónap eltelte előtt hazajön és jelentkezik a postán, akkor a visszatartott nyugdíját a posta minden további nélkül kifizeti. Három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a posta a nyugdíjat viszszaküldi a Nyugdíjhivatalnak. A nyugdíjas visszatérte után kérelmére a Nyugdíjhivatal a ki nem fizetett nyugdíját — legfeljebb egy évre visszamenőleg — postautalvánnyal kifizeti.

A Magyarországra való végleges áttelepülést a járási útlevélhatóságnál kell kérni, amely tartós külföldi tartózkodásra jogosító útlevelet állít ki, rendszerint öt évre. Ebben az esetben megtartja a csehszlovák állampolgárságát.

Ennek az elintézéséhez előzetesen be kell szerezni a magyar főkonzulátustól (Bratislava, Palisády 36) a Magyarországra való betelepülés engedélyezését. Ehhez nyomtatványt és felvilágosítást a fökonzulátus ad. Elintézése kb. 3—4 hónapot vesz igénybe.

A nyugdíjnak Magyarországra való átutalását a tényleges áttelepülés után a magyarországi állandó lakhely igazolásáról szóló irat becsatolásával az itteni Nyugdijhivatalnál kell kérni. A nyugdíj átutalása havonta bank útján történik.

Viola Attila dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) olvasónk azt írja. hogy munkája mellett esti iskolába jár, amely érettségivel végződik. A munkaadójával nem kötött külön szerződést, de a tanulmányi jelentkezési ivét annak idején ennek elnöke írta alá. Azt kérdezi, hogy a vizsgák előtt mennyi tanulmányi szabadságra van igénye, s jár-e erre az időre fizetés. Továbbá, hogy van-e jelentősége annak, hogy most új elnökük van.

A munka mellett tanuló dolgozók munkahelyi kedvezményeiről és anyagi támogatásukról az 1968. évi 140. számú hirdetmény rendelkezik. Ennek 2. paragrafusa értelmében a középiskolák és szakközépiskolák hallgatóinak a következő kedvezmények járnak:

a) heti három óra szabadidő munkabérmegtérítéssel.

b) egy iskolai évben 3 szabadnap munkabérmegtérítéssel a vizsgákra való előkészületre és a vizsgákon való részvételre,

c) egy iskolai évben 3 szabadnap munkabérmegtérítés nélkül a tanulmányi terv részét képező tanulmányi összpontosításokon (laboratóriumi gyakorlatokon stb.) való részvételre,

d) 20 szabad nap munkabérmegtérités nélkül az érettségi vizsára való felkészülésre és az ezen való részvételre, ha az érettségi

vizsga tárgyát érettségi szakdolgozat is képezi, de csak 10 szabad nap akkor, ha az érettségi vizsgával nem jár érettségi szakdolgozat elkészítése. Úgyszintén csak 10 szabadnap jár a teljes középfokú végzettséget nyújtó iskolák továbbtanuló abszolvenseinek az újabb érettségi vizsgára.

A fizetésmegtérítéssel járó szabadnapokért a dolgozónak a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint kiszámított átlagbér jár.

Amennyiben a hirdetmény szerint a dolgozónak njncs igénye munkabérmegtérítésre, akkor a hirdetmény 12. paragrafusa szerint tanulmányi hozzájárulást kap a munkaadójától, amely a nős (férjezett), özvegy, elvált és olyan nőtlen (hajadon) dolgozóknál, akik legalább egy gyermeket kötelesek eltartani napi 68 Kčs, a gyermektelen nős (férjezett) dolgozóknál napi 55 Kčs és a nőtlen (hajadon) özvegy vagy elvált dolgozóknál, akiknek nincs gyermektartási kötelezettségük napi 34 Kčs. E tanulmányi hozzájárulás összege azonban nem haladhatja meg a dolgozó átlagkeresetét.

Annak a körülménynek, hogy olvasónk munkaadójánál új elnök van, nincs jelentősége, mert a tanulmányi jelentkezési ív aláírásával annak idején a munkaadója (az akkori elnök beleegyezését adta tanulmányaihoz. „Rokkantság" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy kinek és mikor van igénye rokkantsági nyugdíjra.

A társadalombiztosítási előírások értelmében a rokkantság olyan hosszantartó kedvezőtlen egészségi állapot, amely az orvostudomány ismeretei szerint egy évnél tovább tart. A teljes vagy részleges rokkantsági nyugdíj feltétele, hogy a dolgozónak meglegyen a törvényben megkövetelt alkalmazási ideje, s a rokkantság az alkalmazás ideje alatt vagy legalábbis ennek megszűnésétől számított két év alatt következzék be. A megkövetelt alkalmazási idő a dolgozó életkorától függően 20-tól 22 éves korig 1 év, 22-től 24 éves korig 2 év, 24-től 26 éves korig 3 év és 26-tól 28 éves korig 4 év, a 28 évnél idősebb dolgozóknál pedig 5 év. A 20. évesnél fiatalabb dolgozóknál egy évnél rövidebb alkalmazási idő is elegendő.

A megkövetelt alkalmazási időbe mindig beszámítják a 18 éves kor előtti alkalmazás idejét is. Az alkalmazási idő feltételét mindig teljesítettnek tekintik akkor is, ha valaki munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében válik rokkanttá vagy részleges rokkanttá.

A rokkantság (teljes vagy részleges) megítélése orvosi kérdés, amelyről az állami egészségügyi szervek (kezelő körzeti vagy üzemi orvos, kórház) indítványára a járási nemzeti bizottság és fellebbezés folytán a kerületi nemzeti bizottság szociális biztosítási orvosi véleményező bizottságai döntenek, mégpedig rendszerint akkor, mikor az ideiglenesen munkaképtelennek elismert dolgozó már kimerítette az egy évig járó táppénzre való igényét.

A teljes rokkantság a dolgozó egészségi állapotának oly mértékű tartós megromlása, amely miatt már nem képes semmiféle rendszeres munkát végezni, s így a társadalom már nem követeli meg tőle a további foglalkozást. Ezzel szemben a részleges rokkantságnál a dolgozó egészségi állapota csak kisebb mértékben romlott meg. így koriátozott mértékben — bizonyos könnyebb munkák végzésére továbbra is alkalmas. A részleges rokkantságnál a törvény bizonyos gazdasági (anyagi) hátrányt is megkövetel, vagyis hogy a dolgozó keresete lényegesen csökkenjen (rendszerint az előző átlagkeresetének 1/3-val). Dr. B. G.

19