A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-27 / 22. szám
••• Az Unter den Linden, A hársak alatt-út, mondják az útikönyvek, vallják büszkén az őslakosok és tanúsíthatják a turisták is, a történelmi Berlin legnevezetesebb és legkáprázatosabb útvonala. Pedig a régmúlt időkben, a harmincéves háború előtt jószerével csak a homokszemeket kergette a szél az ekkortájt még teljesen lakatlan területen. Aztán a közeli erdőségekben gyakorta vadászgató Frigyes Vilmos választófejedelem kocsi utat építtetetett a térségen át. Az ezerhatszázas évek derekán az utat hársfákkal szegélyezték. A királyi, s később a császári család tagjai és fényes-rangos, koronás vendégeik a mai Nyugat-Berlin területén lévő állatkertjük és kastélyaik felé az Unter den Linden sugárúton kocsiztak végig. Máskor a hadsereg díszszázadai parádéztak a hársak alatt, vagy jobb munkafeltételeket, nagyobb darab kenyeret, magasabb bért követelő tüntetők lepték el a város „szeme fényét." Az Unter den Linden legszomorúbb korszaka a hitleri korszak. Egy múltmagyarázó leírásban olvastam, hogy Hitler születésnapján fényben úszott a hársfasétány: patetikus pózba merevedett gigantikus gipszszobrok és papírmasé oszlopokra szerelt arany pártjelvények kápráztatták a szemet... És a második világégés végére a sugárúton és környékén szinte kő kövön nem maradt: az útmenti 64 pompázatos épületből csupán 13 vészelte át az esztelen-embertelen vérzivatart. Ma a hársak útja szép, akár valaha. A közel 1 400 méter hosszú sugárutat 300 háború után telepített hárs díszíti. Nekivágok a sugárúttal ismerkedő sétának. A Marx-Engels híd két oldalát hatalmas, életnagyságúnál is nagyobb alakokat ábrázoló márványszobrok ékesítik. Vakítóan ragyognak a napfényben. A Német Történeti Múzeumot mindenképpen látni akarom, hisz — mondják — talán Berlin legszebb műemléke. A csodaszép épület valaha a porosz királyok és német császárok fegyverraktárául szolgált, s két francia, egy holland és két német férfi közös műve. Az 1848-as esztendőben a felkelők éppen a Zeughausból zsákmányolt lőszerekkel indultak a szabadságharcba. A termekben rengeteg a látnivaló: a napóleoni háborúkban használt különleges fegyvereken túl a Kommunista Kiáltvány öspéldányai is láthatók, ezenkívül világháborús csákók, egyenruhák, de egy régi berlini gázlámpa alatt az 1918-as felkelés homokzsákokból, utcakövekböl felállított barikádjának korhű mása is megtalálható. Másutt annak a börtöncellának a berendezését nézegetem, melyben Rosa Luxemburgot őrizték. A nyaktilótól meg a koncentrációs tábor barakkjának a látványától megborzongok. Az első demokratikus német üzemben gyártott villanyborotvát már az NDK története nevet viselő részlegen szemlélgetem ... Az út első szakaszán, a volt császári paloták remekül helyreállított épületei sorakoznak, a sugárút második részén A fasizmus áldozatainak emlékműve előtt zajlik az őrségváltás viszont a közelmúltban készült modern épületek emelkednek. Nagy Frigyes — saját dicsőségét megörökítendő — Forum Fridericanumának utolsó restaurált épülete, a Palais Unter den Linden a háború után romokban hevert. A krónikák szerint a palota helyén először a királyi lak egyik ajtónáHójának díszes palotája állt. Később Nagy (II.) Frigyes számára átépítették, s attól kezdve a falak között lakott a mindenkori trónörökös. A Hársak útja palotáját boltív köti össze a királyi hercegnők lakosztályával. A fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékhelye előtt most is sokan tolonganak: hamarosan kezdődik a díszörségváltás... A Német Állami Opera rózsaszín-fehér főbejárati oszlopai között a négy görög költő: Szophoklész, Arisztophanész, Menander és Euripidész szobrait csodálom. Az Opera is Nagy Frigyes nagyravágyó álmainak köszönheti születését. Az uralkodó trónralépése után 44 polgárházat bontatott le a környéken, hogy a helyükbe 33 fenséges palotát emeltessen. A királyi palota szomszédságában, a Fórum épületegyüttesében pedig elsőként az udvari operát, a zeneművészet templomát kívánta felépíttetni. A pazar palota előtt, adta hírül 1742-ben a Berliner Zeitung, egyszerre ezer hintó várakozhat. Az Opera nézőterén egyedül az uralkodói család foglalhatott helyet, a teremben ugyanis nem voltak ülőalkalmatosságok, széksorok. Áttalpalok az úttest túloldalára. Szemben az NDK legnagyobb felsőfokú tanintézménye, a Humboldt Egyetem terpeszkedik. Ennek különböző karain kereken 20 000 hazai és külhoni diák tanul. A főépület valaha Nagy Frigyes öcscsének, Henrik hercegnek a palotája volt. Az oktatás, 10 000 hallgatóval, az 1810-es esztendőben vette kezdetét. A névadó nagy humanista tudós, nyelvtörténész Wilhelm von Humboldt, Marton József bécsi egyetemi tanártól magyarul is megtanult. A neves intézmény padjaiban tanult többek között Marx Károly és Engels Frigyes is. A tanítómesterek között pedig ott voltak a Grimm testvéreken kívül Hegel, Robert Koch és Einstein is. A Hársak útja és a Frigyes utca kereszteződéséhez érkezem. II. Frigyes hatalmas, 13 és fél méter magas szobrát látom, az uralkodó teljes életnagyságban üli meg paripáját. A talapzaton tábornokai és marsalljai láthatók, hátul, a ló farkánál viszont — a kor költői és jeles gondolkodói kuporognak. Hm .. . II. Frigyes lovasszobra 13 és fél méter magas Odébb már a kormányhivatalok és nagykövetségek épületei sorakoznak. Az út a Párizsi térbe torkollik. A tér nevét a Napóleont legyőző, Párizst járt porosz csapatok hazavonulása után kapta. A Brandenburgi-kapu az NDK fővárosának jelképévé vált. Homlokzatát a görög Eiréné békeistennö képmása ékesíti, a tetőn látható négyesfogat viszont a Győzelem istennőjével „robog." ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 17
