A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-27 / 22. szám
v. A Sajó völgyének gazdasági struktúrája eléggé sokszínű. Ez a természeti adottságok egyenes következményeiből ered. A két hatalmas karsztvonulat — a Pélsőci- és a Szilicei-fennsíkok — meghatározzák a tájegység mezőgazdasági és ipari lehetőségeit. Fejlett a köbányászat, a mészégetés, a fakitermelés és a fafeldolgozás. A mezőgazdasági termelés szempontjából a fennsíkok elsősorban az állattenyésztés számára kedvezőek; szarvasmarha- és juhtartást lehet eredményesen folytatni a jó minőségű fennsíki legelőkön. A Sajó völgye — a folyó mindkét partja — pedig alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ennek a tájegységnek a legnagyobb mezőgazdasági üzeme a pelsőci (Plešivec) székhelyű egyesült szövetkezet. A gazdaság kialakítása az elmúlt évtizedekben több fázison esett át. 1973- ban egyesült Pelsőc (Plešivec), Gömörhorka (Gem. Hôrka), Mellété (Meliata) és Páskaháza (Pašková). Három évvel később idecsatolták Vígtelkét (Vidová) és Szalócot (Slavec), de 1980-ban kivált a szövetkezetből Kuntapolca (Kunová Teplica). Ahogy Fazekas Árpád mérnök, a szövetkezet elnöke elmondta, jelenleg 3 121 hektár a szövetkezet mezőgazdasági területe, amelyből 1 650 hektár a szántóföld. A szövetkezetnek jelenleg 425 tagja van; a nyugdíjas dolgozók száma százon felüli. A gazdaság irányításában 61-en vesznek részt, ebből 11 -nek van felsőfokú végzettsége, 41 - nek pedig középfokú szakmai végzettsége. Ezenkívül a szövetkezet tagállományának mintegy 65 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, ami jó átlagosnak mondható az ilyen területtel rendelkező gazdaságok viszonylatában. Ágazatonként ez a következőképpen oszlik meg: a növénytermesztésben 27,2 százalék, az állattenyésztésben 20,1 százalék, a gépesítésben 83,8 százalék, a melléküzemágban — tehát a nem mezőgazdasági tevékenységben — 70,6 százalék. A havi átlagjövedelem 2 119 korona volt az elmúlt évben. A több, mint háromezer hektáros gazdaság évi termelési értéke az utóbbi években általában 50—55 millió korona között mozog. Az alaptermelés részaránya ebből 30—32 millióra tehető. A növénytermesztés 12—13, az állattenyésztés-pedig 17—19 millió koronával részesedik ebből. Az elmúlt néhány évben a gabonafélékből 3 200 tonnát kellett megtermelniük; tavaly az átlagos hektárhozam 38 mázsa volt, ami az itteni termelési feltételek mellett jó eredménynek mondható. Az állatteKulturális munka a Csehszlovák Néphadseregben Az ASTT-kiáHrtás egy része A verseny résztvevője nyésztésben évente átlagosan 540 tonna húst termelnek meg és értékesítenek; sertést, szarvasmarhát és juhokat tartanak. Tejet közel másfél millió litert termelnek meg évente, ami meghaladja a 3 000 literes fejési átlagot. Az egy dolgozóra átszámított átlagos évi teljesítmény 116 ezer korona. A felsorolt adatokból kitetszik, hogy az itteni gazdasági feltételek mellett az alaptevékenység gazdaságossága a jelenlegi termelési viszonyok alapján — döntően a termelési költségek növekedése következtében — több, mint problematikus. A talajminöség, a szélsőséges éghajlati tényezők ezt csak fokozzák. Mindezek együttes következményeként a mutatkozó hiányok kiegyenlítésére a gazdaság vezetőinek megoldást kellett találniuk. A nyolcvanas évek elején — mondta Fazekas Árpád — a pénzügyi nehézségek miatt rákényszerült a szövetkezet az ipari tevékenységre. 1983-ig általában a melléküzemági tevékenység hárommillió koronás nagyságrendet ért el éves átlagban. — Mivel foglalkoztak e kezdeti szakaszban ? — Különféle dekorációs eszközöket ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Abból az alkalomból látogattunk el az opavai Ján Žižka Katonai Gimnázium katonai klubjába, hogy itt rendezték meg az ASUT/ASTT versenyét. A keleti katonai körzetben már hagyományai vannak ennek a versenynek. Milyen volt az idén? Elöljáróban el kell mondani: a rendezők mindent megtettek azért, hogy ez a rendezvény az iskola jelentős kulturális-politikai eseményévé váljon. Erről tanúskodik a zsúfolt program, a jó szervezés és a jó légkör. A műsor valóban gazdag volt. A versmondók kategóriájában például 10-en szerepeltek. Mindenképpen meg kell említeni a Piameny és a Radosť együttest. Ennek tagjaival beszélgettünk el élményeikről, munkájukról. — A Piameny együttes tagjaként első alkalommal lépek fel — mondja a másodikos Marek Solár. — Érdekel az irodalom, szeretem a költészetet, azt hiszem ez az, ami a fiúkkal összeköt. Tudom, hogy az együttesnek gazdag múltja van, s ebben nagy érdemeket szerzett Mária Škopcová és Zlata Fajtová tanárnő, aki velünk is olyan önzetlenül foglalkozik, mint elődeinkkel. Köszönetét érdemelnek. — Mit jelent számomra az együttesben való szereplés? Elsősorban az együttműködés kellemes légkörét. Megértjük egymást, hiszen egyik a. másik nélkül nem érne semmit. A próbákon mindenki megmondja, hogy mi nem tetszik. így jön létre az az alkotó párbeszéd, amely nélkül nehéz lenne dolgozni. Számomra a vers hidat jelent a valóság és a képzelet között. A költő szavai által képes vagyok a múlt századba is „átruccanni". Ezek után másképp nézek az örömökre, problémákra és gondokra. Tudom, hogy még sokat kell tanulnom, de azt már most elmondhatom, hogy a költészet valóban csodálatos. Ne gondolják, hogy Marek Solár valamilyen könyvmoly. Nagyon gyakran látják öt az internátus előtti futballpályán. Arról álmodik, hogy egyszer a testnevelési főiskola hallgatója lesz. Az opavai Ján Žižka Katonai Gimnáziumban megvannak a feltételek ahhoz, hogy ki-ki 12
