A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-27 / 22. szám

A Csemadok érsekújvári (Nové Zámky) Kodály Énekkara, karnagy Veszprémi Ferenc pedagó­gus V kesztője tartotta a Csemadok helyi szer­vezetének klubhelyiségében. A 110 hall­gató nagy érdeklődéssel figyelte előadá­sát. Az eredeti dia felvételekkel a csángók népviseletét, szokásait és életmódját az előadó nagyszerűen szemléltette. A néprajzi előadást színessé tette a csángó népdalok tolmácsolása Budai Ilo­na népdalénekes által. Az ünnepi műsor a Csemadok székhá­za nagytermében folytatódott Az estet a szervezet énekkarának számai vezették be, amelynek karnagya Veszprémi Fe­renc pedagógus volt. A helyi szervezet elnöke, Vas Károly üdvözölte a megjelent nagyszámú közön­séget és az est előadóját Czine Mihály egyetemi tanárt. Az irodalomtörténész bevezetőjében hangsúlyozta Érsekújvár nagy szülöttének, Kassák Lajosnak a jelentőségét Továbbá Petőfinek, Czu­­czornak, Marxnak, Kossuthnak, Tompá­nak, Jókainak a szabadság eszméiért való küzdelmét méltatta. Bemutatta Czuczor Gergelyt mint nyelvészt is. Méltatta az újvári sarlós vezetőket is, Jócsikot, a két Dobossyt és Horváth Fe­rencet. Ünnepi beszédét Czine Mihály azzal a gondolattal fejezte be, hogy a mai korban különösen fontos az igazi internacionalis­ta szellem, és kell, hogy a béke gondolata és eszméje tovább éljen és erősödjön nemzeteink és nemzetiségeink között Kép és szöveg: Hofer Lajos Az ifjúság oktatása és nevelése, vala­mint a népművelői munka mellett jutott ideje egyéb társadalmi tevékenységre is. Az ifjú tűzoltócsoport vezetője és a helyi alapiskola mellett működő CSSZBSZ ve­zetőségi tagja csaknem 20 éve. Visehradszky Vilmos munkáját a Lévai (Levice) Járási Pártbizottság is pozitívan értékelte és születésnapja alkalmából a Járás Érdemes Dolgozója címet adomá­nyozta neki. APA MÁRTA A Csemadok és a nemzeti bizottságok A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége — az SZSZK Belügy­minisztériuma 1987. október 1-jén kelt WS/1—38/1987 számú határozatával jóváhagyott alapszabályzat 1. cikkelye értelmében — a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjának ön­kéntes kulturális-társadalmi szervezete. E szervezet tagja lehet minden cseh­szlovák állampolgár, aki egyetért az alapszabályzattal, részt vesz a szerve­zet munkájában és rendszeresen fizeti a tagsági díjat. Ez az idestova négy évtizedes gazdag és sokrétű tevékenységre visszatekintő kulturális-társadalmi szervezet 1987. január 1-jétöl újra a Nemzeti Front talaján végzi tevékenységét, mint a front szerves része, tagja. Ennek kap­csán meg kell jegyeznünk, hogy az 1949-ben alakult Csemadok kezdetben nem volt tagja a Nemzeti Frontnak. Központi irányítás szempontjából az akkori Tájékoztatási és Népművelési Megbízotti Hivatal alá tartozott. 1951- ben lett a Nemzeti Front tagja. 1972- től 1987-ig újból állami irányítás alá került. Tehát az irányítási központok váltakoztak. Volt időszak, amikor a Cse­­madokot a legjelentősebb társadalmi szervezetek között tartották számon, s volt olyan is, amikor kevésbé. Egy azon­ban bizonyos, hogy a Csemadok mindig ellátta fő feladatát, amely nem más, mint az olyan kulturális-népnevelési te­vékenység megvalósítása, amelynek célja az alapszabályzat III. cikkelye sze­rint ......a CSKP és a szocialista állam­nak a politikája értelmében, a marxi­­lenini nemzetiségi politika elveivel összhangban: — mozgósítja tagságát a fejlett szocialista társadalom fejlesztési programjának teljesítésére, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek erkölcsi és politikai egységének megszilárdítására, hazánk, Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág nemzetei iránti szeretet elmélyíté­sére. Tagjait proletár nemzetköziségre, csehszlovák szocialista hazafiságra, szocialista nemzeti öntudatra és a szo­cialista nemzetiségi kultúra ápolásában való aktív részvételre neveli". Az 1949. március 5-én megtartott alakuló közgyűlésen Lörincz Gyula, a Csemadok első országos elnöke beszé­dében többek között a következőkép­pen határozta meg a Csemadok külde­tését : „Az alakuló közgyűlésünkön pol­gári jogainkat visszanyerve, arra tettünk fogadalmat, hogy szervezetünk, a Cse­madok a csehszlovákiai magyarok kö­zött pártunk vezetésével olyan kulturá­lis, népnevelő munkát szándékszik ki­fejteni, amely elősegíti nemzeteink és nemzetiségeink súrlódásmentes együttélését." Az így megfogalmazott küldetés máig is érvényes feladat. Érvényes volt ez azokban az években, amikor megin­dult a szocialista mezőgazdaság szer­vezése, az új, szocialista ember kialakí­tását és önművelését elősegítő folya­matban, s érvényes ez ma is, amikor hazánk nemzetei és nemzetiségei a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban munkálkodnak közös ha­zájuk erőteljesebb fejlesztésén. A Cse­madok az elmúlt csaknem négy évtized alatt olyan társadalmi-kulturális szerve­zetté fejlődött, amely a CSKP és a szocialista állam egységes művelődési politikájával összhangban fejti ki tevé­kenységét, s a társadalmi szervezetek­kel és kulturális intézményekkel szoro­san együttműködve segíti az államigaz­gatás, a művelődés- és oktatásügy szerveit a kulturális és az iskolán kívüli nevelés terén kifejtett tevékenységük­ben. A Csemadok tevékenysége, valamint az állami szervek irányító és koordináló funkciója között mindig is szoros össze­függésben volt. Akkor is, amikor a Cse­madok állami irányítás alatt végezte munkáját, s akkor is, amikor tevékeny­ségét a Nemzeti Front kötelékében fej­tette, illetve fejti ki. Ez az összefüggés főleg abból az alkotmányos elvből ered, miszerint a társadalomban folyó kultu­rális-népművelési tevékenység a szoci­alista állam kulturális politikájának szerves része, s melynek fejlesztéséért elsősorban az állani szervek felelősek. A társadalmi és kulturális szervezetek te­vékenysége szervesen kapcsolódik azokhoz a fő kulturális feladatokhoz, amelyeket az egyes pártkongresszusok határozataiból eredően a kormányprog­ramok előirányoznak és amelyeket a mi esetünkben az SZSZK Kulturális Mi­nisztériuma dokumentumaként ad ki ötéves időszakra „A kulturális-népmű­velési tavékenység fő feladatai" cím­mel. E dokumentum többek között tar­talmazza a nemzetiségi kultúra fejlesz­tése terén előirányzott kulturális-nép­művelési feladatokat, beleértve a nem­zetiségi kulturális szövetségek által ki­fejtett kulturális-népművelési munkát is. A Csemadok Alapszabályzata I. cik­kelyének 2. bek. szerint „A Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­ségének a kulturális és nevelő munka, valamint a külföldi kapcsolatok terüle­tén való módszertani és szakmai segít­ségéről a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Kulturális Minisztériuma gondosko­dik". Ezzel összhangban véleményezi a Csemadok kulturális-népművelési tevé­kenységéről szóló tervet, valamint a nevelési-művelődési, és az amatőr mű­vészeti rendezvények koncepcióját. Ugyancsak az állami szervek által ki­adott előírás érvényes a külügyi kap­csolatokra vonatkozóan. A Csemadok­­alapszervezetek munkaterve az illeté­kes helyi vagy városi nemzeti bizottság által koordinált egységes kulturális­­népművelési tevékenységről szóló terv szerves részét képezi. Fontos szerep hárul e téren az SZSZK Kulturális Mi­nisztériuma két központi intézményére. a bratislavai Népművelési Intézetre, va­lamint a Matica slovenskára, amelyek szakmai és módszertani segítséget nyújtanak a Csemadoknak az iskolán kívüli nevelés és művelődés, az amatőr művészeti tevékenység, a klubtevé­kenység, az országos rendezvények elő­készületei, a káderképzés, illetve az iro­dalmi és a sajtó terén végzett munká­hoz. Hasonló szerepet töltenek be e tekintetben a kerületi népművelési köz­pontok, valamint a kerületi könyvtárak. A nemzeti bizottságok kulturális intéz­ményei aktívan együttműködnek a Cse­madok alapszervezeteivei az egyes kul­turális rendezvények szervezésében. Fontos intézkedésként kell megemlíte­ni. hogy az SZSZK Kulturális Minisztéri­uma irányelvet adott ki a Csemadok és a KZUP kulturális-művelési és művé­szeti tevékenységének szakmai és módszertani irányításáról (MK— 8 071/1987-4 szám alatt), amely 1988. január 1-jével lépett életbe, s amely többek között elrendeli, hogy a kulturális-népművelési intézmények a kulturális objektumokat a nemzetiségi szövetségek számára díjmentesen ren­delkezésre bocsátják, amennyiben nem bevóteles kulturális rendezvényt szer­veznek. Bevételes rendezvények esetén ezeket az alapkiadások térítése fejében használhatják. A fentiekből is kitűnik az a tény, hogy a Csemadok és a KZUP az SZSZK Nemzeti Frontja tagjaként mint önkén­tes kulturális-társadalmi szervezet fejti ki tevékenységét, következésképpen nem zárja ki az állami szervek ráhatá­sát. Továbbra is érvényben marad az SZSZK Belügyminisztériumának hatás­köre az 1951/68 számú, az önkéntes szervezetekről és gyűlésekről szóló tör­vény értelmében. Továbbra is fontos feladat hárul az SZSZK Kulturális Mi­nisztériumára a nemzetiségi kultúra to­vábbfejlesztése terén. E vonatkozásban a Csemadokra továbbra is fontos sze­rep vár, hogy összhangban az alapsza­bályzat III. cikkelye 3. bekezdésével... a társadalmi szervezetekkel és kulturá­lis intézményekkel szorosan együttmű­ködve segítse az államigazgatás, a mű­velődés- és az oktatásügy szerveit a kulturális és az iskolán kívüli nevelés terén kifejtett tevékenységükben. A nemzetiségi kultúra fejlesztése te­rén számos olyan időszerű feladat van, amely sikeres megvalósítása feltételezi a koordinált munkát, az egyes állami és társadalmi szervek közös, termékeny tevékenységét. S a Csemadok e folya­matban — az új szervezési körülmé­nyek között — még aktívabban működ­het közre. Dr. GYÖRGY ISTVÁN kandidátus 7

Next

/
Thumbnails
Contents