A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-20 / 21. szám
ELZÁSZ FCVAROSA A krónikák hitelt érdemlően tanúsítják: Strasbourgnak a városalapitó rómaiak sok száz esztendővel ezelőtt az Argentoratum nevet adományozták. A történelem viharai nem kímélték Elzász szépséges fővárosát sem. A kies települést a barbárok, köztük Attila hadai dúlták, később a frankok hadakoztak falai között, de az első, valamint a második világháború során is sokat szenvedett.. . Folyami kikötője a párizsi után a legnagyobb Franciaországban. Éppen nagy kereskedelmi jelentősége miatt volt heves harcok színhelye a századok során. A középkori német kultúra fellegvára, a Német-Római Birodalom szabad birodalmi városa, a német középkori és a francia barokk művészetek valódi gyöngyszeme. Az III folyó két ága ölelkezéséből született Belváros-sziget minden épülete történelmi műremek. Strasbourg méltán lehet büszke néhány világhíressé vált hajdani polgárára. Guten-A Gutenberg-téren áll a világhírű feltaláló szobra A belvárosban sokfelé látni alkalmi árusokat berg a városban találta föl a könyvnyomtatást, de a helység nagy szülötte Aro, a világhírű szobrász, a dadaizmus egyik alapítója is. Érdekes módon a francia strasbourgi elzásziak anyanyelve a mai napig a német egyik nyelvjárása maradt. A régi város tulajdonképpen a csodálatos monumentális székesegyház köré épült. A több ízben elpusztult, majd romjain újjáépített Notre-Dame katedrális egy római Herkules-szentély helyére készült. A vörös homokkőből emelt hatalmas alkotás tetejére, a torony tövéhez kereken 330 lépcső megmászása árán lehet feljutni. Tanúsíthatom: megéri felkapaszkodni a meredek garádicson, a magasból ugyanis fenséges kilátás nyílik a városra és közvetlen környékére is. A székesegyház méltóságteljesen Strasbourg fölé emelkedő csipkés északnyugati tornya az ötödik legmagasabb a világon; a város igazi jelképévé vált. Érdemes belépni az épületbe is. A 103 méter hosszú és 41 méter szélességű templom egyik szögletében épp a híres Világórát csodálják néhányan. Az óra az idő állását, az évszakok váltakozását, a csillagok járását, a hold és a nap ismétlődő fogyatkozásait és az évenként változó időpontra eső vallási ünnepek dátumát is egyszerre jelzi. A székesegyház legértékesebb kincseit, emlékeit a Kammerzell-ház Múzeum őrzi. A katedrális körüli téren alkalmi zsibárusok kínálják kántálva vagy némaságba burkolódzva portékáikat. Persze, a többi apró tér, utcácska vagy házsarok is újabb és újabb meglepetéseket, látnivalókat kínál. A belváros ódon favázas. kőárkádos remekmű házainak homlokfalán, a balkonládákban mindenfelé tarka folyóvirágok pompáznak. A több mint negyedmillió lakosú Strasbourg munkanapokon a duplájára duzzad. Mintegy 400 000 ember dolgozik a messze földön híres gyárakban, üzemekben. Az Európa Tanácsnak és az Európa Parlamentnek is e jelentős iparközpont ad otthont. Ismerőseim figyelmeztetnek: a Rohan-palotát mindenképpen keressem fel, hisz egy darabka történelem az épület. Nos, legyen. A barokk palotát tervező Ronert de Cotte soha nem látta meg a valóságban rajzpapirra álmodott remekművét. Az épületben Napóleon császár és hitvese, Joséphine is élt egy ideig, majd Mária Lujza lakta, s ez a helyiség volt a nácik főhadiszállása is a második világháború idején. A palota ma múzeum. Strasbourg igazi jelképe a székesegyház Az III vizén fellobogózott motoroshajó robog A belváros utcáinak, tereinek elnevezése középkori foglalkozások és hagyományok v emlékét őrzi. A hosszú nevű Place du Marché-aux-Cochous-de lain, azaz a Malacpiac téren békésen röfögő malacfiút árul egy tagbaszakadt kajla bajszú ember. Mellette jókora eb pihen. Már nyúlok is a fényképezőgépemért, de a férfi haragosan rám néz, vakkant valamit és máris ugrasztja nekem a kutyáját. Elillantam iziben. a fotózásról azon melegében lemondottam. A sétálók között elvegyülve kifújom magam. Most már nyugodtan nézegethetem a tér 1. számú sarokházát. A favázas épület bábkorlátos erkélyének csúcsán pipiskédé szélkakas valójában egy kunkori orrú topán. A legenda szerint a szoknyabolond Zsigmond császár 1414-ben Strasbourg vendégszeretetét élvezte. Egy bálon valósággal megrohamozták a város szépasszonyai és magukkal cipelték az utcára őt. Csak a szóbanforgó Malacpiac téri cipészműhely előtt álltak meg a császárral, aztán megszánták, s a vargánál vásároltak az uralkodó sajgó, feltört fenséges lábára egy vadonatúj lábbelit. A Holló-hid alatt az III vize folydogál csendesen. A folyón motoroshajó siklik tova. Valaha, olvastam egy múltidéző útiirományban, a Kivégzések hídjának hívták az átkelőhelyet. A közelben ölték meg, pontosabban fojtotta a hóhér vízbe a becstelen kereskedésen kapott zugüzletelőket. A paloták, kastélyok egy része múzeum is egyben. A Gutenberg-szobor a világhírű feltaláló emlékét őrzi. Az emlékmű közadakozásból épült, a szobor készítését a város hajdani igazgatói testületé Victor Hugo baratjara, Dávid d'Angers vezető szobrászmesterre bízta. A Petit-France, a Kis-Franciaország festőién szép negyedének a Virágfürdő utca az éke, büszkesége. Az lilén átívelő hidakat egykoron Vauban hadmérnök védötomyokkal erősítette meg. Szinte észre sem veszem az idő múlását. Ideje megpihenni. Visszaballagok a székesegyházhoz. A Katedrálishoz címzett tenyérnyi kávéház utcára telepített asztalánál illatos feketét tesz elém a picérlány, és kényelmes ücsörgést, jó pihenést is kíván. A lenyugvó nap sugarai végigcirógatják a háztetők bádoglemezeit... ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 17
