A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-20 / 21. szám

természet megannyi rejtelmével való állandó ismerkedés, meg az önfeledt játszás a játéktermekben, mesék hallgatása lemezről vagy a televízió esti műsorából. S ha már itt tartok, hadd tegyem hozzá, hogy az intézet A kedvelt játszóhely falai között hetente kétszer ismeret­­terjesztő és mesefilmeket is vetíte­nek a kisgyermekeknek, s elmennek képtárba és a lomnici múzeumba is velük. Két orvos és tizennégy nővér fog­lalkozik a kisgyermekekkel. Dr. Alojz Špiner főorvost 1974-ben helyezték át Csorba-tóról a gyermek-gyógyin­tézetbe, amelynek a története rövi­den: 1928-tól, alapításának kezdeté­től tüdőszanatórium, 1948-ban tör­tént államosítása után pedig 6—14 éves korú gyermekek gyógyszanató­­riuma. Olyan gyermekeké, akiknek a szülei tátrai kezelésre szoruló tüdő­betegek voltak. Csak 1971-től az is­koláskor előtti gyermekek gyógyin­tézete. Miután Viera Jarábovával vé­gigjártam a földszinti és emeleti szo­bákat, s a szanatórium korszerű fel­szerelését is megcsodáltam, dolgozó­­szobájában már a legfontosabbat a szántóterületnek mintegy 55—60 százalékán termesztenek, s az utóbbi évek átlagos terméshozama 50—55 mázsa között mozog. Ezenkívül foglal­koznak lencsetermesztéssel is, ami a főmérnök szerint 12—16 mázsás átlag­termést ad és termelése kifizetődő. Je­lentős helyet foglal el a szövetkezet gazdálkodásában az állattenyésztés is. A gazdaság össztermelésének éves vo­lumene általában eléri a 70 millió koro­nát. A melléküzemági tevékenység for­galma ebből mintegy 4—5 milliós. — Három melléküzemági részlegünk van — mondta Juhász Jenő. — Ezek közül a legrégibb az itteni hagyomá­nyokat folytató nádfeldolgozó ágazat, amely a hatvanas évektől folyamatosan termel. Megközelítően 230 hektárnyi az a terület, amelyen nádat vághatunk Ez a részleg mindössze tizenhárom em­bernek ad munkát, ha kedvező az időjá­rás. Az idei tél, sajnos, a nádkitermelés kérdezem tőle. Milyen az intézeti ke­zelés eredménye? — A kisgyerekek 98 százaléka egészségesen tér haza — mondja. — Csupán két százalékot tesz ki az olyan súlyosabb eset, amikor a kis­gyermek újabb kezelésre szorul. — Vannak itt Magas-Tátra-i ille­tőségű gyermekek is? — Nincsenek. De Poprádról alkal­makként kapunk gyerekeket. Szá­mos kis betegünk van a Komáromi és a Losonci járásból, valamint a Kelet­szlovákiai kerületből. — Jönnek ide magyar nemzetisé­gű gyermekek is ... — Természetesen. Persze, nem nemzetiségük, betegségük szerint kerülnek hozzánk, mivel azonban magyar szülők gyermekei, ez bizo­nyos többletgonddal jár. — Milyennel? — A hároméves gyerek az esetek többségében még nem tud szlovákul és ez lélektani probléma. Bensőséges kapcsolatra kell törekednünk velük. Szerencsére ezek a csöpp gyerekek igen fogékonyak, hamar megtanulják szempontjából igen kedvezőtlen, s így gond a nádvágás. Fagyok kellenének, hogy a mocsaras talajokon dolgozni lehessen ... A másik, ugyancsak régi üzemrészlegünk az 1968-ban létesített téglagyár, amelyet annak idején még a kisújfalusi szövetkezet hozott létre. Ez azóta is folyamatosan üzemel, s jelen­leg is általában harminc szövetkezeti tagot foglalkoztatunk benne. A péksé­get ugyancsak Kisújfaluban üzemeltet­jük, 1987-ben azzal a céllal hoztuk létre, hogy a két falu kenyérrel való jó vagy jobb ellátását biztosítsuk. — A melléküzemágak, ipari létesít­mények szövetkezetekbe való telepíté­se tapasztalataim szerint komoly beru­házásokat igényelnek. Gazdasági szem­pontból ez a három részleg milyen jelentőséggel bír a szövetkezet összter­melésének szempontjából? — Nálunk a melléküzemági tevé­kenységnek alapvetően kiegyensülyozó szlovákul a legszükségesebb dolgo­kat. Meg mi is igyekszünk ... — Hogyan értsem ezt? — Tudok már egy kicsit magyarul. Egészségügyi nővérként jártam egy úrhoz, akinél magyarul is tanulhat­tam. Nála sajátítottam el a foglalko­zásomhoz szükséges magyar szava­kat. Tudom mondani, hogy levetkőz­ni, felöltözni. Azt is tudom mondani, hogy ne sírj, vedd be a gyógyszert. Amikor a szülők itthagyják nálunk a gyerekeiket, eltörik a mécsesük, s jólesik nekik, ha az anyanyelvükön szólok hozzájuk. — Tudnak mások is magyarul? — Van egy óvó nénink, aki szintén tud egy keveset. Két nővérünk is tud valamennyire. — Magyarul rendesen tudó óvó néni vagy nővér alkalmazására nem gondolnak? — Eddig még nem jutott az eszünkbe. A nővérek igen-igen csekély ma­gyar nyelvtudása ellenére is közeli lelki kapcsolatba kerülnek a magyar gyerekekkel és a szüleikkel, akiknek szerepe van. A téglagyár beruházási költségei annak idején mintegy 2,5 mil­lió koronát jelentettek. Ez az üzemrész­leg azóta folyamatosan termel, s évente az átlagos bevétel 2,2—2,4 millió koro­na között mozog. Az ágazat rentabilitá­sa 90—105 százalék közötti, míg pél­dául az alaptermelés gazdaságossági mutatói általában 12—13 százalék kö­rüliek. A pékséget, ahogy az előbb is megjegyeztem már, elsősorban a tag­ság jobb ellátásának biztosítása végett hoztuk létre; ennek az egész évi forgal­ma 1,2 millió korona, ebből tavaly a tiszta bevétel meghaladta a százezer koronát, ami gazdasági szempontból jelentéktelennek- mondható. A nádvá­gás és a nádfeldolgozás gazdasági szempontból már jelentősebb. Az el­múlt négy év termelési átlaga 850 ezer és egymillió korona között mozgott, amiből a tiszta nyereség általában elér­te a félmillió koronát. hetente levelet vagy üdvözlőlapot küldenek, s olyankor a kisgyerekek rajzolnak is rájuk valamit, életjelt ad­nak magukról. A beutalt gyermekek többféle fi­gyelmességben részesülnek a gyógy­intézetben. Bábjátékok bemutatásá­val, a lomnici általános iskola tanu­lóinak időnkénti kulturális műsorával és sok minden mással igyekeznek feledtetni vagy inkább elviselhetővé tenni számukra a szülők hiányát. — A gyerekek kedvesek — mondja Viera Jarábová. — Ha letelik beutalá­suk ideje és elérkezik a búcsúzás pillanata, sokan közülük el is pitye­rednek. Két unokám van, így nem nehéz észrevennem könnyes szemük mélyén az örömöt. Viera Jarábová Sabinovból jött a Magas-Tátrába, és már harminc esz­tendeje dolgozik a gyógyintézetben. Kedvvel, felelősséggel végzi munká­ját, szervezi és irányítja a kolléganők napi programját, törődik a kisgyer­mekek kifogástalan étkeztetésével, kitűnő kosztolásukkal, nem utolsó­sorban a kezelési módok pontos be­tartásával. Mikor távozom az épületből, egé­szen a kapuig kísér ki, hogy még a kertjükre és a játszóhelyükre is fel­hívja a figyelmemet. — Idejárnak a kisgyerekek a legna­gyobb örömmel. Mert itt kedvükre játszhatnak — mondja búcsúzóul Viera Jarábová. A játszóhely azonban még hűvös, hófoltok fehérlenek a bokrok alatt és a fák töve körül, de a melegebb tavaszi napok közelsége már benne van a levegőben. Az idő gyors átme­netekben fordul egyszer melegre, másszor hidegre a Magas-Tátrában. Minden gyors átmenetű a magas hegyek lejtőin, csak a kéthónapos beutalási idő letelésének a folyamata lassú a három-hat éves korú gyerme­kek és a szüleik szemével nézve. MÁCS JÓZSEF Archívumi felvételek A köbölkúti egyesített szövetkezet melléküzemági tevékenysége — mint látható — a helyi források kihasználá­sán alapszik. A mintegy ötven dolgozót foglalkoztató három üzemegység ter­melése, ahogy azt Juhász Jenő is hang­súlyozta, kiegyensúlyozó szerepet tölt be az alaptevékenység mellett. A mel­léktevékenység további fejlesztésének a feldolgozó ipar irányában volna lehető­sége, de erre egyelőre csak elképzelé­seik vannak, ugyanis Köbölkúton, de egyebütt is az ilyen jellegű ipartelepítés olyan beruházásokat igényelne, amelyre a jelenlegi gazdasági körülmények kö­zött egy szövetkezet, egy gazdaság aligha vállalkozhat. így az látszik való­színűnek, hogy a meglévő melléküzem­egységek a közeli években mind gazda­sági, mind pedig foglalkoztatási vonat­kozásban a jelenlegi szinten maradnak. GÁL SÁNDOR 13

Next

/
Thumbnails
Contents