A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-13 / 20. szám
LnJ TUDOM/W TECHNIKA (járulékos) berendezések kifejlesztését és a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést. A célprogram teljesítése következtében 3 OOO robot állt termelésbe, s mintegy 5 500 ember munkáját helyettesítette vagy könnyítette mind a termelői, mind a nem integrálása mellett kb. 7 290 robot felhasználásával. 1990-ben a felhasználóknál 12 000 munkást kell helyettesíteniük, a költségeket pedig 2 milliárd koronával kell csökkenteniük. Azt hiszem, e számadatok könnyebben elképzelhetők lesznek, ha röviden összefogSZEMBENÉZÉS A ROBOTOKKAL Hazai dolgainkról Csehszlovákiában az első ipari robotok 1974-ben jelentek meg a Mladá Boleslav-i autógyárban és a Kassai (Košice) Műszaki Főiskolán. Az angol gyártmányú Versatran 500P robotok után a hazai fejlesztés első fecskéi a rákövetkező évben, vagyis 1975- ben jelentek meg a prágai és bmói gépipari kutatóintézetek laboratóriumaiban. Még ugyanebben az évben a prešovi VUKOV-ban láttak hozzá az ipari robotok és manipulátorok tervszerű fejlesztéséhez. Több más partnerrel együttműködve lényegében napjainkig itt folyik a robotok kutatása és továbbfejlesztése. A párt és állami szervek kezdettől fogva nagy figyelmet szenteltek a gépipar fellendítését szolgáló kutatásoknak. A CSKP XVII. kongresszusa már konkrét programot hirdetett meg, melyet a 151/82-es kormányhatározat is megerősített. A hetedik ötéves tervidőszakban, amely lényegében a hazai robotosítás második fejezete (az első 1975-től 1980-ig terjedő időszakra tehető) az alap típussor kutatásának befejezését és termelésbe való beiktatását tűzte célul, valamint az adaptív ipari robotok kifejlesztését és a nemzetközi, főleg a KGST-tagországokkal való együttműködést szorgalmazta. Fontos szerep jutott a robotok és a járulékos berendezések unifikálásának, vagyis egységesítésének. A harmadik időszakban (1986-tól kezdődően) az intelligens gépemberek kifejlesztése mellet a rojxrtkomplexumok, vagyis robotizált technológiájú munkahelyek és automatikus termelési rendszerek bevezetését tűzték ki célul, az A 05-ös állami célprogram keretéban. Figyelemreméltó fejlemény volt a SZISZ kezdeményezése, melyről már a szövetség KI. kongresszusán is szó esett. A SZISZ SZKB védnökséget vállalt a robotok és manipulátorok gyors termelésbe állítása, felett. A fiatalok tevékenysége főleg a tervdokumentáció előkészítésére, majd a beszerelésre, üzembehelyezésre, gépkiszolgálására és karbantartásra összpontosult. A VUKOV-ban konzultációs központ kezdte meg működését, módszertani és oktatóközpont képezte a fiatal szakemberek százait, rátermettségi versenyeket (ZENIT) rendeztek; kétéves periodicitássál kerül megrendezésre a „Fiatalság és a robotizáció" elnevezésű ismeretterjesztő konferencia a Kassai Műszaki Főiskolán. A SZISZ-berkekben fogant robotizálási program természetesen kihatással van a termelés aktivizálására napjainkban is, vagyis a SZISZ-nek a múlt évben lezajlott IV. kongresszusa után is tovább gyűrűzik és terebélyesedik. Legújabb célkitűzéseink A hazai robotositás első rendszerezett programtervezete az „Ipari robotok és manipulátorok" elnevezésű 07 állami célprogram volt. A hetedik ötéves tervidőszakra szólt és lényegében öt területet érintett — a kutatást és fejlesztést, a gyártás területét, az alkalmazás lehetőségeinek kutatását, a perifériális Az APR 20-as robot egy vagon alvázának hegesztése közben termelői szférában. Az objektivitáshoz tartozik azonban, hogy sok helyen nem volt gazdaságos a robotoknak, mint önálló gépeknek az üzemeltetése magas áruk, gyakori meghibásodásuk és nem teljes kihasználtságuk miatt. A nyolcadik ötéves tervidőszakra szóló A—05-ös állami célprogram „A technológiai folyamatok robotízálása" elnevezést viseli. Az előző programtól abban különbözik, hogy a robotok csoportos bevetését, a munkahelyek robot ősit ását, automatikus termelési rendszerek kiépítését tűzte zászlajára. Ez kvantitatív mutatóiban is tükröződik, hisz 3 960 RTM robotizált munkahely megvalósításával számol a munkahelyek maximális laljuk az első két év eredményeit. Az első évben 673 RTM-et helyeztek üzembe 1 098 ipari robot felhasználásával. A tervet gazdasági mutatókban ugyan túlteljesítették annak ellenére, hogy csak 1 129 személyt helyettesitettek ami 77,4 %-os tervteljesítést jelent. Egy ipari robot átlagosan 375 ezer koronába került. Összességében ugyan a tervet teljesítették, viszont egyenlőtlen volt a megoszlás az egyes ágazatok között. Az elmúlt évben már 858 RTM-et adtak át 1 250 ipari robottal felszerelve. A munkaerő-megtakarítás elérte az 1 573-at, ami azonban 215-tel kevesebb a tervezettnél. A gépemberek átlagára 455 ezer koronára tehető. A program teljesítéséhez ebben az évben szocialista és nem szocialista piacról a tervezett összeg nyolcszorosáért hoztunk be berendezéseket. Az állami program teljesítésének kétéves tapasztalatából ezek a következtetések vonhatók le: a robotok és RTM-ek minősége még nem éri el a követelmények szintjét, aránylag drágák, a termelői és beruházói kapacitások miatt még mindig hosszú szállítási idővel rendelkezünk és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit sem aknáztuk ki maradéktalanul. A csúcs a VUKOV A robotkutatás és gyártás hazai fellegvára a már többször is említett prešovi VUKOV, ahol 1975-től foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Itt azonban csak a prototípus gyártásáig jutnak el, esetleg egyedi megrendelésre készült speciális felszereltségű munkahelyek tervezésében, de már az alapkutatásban is vannak segítőtársai. A 07-es állami célprogramnak ők voltak a védnökei, de az A—05-ös célprogram teljesítésében is koordinátori szerepet kaptak. Helyszűke miatt nehéz lenne felsorolni mindenkit, akik segítik tevékenységében. így csupán a leglényegesebb partneA prešovi VUKOV műhelyeiben most szerelik azt a munkahelyet, mety a Favorit személyautók alkatrészeit gyártja majd rekről teszünk említést. 1983-ban alakult az ún. Robotech-társulás-tervező, gyártó és javító tevékenységet folytató beruházó üzemek szerződéses megegyezése alapján. Jelenleg 37 üzem és vállalat tartozik ide, melyek közül legjelentősebbek a prešovi ZPA, a detvai és kassai (Košice) gépgyárak, BAZ Bratislava, TOS Trenčín, Inpro-Praha, Brno, Chirana Stará Turá és mások. A hazai gyártók közül legjelentősebbek a detvai, bardejovi, Dubnica nad Váhom-i gépgyárak, a prešovi ZPA, a Gördülőcsapágygyárak Kysucké Nové Mesto-i vállalata, a Kelet-szlovákiai Vasmű és mások. A robotokon kívül egyes helyeken érzékelőket és további járulékos berendezéseket is gyártanak. A vezérlőegységek — melyek nélkül elképzelhetetlen egy-egy RTM működése — monopolgyártóját, az Ipari Automatizációs Üzemeket (Kassa, Bratislava, Praha, Brno) sem lenne ildomos kihagyni, hisz aktív részt vállal az alapkutatásból sőt laboratóriumi körülmények között prototípusokat is gyárt. A cseh országrészekben önnáló gyártással és részben kutatással is a strakonicei motorkerékpárgyár foglalkozik. Vannak gépembereink, melyek előállításánál szovjet partnerek segítettek a VUKOV-nak. Ilyenek pl. az AM—5-ös automatikus manipulátor, melyhez a voronyezsi Enikmas járult hozzá, vagy az UM 160-as univerzális manipulátor, melynél a Vukov partnere a moszkvai Enims volt. de megemlíthetem az az MTL 10-es ipari manipulátort is, amely az odesszai NISL közreműködésével valósult meg . A VUKOV-nak napjainkban közvetlen kapcsolatai vannak a munkácsi Kirov gépgyárral. Az együttműködés ezen formája nagyban lerövidíti a kutatás, gyártás, de főleg az értékesítés folyamatát. És hogyan alakult az alaptípusok kutatása és gyártása az elmúlt években? Kezdetben, vagyis a hetvenes években láttak napvilágot a ma már jól ismert és elterjedt gépemberek. Főleg a PR 16P ipari robotról, az M4-es univerzális manipulátorról, az ML 16-os manipulátorról, az RMS 20-as kézi manipulátorról és az MTL—06-os manipulátorról van szó. A nyolcvanas évek elején jelent meg a PR 32E és a PR 4-es ipari robotok, valamint az M 63-as manipulátor típussora, melytöbb modifikációban készült el. Még a hetedik ötéves tervidőszakban befejeződött a robotok második nemzedékének alapkutatása és az első prototípusok is elkészültek. Legismertebb képviselőik az APR 2,5 és az APR 20-as adaptív ipari robotok, de ezek mellett elkészült még az AM 80-as automatikus manipulátor, melynek két tipussora van, továbbá az M 40 A manipulátor stb. A kutatás napjainkban sem szünetel, s már most ismeretes, hogy a robotok további innovációjának egyik terméke a PR 30-as lesz. A robotok kutatásával, fejlesztésével és gyártásával párhuzamosan folyt a vezérlőegységek kutatása és fejlesztése is. Ezzel behatóan a prešovi ZPA foglalkozik. Kezdetben az RS 1A, RS 1C RS 2 és RS 3-as egységek voltak használatban, majd a robotok intelligenciájának növelése érdekében ezeket is továbbfejlesztették. A PR 32 E elektromechanikus meghajtású robot sokoldalúságát (pont-és ivhegesztés, szerelés szerszámgépek kiszolgálása stb.) éppen az RS 3-as vezérlőegység kiváló képességeinek köszönheti. A második generációjú robotok részére azonban már ez sem felelt meg. ezért továbbfejlesztették. Az APR 20-ast például már a legújabb fejlesztésű RS 4A vezérlőegység irányítja. Ez a robot, mivel már aránylag magas mozgáskultúrája van, egy önálló meghajtóegységgel (az FIAS 100-al) működik. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei 16
