A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-29 / 18. szám

ELEMZÉS ÉS ÚTMUTATÁS Nem kétséges, hogy a CSKP Központi Bizott­ságának 9. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülése jelentős eseményként íródik majd be legújabb kori történelmünkbe. Nemcsak a széles körű személyi változásokra gondo­lunk, hiszen ezekkel minden újságolvasó em­ber már régen megismerkedett, hanem igen aktuálisak a gazdasági és a társadalmi életre vonatkozó útmutatások, amelyek bizonyítják, hogy a megkezdett gazdasági és társadalmi reformfolyamatok hazánkban visszafordítha­­tatlanok. A KB Elnökségének jelentése az eddigi folyamatokat elemezve kritikus hang­vételű de megjelöli a kivezető utakat is. Programszerűen határozza meg, hogy a gaz­dasági kérdéseken kívül az elkövetkezendő időszakban foglalkozni kell az ideológia, az iskolaügy és a szociálpolitika kérdéseivel is. A CSKP KB hangsúlyozta, hogy sokoldalú­an meg kell világítani az átalakítás meneté­vel és a szocialista demokratizmus fejleszté­sével kapcsolatos társadalmi kérdéseket, le kell küzdeni a társadalom fejlődését ellenté­tek nélküli folyamatként felfogó maradi és dogmatikus nézeteket, amelyek a rossz gya­korlat és a meglévő formák használatának állandósítására törekszenek. Kimondotta az ülés azt is, hogy az átalakítás feltételei között végzett ideológiai pártmunka időszerű kér­déseivel a központi bizottság egyik követke­ző ülésén ismét foglalkozni fog. A gazdasági feladatok megvalósítása az eddiginél is jobban igényli a magasabb szín­vonalú politikai és gazdasági szervező mun­kát, a politikai meggyőzést, mozgósítást, ellenőrzést. A gazdasági feltételek és köve­telmények megváltozása a gazdasági kör­nyezet változásaihoz való alkalmazkodás a gazdaságirányítás terén végbemenő korsze­rűsítése szükségképpen hatnak a politikai intézmények tevékenységére, közte a párt­irányítás tartalmára, formáira, valamint mód­szereire is. Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára Time amerikai magazinnak adott interjújában mondotta, hogy a gazdasági reform része az egész társadalmi élet átala­kításának, amelynek célja az állampolgárok önigazgatásának széleskörű érvényesítése. Ebből következik a KB főtitkárának szavaival élve: „Bővíteni akarjuk az állampolgárok részvételét a politika kimunkálásában, meg­valósításában és ellenőrzésében. Ebben lát­juk a szocializmus lényegét." A közélet demokratizálásával kapcsolat­ban egyre több szó esik a Nemzeti Front tevékenységéről is. A központi bizottság fi­gyelmeztet arra, hogy kerülni kell a Nemzeti Front tevékenységébe való megfelelő és ér­zéketlen beavatkozást és nem szabad irreális feladatokat kitűzni a Nemzeti Front egyes szervezetei és szervei elé. Kimondták azt is, hogy véget kell vetni a társadalmi szerveze­tek munkája lebecsülésének, mert ez a mun­ka a munka jelentőségét tekintve egyenérté­kű a más területeken végzett munkával. Vonatkozik ez természetesen a Csemadokra is, mint a Nemzeti Front egyik tagszervezeté­re. Az elkövetkezendő időszakban az egyik legnagyobb gond és megoldandó feladat a párt vezető szervei határozatainak helyi vi­szonyokra való adaptálása, a helyi viszo­nyoknak megfelelő kimunkálása lesz. —str— A prágai vár Spanyol Termében 1988. április 8-án és 9-én tartották meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának 9. ülését. A CSKP KB Elnökségének beszámolóját a gazdasá­gi mechanizmus átalakításának és a szocialista demokrácia fejlesz­tésének feltételei között végzett pártmunkáról Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára terjesztette elő. Képünkön Miloš Jakeš beszámolóját tartja. VISSZAPILLANTÓ ÁPRiLIS 88 Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára Prágában fogadta René Urbanyt. a Luxemburgi Kommunista Part SZERDA 6 elnökét, aki a CSKP KB meghívá­sára érkezett hazánkba. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A Iá-CSÜTÖRTÖK 7 togatásra Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hívta meg. A kínai parlamentben megválasz tották az új állami vezetőket. Az államfő Jang Sang-kun. a politi­kai bizottság tagja, a Kínai KP KB katonai bizottságának állandó alelnóke lett. Alelnökké Vang PÉNTEK 8 Csent választották. A parlament, vagyis az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának ú) elnöke Van Li, a KKP KB PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnökével. A SZOMBAT 9 megbeszélésen egyetértettek ab­ban. hogy az utóbbi időben ked­vezőbb feltételek jöttek létre a közel-keleti válság rendezésére. Ronald Reagan amerikai elnök Las Vegasban, a rádiótársaságok országos tanácsának vezetői előtt mondott beszédében kije­lentette: még egyáltalán nem vi­lágos, hogy elkészül-e a stratégiai fegyverek 50 százalékos csők kentésére vonatkozó szerződés a május végén esedékes moszkvai VASÁRNAP 10 csúcstalálkozó előtt. Ugyanakkor annak a reményének adott han­got, hogy mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban ra­tifikálják a közepes és rövid ható­­távolságú rakéták felszámolásá­ról decemberben kötött szov­jet-amerikai szerződést. Gustáv Husák, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a CSSZSZK elnöke hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. IHusák elv­társat a Szovjetunió Legfelsőbb HÉTFŐ 11 Tanácsa Elnöksége hívta meg. Még a délutáni órákban a Kreml­ben megkezdődtek Husák elvtárs és Andrej Gromiko tárgyalásai. A moszkvai Kremlben Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára fo­gadta Gustáv Husákot. köztársa­ságunk elnökét. A felek nagy fi-KEDD 12 gyeimet szenteltek a szocialista társadalom átalakításának é£ de­mokratizálásának. /ósdoet Q/oajó Szép vagy május, legalább nekem szép — kiütöttem gondolatban Petőfi Sándor Az Al­föld című versének egyik sorát Amikor fővá­rosunk utcáin megpillantottam a május elsejét köszöntő és kimondatlanul is a május elsejei felvonulásra invitáló plakátokat Szép vagy május, most 1988-ban éppany­­nyira, mint évekkel, évtizedekkel előbb. A május ma is a dolgozók küzdelmének, a nemzeti és a szociális szabadságért az embe­ribb és az igazságosabb életért vívott harcnak az egyik legszebb megnyilvánulása. A munka, a béke, a haladás és a nemzetközi szolidaritás ünnepe. A falragaszok láttán eszembe jutott egy közel 50 évvel ezelőtt kiadott felhívás, amely arra emlékeztette az akkori dolgozókat, hogy hatalmas erő a miénk. Elsősorban azért, mert milliónyian vagyunk. Tőlünk, munkásoktól, dolgozóktól függ, hogy füstölnek-e a gyárak és az üzemek kéményei, dolgoznak-e a bányák és a kohók, járnak-e a vonatok, a gépművek és a hajók... Mindez ma is elmondható. Kiegészítve az­zal: tőlünk, dolgozóktól függ, hogy miként jut érvényre a ma követelménye: áttérés az ex­­tenziv fejlesztésről az intenzív fejlesztésre, mi­ként jut érvényre az átalakítás, a gazdasági és a társadalmi élet tökéletesítése, a munkás­­mozgalom klasszikus és egyszerű sorkatonái által megálmodott igazi népuralom. Rajtam, rajtad, mindannyiunkon múlik, hogy az új társadalmat milyenné építjük. A munkások az első — világszerte össze­hangolt — május elsejei felvonulást 98 éve, 1890-ben tartották meg. Az első május else­jei felvonulás főként a „három nyolcas" — nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés — követelésének a jelszavával zajlott le mind nálunk, mind a mozgalomban résztvett valamennyi országban. Sok helyen május elsején a dolgozók még ma is az alapvető emberi jogokért kénytelenek tüntetni és harcba menni. Mi — immár 43 éve — május elsejét új jelleggel és tartalommal ünnepeljük. És itt ismét költőre, Ady Endrére hivatkozom, aki talán mindenkinél szebben jellemezte a máju­si ünnepet Egyik cikkében ezeket írta:„ Vörös is, fekete is, jövendő is, múlt is, élet is, halál is ez a mai május Nevezetes május Különösen nevezetes. Egyáltalán kiesett régi szerepéből a május Valamikor szimbóluma, s egyszers­mind dátuma volt a régi poézisnek. a romanti­kusnak, a virágillatosnak és holdsugarasnak. Ma a forradalomnak, a felszabadult vagy felszabadulni akaró erők tobzódásának ünne­pe a május." Vajon hányán gondolkodnak ugyanígy és vajon hányán veszünk részt az idén ismét, szerte a világon, a májusi felvonuláson ? Bizonyára sokan, nagyon sokan. A felvonulók sokezres tömege kifejezi, hogy valóban: „ma a forradalomnak, a felszaba­dult. vagy felszabadulni akaró erők tobzódásá­nak ünnepe a május ”

Next

/
Thumbnails
Contents