A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-08 / 15. szám
RÉPÁSBURGONYÁS TÁL Hozzávalók: 50 dkg húsos szalonna vagy füstölt hús, 75 dkg sárgarépa, 75 dkg burgonya, só, bors, zsír vagy vaj, petrezselyemzöldje Készítése: A füstölt húst megmossuk, kb. egy liter vízben megfőzzük, kiszedjük, kisebb darabokra vágjuk. A sárgarépát, burgonyát megtisztítjuk, karikákra vágjuk, sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. (Levesben főtt sárgarépát és héjában főtt burgonyát is használhatunk). A füstölt húst kevés zsíron vagy vajon kissé megpirítjuk majd rátesszük a sárgarépát, burgonyát, fűszerezzük, átkeverjük, végül meghintjük apróra vagdalt petrezselyemzöldjével. Egyszer régen hajdanában, magasra nőtt hajdinában, összegyűltek az egerek. Haj, dinomdánom ... mulattak vidáman, míg egyszer csak elfogyott az összes hajdina. Hová lettek az egerek? Ki tudja? A tanulság ebből — oktatta fiát a pocokpapa — hogy jobb lett volna, ha előbb fúrnak egy nagy lukat. — Talán likat — szólt közbe a pocokmama. — Lukat, ha mondom. — Likat — cincogta az asszony. A LEGEK VILÁGÁBÓL A jegesmedvének sűrű, sárgásfehér bundája van. És ezenkívül vastag zsírpárna is védi a hidegtől. Az örök jég és hó birodalmában él, az Északi-sarkkör vidékén őshonos. Nem fél senkitől, de az embert, ha csak teheti, elkerüli. Az állatkertekben sem szelídül meg, ha haragszik, szinte mennydörgéshez hasonló, mormogó, ijesztő hangot ad. A ragadozó emlősök közül ő a legnagyobb, a kifejlett állat hossza eléri a két és fél métert és súlya meghaladja a 600—700 kg-ot is. Kitűnő úszó, nagy távolságokat barangol be, egész napon át jár-kel, élelem után kutat. Szaglása kitűnő, ha mást nem talál, a partra vetett delfintetemet is megeszi. A víz alá bukva két percig is képes a mélyben maradni. Főleg fókákra, sarkirókákra, halakra vadászik. Örökké éhes. Jégtörmelékből készített barlangjában hozza világra patkánynagyságú két kicsinyét. Vitatkoztak, veszekedtek. — Lik, luk, luk, lik — hajtogatták, de eldönteni nem tudták, melyik szó a helyesebb. Közbeszólt a nagyapó is: — Hátha úgy áll a dolog, hogy likban laknak az egerek lukban mi a pockok, bár az sem lehetetlen, hogy éppen fordítva. Kispocok, az eminens tanuló, a pocokiskola dísze, pocokszemével ekképp gondolkodott: A medvebocsok életének első hónapjaiban az anya nem mozdul ki vackából, saját testének zsírtartalékaiból él. A hófehér, nyitott szemű, selymesen finom melegbundás bocsokat az anya minden ellenséggel szemben harciasán megvédi. A kicsinyek életét elsősorban az idegen hím jegesmedvék veszélyeztetik. Téves az a nézet is, hogy a jegesmedvék csupán magányosan élő állatok. Már megfigyeltek ötven jegesmedvét is egy aránylag kicsi területen. A rövid sarki nyár folyamán a jegesmedve nem veti meg a növényi táplálékot sem, ez főleg zuzmókból és különböző füvekből áll. Ha nagyon éhes, az emberi települések közelében is gondosan átvizsgálja a hulladékot. Védett állat. Valamikor főként bundájáért vadászták. Ma már az állatkertekben is szaporodik, ha megfelelő hőmérsékletű víz és tágas kifutó áll rendelkezésére. A jegesmedvének a többi medvefajjal ellentétben a talpát szőr fedi és a fülkagylói is kisebbek. . ö — Ha föntről nézek a lukba mély, ha lentről a likba, magas, de középen rövid mind a kettő. — A teremburáját! — álmélkodott a vén pocok. — Mégiscsak jó az oskola, de hátha ürgéék másképpen tudják. — És szalasztotta a kispockot üngééktől megkérdezni, melyik szót tartják szebbnek, a likat-e vagy a lukat. — Minden lik és luk közül az a legszebb, amelyik jól ki van bélelve, s az éléskamrája tele minden jóval. — Hm, Ez igaz, de nem grammatika — válaszolta a pocok, mire az ürge, ki hallott már ezt-azt a tudományról, ilymód replikázott: — Nem egy, de száz gramm matikáért se adnék egy marék rozsot — s azzal huss, besurrant a legközelebbi lukba, bár az is lehet, hogy lik volt. S ekkor jött a kisegér. Orra hegyes, bajsza kajla, füle két nagy falevél. — Lukban-e vagy likban élsz? — kérdezte a pocokocska. — Ó, te balga, olyan mindegy, bár az sem baj, ha lyukat mondsz. — Csodálatos! — örvendezett a kispocok, de kedve gyorsan lejjebb szállt, mert az egér elszaladt, s így törhette a kobakját, hogy egérnyelven melyik lik a lyuk és melyik luk a lyik. CSICSAY ALAJOS ________HÉTVÉGE N. KÁKAROV SZILVIA Kipp-kopp koppan, csipp-csepp csobban, szél zúg szélesen, felhő fordul fényesen. Dirr-durr durran, egy csepp csurran, villám cikázik, kajla fülű kóbor kutya jaj, de nagyon megázik! 21