A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-08 / 15. szám

RÉPÁS­BURGONYÁS TÁL Hozzávalók: 50 dkg húsos szalonna vagy füstölt hús, 75 dkg sárgarépa, 75 dkg burgonya, só, bors, zsír vagy vaj, petrezselyemzöldje Készítése: A füstölt húst megmossuk, kb. egy liter vízben megfőzzük, kiszed­jük, kisebb darabokra vágjuk. A sárga­répát, burgonyát megtisztítjuk, karikák­ra vágjuk, sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. (Levesben főtt sárgarépát és héjában főtt burgonyát is használha­tunk). A füstölt húst kevés zsíron vagy vajon kissé megpirítjuk majd rátesszük a sárgarépát, burgonyát, fűszerezzük, átkeverjük, végül meghintjük apróra vagdalt petrezselyemzöldjével. Egyszer régen hajdanában, magasra nőtt hajdinában, összegyűltek az ege­rek. Haj, dinomdánom ... mulattak vi­dáman, míg egyszer csak elfogyott az összes hajdina. Hová lettek az egerek? Ki tudja? A tanulság ebből — oktatta fiát a pocokpapa — hogy jobb lett volna, ha előbb fúrnak egy nagy lukat. — Talán likat — szólt közbe a po­cokmama. — Lukat, ha mondom. — Likat — cincogta az asszony. A LEGEK VILÁGÁBÓL A jegesmedvének sűrű, sárgásfehér bundája van. És ezenkívül vastag zsír­párna is védi a hidegtől. Az örök jég és hó birodalmában él, az Északi-sarkkör vidékén őshonos. Nem fél senkitől, de az embert, ha csak teheti, elkerüli. Az állatkertekben sem szelídül meg, ha haragszik, szinte mennydörgéshez ha­sonló, mormogó, ijesztő hangot ad. A ragadozó emlősök közül ő a legna­gyobb, a kifejlett állat hossza eléri a két és fél métert és súlya meghaladja a 600—700 kg-ot is. Kitűnő úszó, nagy távolságokat barangol be, egész napon át jár-kel, élelem után kutat. Szaglása kitűnő, ha mást nem talál, a partra vetett delfintetemet is megeszi. A víz alá bukva két percig is képes a mélyben maradni. Főleg fókákra, sarkirókákra, halakra vadászik. Örökké éhes. Jégtör­melékből készített barlangjában hozza világra patkánynagyságú két kicsinyét. Vitatkoztak, veszekedtek. — Lik, luk, luk, lik — hajtogatták, de eldönteni nem tudták, melyik szó a helyesebb. Közbeszólt a nagyapó is: — Hátha úgy áll a dolog, hogy likban laknak az egerek lukban mi a pockok, bár az sem lehetetlen, hogy éppen fordítva. Kispocok, az eminens tanuló, a pocokiskola dísze, pocokszemével ek­képp gondolkodott: A medvebocsok életének első hónapja­iban az anya nem mozdul ki vackából, saját testének zsírtartalékaiból él. A hófehér, nyitott szemű, selymesen fi­nom melegbundás bocsokat az anya minden ellenséggel szemben harciasán megvédi. A kicsinyek életét elsősorban az idegen hím jegesmedvék veszélyez­tetik. Téves az a nézet is, hogy a jeges­medvék csupán magányosan élő álla­tok. Már megfigyeltek ötven jegesmed­vét is egy aránylag kicsi területen. A rövid sarki nyár folyamán a jeges­medve nem veti meg a növényi táplálé­kot sem, ez főleg zuzmókból és külön­böző füvekből áll. Ha nagyon éhes, az emberi települések közelében is gon­dosan átvizsgálja a hulladékot. Védett állat. Valamikor főként bundájáért va­dászták. Ma már az állatkertekben is szaporodik, ha megfelelő hőmérsékletű víz és tágas kifutó áll rendelkezésére. A jegesmedvének a többi medvefajjal el­lentétben a talpát szőr fedi és a fül­kagylói is kisebbek. . ö — Ha föntről nézek a lukba mély, ha lentről a likba, magas, de középen rövid mind a kettő. — A teremburáját! — álmélkodott a vén pocok. — Mégiscsak jó az oskola, de hátha ürgéék másképpen tudják. — És szalasztotta a kispockot üngééktől megkérdezni, melyik szót tartják szebb­nek, a likat-e vagy a lukat. — Minden lik és luk közül az a leg­szebb, amelyik jól ki van bélelve, s az éléskamrája tele minden jóval. — Hm, Ez igaz, de nem grammatika — válaszolta a pocok, mire az ürge, ki hallott már ezt-azt a tudományról, ily­­mód replikázott: — Nem egy, de száz gramm matiká­­ért se adnék egy marék rozsot — s azzal huss, besurrant a legközelebbi lukba, bár az is lehet, hogy lik volt. S ekkor jött a kisegér. Orra hegyes, bajsza kajla, füle két nagy falevél. — Lukban-e vagy likban élsz? — kérdezte a pocokocska. — Ó, te balga, olyan mindegy, bár az sem baj, ha lyukat mondsz. — Csodálatos! — örvendezett a kis­pocok, de kedve gyorsan lejjebb szállt, mert az egér elszaladt, s így törhette a kobakját, hogy egérnyelven melyik lik a lyuk és melyik luk a lyik. CSICSAY ALAJOS ________HÉTVÉGE N. KÁKAROV SZILVIA Kipp-kopp koppan, csipp-csepp csobban, szél zúg szélesen, felhő fordul fényesen. Dirr-durr durran, egy csepp csurran, villám cikázik, kajla fülű kóbor kutya jaj, de nagyon megázik! 21

Next

/
Thumbnails
Contents