A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-08 / 15. szám
BUDAPEST FÜRDŐVÁROS. Melegvizű gyógyforrásait már az ősember is kihasználta. A fürdőkultúrát azonban csak a rómaiak honosították meg, amikor az időszámításunk körüli években Augustus császár uralkodása alatt elfoglalták Pannóniát és Aquincum (Budapest kelta-római neve) lett a tartomány székhelye. A város óbudai területén, közvetlenül a Duna partján, a légiók számára nagyszabású építkezések folytak. Kialakult a katonai város és mellette a polgárság, a kereskedő réteg is foko-Fürdő - a híd alatt üregekben keringő levegő biztosította. A fürdők termei általában magasak és világosak voltak. A padozatot színes kőlapok, mozaikok burkolták, a falakat mitikus alakokat ábrázoló freskók, természeti képek és egyéb jelenetek díszítették. Felülről a nap fénye átszürődött az üvegtetőn. A férfiak és a nők külön-külön fürödtek. A különböző medencékben a víz mindig tiszta volt. Ezt a lefolyók biztosították. Ezenkívül voltak a fürdőben olvasószobák, előadótermek, társalgók, sportcsarnokok és oszlopos sétaterek. Oltárt és kisebb templomokat építettek a gyógyító istenségek tiszteletére, a falakra pedig hálatáblákat helyeztek el, megköszönve a források gyógyító erejét. zatosan letelepedett. A katonai tábort erős falak vették körül és magas kaputornyok őrizték. A kaszárnyák, parancsnoki épületek, magtárak, raktárak, kórházak mellett nem hiányzott az amfiteátrum és a fürdő sem. A nagy katonai fürdő (thermae maiores) romjait már kétszáz év óta ismerték. Egy meszesgödör ásása közben fedezték fel. Schönvisner István tudós professzor, aki a feltárást végezte és a fürdő egy részét konzerválta, metszetekkel illusztrált latin nyelvű könyvet is írt róla. A fürdő részletes feltárására, konzerválására az 1980-as évek elején került sor, az Árpád-híd óbudai hídfőjének építése közben. A Florián téren a betonpillérek alatt ma már egy impozáns méretű fürdömúzeum található. Az aluljáróban egy patinás bronztábla hívja fel a figyelmünket: „A római építők tiszteletére e híd építői." Igen, a híd építői tisztelegnek ezzel a régi mesterek előtt, de nekik is megbecsülés jár azért, hogy a tervek többszöri átdolgozása árán is megmentették a múlt értékes kultúrtörténeti emlékét. A római kori fürdők nemcsak fürdésre szolgáltak, hanam itt volt a társadalmi élet központja is. Itt találkoztak a régi katonatársak, megbeszélték a politikai élet eseményeit, üzleteket kötöttek, kölcsönöztek, adtakvettek, és sok új ismeretség szövődött. A fürdőket üzletek vették körül, ahol a lepénytől a fürdőolajig, a papucstól, törülközőtől a sportfelszerelésig mindent meg lehetett venni. A betegeket kitűnő fürdőorvosok kezelték, számos fürdőorvos nevét kőtábláról ismerjük. A római fürdők az egész birodalomban egységes terv szerint készültek, épültek. Több részből álltak. Volt langyos és forró levegőjű helyiség, az izzasztó. Aztán meleg és hideg fürdő. A fűtés kívülről történt. Az állandó hőmérsékletet a padló alatt húzódó A dél-itáliai és az ázsiai tartományokból idekerült katonák bizony nem nagyon szenvedhették a nyirkos hideget és a zord téli időben szívesen keresték fel a fürdőt, hogy a reumától, köszvénytől, nehéz fegyverektől elcsigázott testüket felfrissítsék. A Flórián téri fürdőmúzeum ma is lenyűgöző látványt nyújt. A betonpillérek és üveglapok között a vörös színű vastag falak, a márványszökőkút, a padló töredékei, a betört orrú szobrok, dombormüvek, oszlopfők egy letűnt, de mégis eleven világot varázsolnak elénk. A épek ezekből adnak ízelítőt. OZSVALD ÁRPÁD Görföl Jenő felvételei 17
