A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-01 / 14. szám

HÉTVÉGE HÚSVÉTI FONOTT KALÁCS Egy deci tejben felfuttatunk 4 dkg élesztőt. Egy tojást 5 evőkanál cukorral kikeverünk. 1 kg lisztet nagyobb tálba teszünk, az élesz­tőt meg a cukros tojást beleöntjük, megsóz­zuk (1 kiskanál só) és 4 deci langyos tejjel közepesen kemény tésztát dagasztunk. 15 dkg megolvasztott, de csak langyos tejet négy részletben a tésztába dolgozunk. Az egészet addig dagasztjuk, amíg selymes, sima, hólyagos tésztát nem kaptunk. Ekkor konyharuhával letakarjuk, duplájára keleszt­­jük. Meglisztezett gyúródeszkán a kalács­tésztát három darabra vágjuk. Kettőt ebből egyforma hosszúra sodrunk és keresztben egymásra fektetjük. Ezután két-két ágát ösz­­szefonjuk. Szorosan összefogjuk, nehogy rés maradjon közöttük és a harmadik kisodrott rúddal körbetekerjük. Kizsírozott tepsibe fek­tetjük és ismét kelni hagyjuk. Végül a tetejét tojással megkenjük és előmelegített sütőben megsütjük. <r------------------------------^ c-------—:------------------3 (kirgiz népmese) Élt egyszer egy kán. Gazdag volt, de ostoba. Egyszer magához hívta a fiát és azt mondja neki: — Fiam, azt hallottam, hogy a szom­széd faluban él egy öregasszony. Sze­retnék tanácsot kérni tőle. Hívjad el őt hozzám, de ne tudjon erről senki. A fia ráállt, de elmondott mindent a dzsigitjeinek és elhivatta az öregasz­­szonyt. Amikor megérkezett, a fiú fogad­ta az öregasszonyt. — Ó, bölcs asszony — mondta neki — menj be a kánhoz és mondj el nekünk mindent, amit tőle fogsz hallani. Az öregasszony bement a kánhoz. A kán megdicsérte az öregasszony lovát, mivel oly gyorsan elhozta őt hozzá. A bölcs asszony egyszeriben rájött, mi­lyen ember a kán. — Ó, kán — mondta az öregasszony — te a tanácsaimat várod, halljad tehát. Válassz ki egy jó lovat a ménesből, tartsad jól, engedd hozzá a kiscsikót is. Hatalmas vagyonod egy részét pedig osszad szét a szegények között. — Ilyen tanácsokra nincs szüksé­gem. Olyan tanácsok kellenek nekem, amelyektől bölcs leszek! Akkor a bölcs asszony ezt mondta: — Uram, ha valami jót teszel, ma­gadnak teszed, de ha valami rosszat teszel, azt is magadnak teszed. Ha a magasba köpsz, a te szemedbe hull vissza. A kán most még nagyobb haragra gyűlt és ezt kiáltotta: — Mit beszélsz össze-vissza, ostoba banya? Egyetlen okos szavad sincs! A kán elzavarta az öregasszonyt, A feleségének pedig ezt mondta: — Fogj egy lepényt, tegyél bele mér­get és küldd el az öregasszony után! A kán felesége mérget tett a lepény­be és megparancsolta, hogy adják át az öregasszonynak. Útközben az öregasszony ismét talál­kozott a kán fiával, aki a dzsigitjeivel vadászgatott. A kán fia éhes volt, kira­gadta a lepényt az öregasszony kezéből és megette. Amikor az utolsó falatot is lenyelte, holtan esett össze. A dzsigitek elmondták a kánnak, mi történt. A kán csak akkor értette meg az öregasszony szavainak értelmét: ő rosszat cselekedett és ez hozta most rá a szerencsétlenséget! Sági Tóth Tibor fordítása A Bajkál-tó, Földünk legmélyebb tava, Szibéria közepén található. Mélysége 1 620 m. Terjedelmét tekintve csak a 9. a rangsorban, de így is Csehszlovákia területének az egynegyedét elborítaná, és hegyeink közül csak a Magas-Tátra csúcsai emelkednének ki belőle. Vizbőségét a több mint háromszáz folyónak, pataknak, erecskének köszön­heti és csak egy folyó ered belőle: az Angara. Vizének tisztaságára nagy gon­dot fordítanak és számos javaslatot fo­gadtak el az utóbbi időben a tó kör­nyezetének védelmére. A Bajkál-tó Föl­dünket több évtizedre el tudná látni jó ivóvízzel. A Bajkál-tónak nagyon gazdag az élővilága. Körülbelül 1 800 növény- és állatfaj él benne. Az afrikai Tanganyiká­ban egy hasonló tóban csak 400 faj található. A Bajkál-tóban sok olyan faj van, mely csak egyedül itt él és sehol máshol nem fordul elő. Ilyen az ízletes húsú omul halfaj, mely az öt kilogram­mot is eléri. Vagy a golomjanka nevű különös hal. Testén nincsenek pikke­lyek, teste félig átlátszó, gyöngyházfé­nyű, rózsaszín árnyalatú. S annak elle­nére, hogy törékeny és puha, nagy se­bességgel bukik le a tófenék iszapjába, majd ugyanúgy szinte „kilövi" magát a tó felszínére. A szakemberek nagy cso­dálatára, hiszen a hatalmas víznyomás miatt ilyen mélységből egy puskagolyó sem érne a felszínre. A tó állatvilágának rendkívül értékes egyede a bajkáli fóka, a nerpa. Prémje puha és tetszetős, a nerc utánzására is használják. A Bajkál élővilágát a tudományos dolgozók nagy csoportja vizsgálja, hogy még sokáig megmaradjon az emberi­ség hasznára. Szibériában az a mondás járja: — Nem is járt az Szibériában, aki nem látta a Bajkált! L. Š. BARAK LÁSZLÓ Karnyújtásnyira még a reggel: apu volt érted itt, sétálni mentetek szokás szerint, mégis messze vitt... séta közben sírtál, egy kicsit, — de este nem szóltál róla anyunak — apunak megmutattad, hogyan mozog a tejfogad; a cukrászdában beszélgettetek, arról, hogy mi lesz... tudtad, hogy elmegy majd megint, te pedig nem mehetsz... Aludni kéne már, mindjárt éjfélre jár; mozgalmas volt a nap: vacsora közben ismét kihullt egy tej fogad... <SJ &> c 8. Ü5 a fő. % - ly & ^ , é & <9 * Cv 5 0 0 © ■ <& ’ \f \ 21

Next

/
Thumbnails
Contents