A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-25 / 13. szám
HÉTVÉGE CSIGALÉPCSŐK HOGYAN CSAPTA BE A BÁRÁNY A LEOPÁRDOT {Afrikai mese) Vadászni volt a leopárd. Ahogy hazafelé kullogott, egy kunyhó került az útjába, abban lakott a bárány. A leopárd még sose látott bárányt, ezért óvatosan közeledett, és már messziről köszöntötte a ház urát. — Jó napot, barátom! Hát téged hogy hívnak? A bárány nem ijedt meg, öblös hangon vágta oda neki: — Én vagyok a bárány! — és mellső lábával jót csapott a mellére. — Hát te ki vagy? — Én meg a leopárd vagyok — mondta az jócskán megszeppenve. Dehogy állt meg beszélgetni, trappolt egyenesen haza, ahogy csak bírta szusszal. Akkoriban a leopárd együtt lakott a sakállal. Csodálkozott is az nagyon, mikor a leopárd nagy lihegve betoppant és így óbégatott: — Sakál komám, baj van! Csaknem halálra rémültem. Az előbb egy szörnyű alakot láttam, jókora kövér feje volt. Én illendően megszólítom, hogy hívják, erre ő rám mordul : „Én vagyok a bárány!" — Hogy te milyen buta vagy! — mondja erre a sakál. — Ilyen szép falat húst elszalajtani! Hogy lehet valaki ilyen ostoba? Várj csak, holnap majd együttesen elbánunk vele. Másnap útrakeltek a faluba, ahol a bárány is lakott. Ahogy nézelődtek a falu fölötti dombocskán, észrevette őket a bárány. Éppen akkor bújt ki a kunyhójából, hogy friss levegőt szívjon, meg valami harapnivaló után nézzen. Ahogy észrevette a két komát a dombon, nyomban beszaladt a házba és rémülten mondja az asszonynak: Ütött az utolsó óránk! Jön a leopárd meg a sakál. Mihez kezdünk most? — Mit vagy úgy begyulladva? — szólt rá az asszony. — Fogd a kis barikát, vidd a ház elé, és ha ideérnek, kezd püfölni, hogy ordítson. Ha megkérdik, miért bántod, mondd hogy azért, mert a világért sem akar enni egyebet, csak leopárdhúst. A bárány úgy is tett. Fogta a kis barikát és kiállt vele a ház elé. Ahogy a leopárd meglátta, úgy az inába szállt a bátorsága, hogy a legszívesebben eliszkolt volna. Csakhogy a sakál számolt ezzel, ezért már jóelőre magához kötözte erős kötéllel. így szól a sakál a bárányhoz: — Jer csak közelebb, beszélni szeretnénk veled! A bárány abban a pillanatban lekent egyet a kis barinak, mire az kegyetlen bőgésbe kezdett. — Sakál komám, de jó hogy hozod a leopárdot! — mondja a bárány. Látod, hogy bömböl ez a rosszcsont? Hogy ő biz mást nem eszik, csak leopárdhúst. A leopárdnak se kellett több. Ahogy ezt hallotta, sarkon fordult és futásnak eredt. Hiába ordított a sakál, hogy eressze el. A leopárd törtetett árkon-bokron át, vonszolva magával a sakált is, olyan erősen egymáshoz voltak kötve. Meg se állt a háza küszöbéig, még ott is csak félve pislogott vissza, nem követi-e a bárány. VÉRCSE MIKLÓS FORDÍTÁSA Milyen logikai sorrendben töltenétek ki az üres kockákat a lenti mozaikdarabokból? Egy átlagos magasugró az atlétikai versenyeken már jóval többet tud ugrani, mint a saját testmagassága, sőt a távolugró ennek a három- négyszeresét is eléri. Az állatvilágban ez bizony nagyon szerény teljesítmények közé tartozik. Kitűnő ugró a kenguru. Ha veszélybe kerül a kétméteres drótkerítésen is „átrepül" és az erős hátsó lábainak elrugaszkodásával hat méterre is „elszáll". Sőt, valamikor 12 méteres rekord távolságot is mértek. A kenguru és az antilop kitűnő távolugrók. De a testsúlyukhoz mérten a békák megelőzik. Egy-egy béka négy-öt méterre is ugrik. A világcsúcsot a bolhák tartják. Az alig három-öt milliméter hosszúságú bolha 30 centiméter magasságig pattan fel és az ötven centiméteres távolságot is eléri. A testarányához képest ez fantasztikus teljesítmény. Ha az embereknek ilyen képességük volna, akkor egy átlag sportoló akár 150— 200 méterre is ugorhatna távolba. A bolhák nem kellemes társlakók, vérszivók és az ember nem szívesen tűri meg a lakásban. Az éhezésben is a csúcs közelében járnak, néha fél évig is kibírják üres gyomorral és aztán ha sor kerül rá, akkor teleszívják a „bendőt". Testükhöz mérten rendkívül erősek is. A régi bolhacirkuszokban nemcsak az ugrásban, hanem a kocsihúzásban is kipróbálták az erejüket. Vékony cérnaszálat kötöttek a „nyakukra” és úgy húzatták velük a kicsi kocsit, amely a testük arányához képest szintén óriási. Olyan, mintha egy ember egy egész vonatszerelvényt húzna maga után. L. Š. A csigalépcsők kezdenek teret hódítani a kis lakásokban, családi házakban. Az emberek ugyanis olyan megoldásokat keresnek, hogy az emelet könnyen megközelíthető legyen kis helyet foglaló lépcsövei. A csigalépcsők fából, fémből készíthetők. A tartóoszlop általában fémből készül, a lépcsőfokok fából. A lépcső tartórésze is fémből készül, amelyre felerősítik a tapo sórészt. A csigalépcsőhöz a mennyezeten olyan nyílást kell biztosítani, hogy annak 3/4 része nyitott legyen, és 1/4 része adjon helyet a lépcső befejező részének. A mellékelt ábrákon látható, hogy a nyílás lehet kerek vagy szögletes. A 2 800 mm-es magassághoz ajánlatos legalább 3" (col) átmérőjű csövet használni. 1. A nyílás mérete a mennyezeten 0 1 300 mm, magasság a padlótól a mennyezetig 2 800 mm, a lépcsők száma: 13 db, a lépcsők egymás közötti távolsága: 200 mm, a taposok hossza 610 mm 2. A nyílás mérete a mennyezeten 1 300 X 1 300 mm 3. A nyílás mérete a mennyezeten 1 300 X 700 mm 4. A nyílás mérete a mennyezeten 1 300 X 700 mm. 21
