A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-18 / 12. szám
CSELÉNYI LÁSZLÓ ÖTVENÉVES A „nyolcak" nemzedékéhez tartozó Cselényi László a Fiatal szlovákiai magyar köttök című antológiában mutatkozott be először 1958-ban, bár a gyűjtemény megjelenésekor már eléggé ismert lírikusnak számított himnikusan áradó, a világot teljességében megismerni vágyó költeményeivel. Lírája ekkor még jórészt patetikus hangvételű, költői képei a korabeli hazai magyar költészet közegében megkapóan eredetiek. Egyik idősebb költőtársa „őserdös szépségében burjánzó vadonnak" nevezte a fiatal költő líráját, mely „megragadja, lenyűgözi az olvasó lelkét". Tözsér Árpádhoz hasonlóan Cselényi is lírikusi indulásától kezdve oly látványos és határozott költői tehetségnek bizonyult, hogy a legjelentősebb nemzedéktársakkal együtt fellépésükkel fordulópontot jelentettek költészetünk fejlődésében. Dinamikájukkal, szenvedélyükkel éppúgy, mint helykeresésükkel és egész magatartásukkal elősegítették irodalmunk megújhodását és az irodalmi sematizmus felszámolását. Cselényi (és költötársa, Tözsér is) azért lett hangadó költővé a hatvanas évek elején nemzetiségi irodalmunkban, mert lírájában (Keselylábú csikókorom, 1961) hűen tükröződött vissza, formailag is. a költői innovációért, az új nyelvért, az aktuális társadalmi kérdésekre való helyes válaszadásért folytatott küzdelem. Cselényi többsíkú alkotói elkötelezettsége (lásd a riportírást is) ekkor kapcsolódott össze a belső szuverenitás hangsúlyozott követelményével, a progresszivitás és mindenségakarás igényével, amely az előzőekhez képest a fejlődésnek egy magasabb fokát jelentette. Ez is bizonyítja a költő nélkülözhetetlen és funkciógazdag szerepét a csehszlovákiai magyar líra felszabadulás utáni fejlődésének differenciálódásában. A hatvanas évek közepe felé Cselényi kezdeti lírikusi magatartása átalakul; lírájában a jelen valóságát visszatükröző realista, sőt szociografikus szemlélet válik uralkodóvá. Így az Erők (1965) című versgyűjteménye részben követi csak a lírikus első kötetének hagyományait, jellemzőbb rá az új utak és lehetőségek keresése. A korabeli kritika szerint Cselényi költészetében ekkor bizonyos stagnálás állt be, amit második kötete művészi értékeinek vizsgálata is megvilágított és részben igazolt. Merész költői invenciókkal lépett fel pályája első szakaszában, néhány év elteltével pedig fokozatosan visszatért a valóság földközeli szférájához. Első két kötete egyúttal kezdeti pályaszakaszának lezárását is jelenti, mely után a költői erőgyűjtés több éves szakasza következett. Költőnk a hatvanas évek második felében három alkalommal is hosszabb időt töltött Párizsban, s az ott megismert szellemi áramlatok és a hazaihoz képest minden téren új lírai törekvések hatására alapjaiban változott meg költői attitűdje és egész lírája. A hetvenes években értékeli át szülőföld-élményét, a gyermekkort, az indulás romantikáját, s így a párizsi tartózkodás lecsapódásait is, tehát mindazokat az összetevőket, amelyek addigi líráját alakították. Ekkor fogalmazódik meg a Gömör—Párizs problematika, s kap végleges formát az Összefüggések ... is, kiegészítve néhány régebbi verssel és az újabb versanyaggal (Krétakor, 1978). A „hosszú hallgatás" évei alatt tudatosodott a költőben, hogy valójában soha nem egymás után sorjázó, egymással össze nem függő lírai verseket ír, hanem tulajdonképpen egyetlen művet alkot: „Egyetlen könyvet, ha úgy tetszik egyetlen verset írok egész életemben (ahogy mások is ezt teszik, tudatában ennek a ténynek, vagy sem)" — állapította meg maga a költő, saját életműve jellemzéseként.........egyetlen mag körül szüntelenül terebélyesedő Work in Progress-t" hoz tehát létre, lehetőségeket egy elképzelt szöveghez és „Összefüggéseket", ahogy végül a cím magát a műfajt is meghatározza. 1981-ben jelent meg a költő Jelen és történelem című műve, melyben egymásba épülve van jelen riport, publicisztika, kritika és versszöveg. A montázsolt anyagot a mítosz légköre hatja át, ami valójában az egész mű összetartó anyaga, beépülve a kompozíció szövetébe, a költő átalakult szemlélete eredményeként. Ezzel a kísérletével Cselényi nemzetiségi irodalmunkban az alapjában realista, dokumentatív indíttatású, újromantikus mitoszköltészet hazai változatát teremtette meg. Tematikai-tartalmi szempontból a Csehszlovákiai Magyar Írók reprezentatív sorozatában megjelent Téridő-szonáta (1984) kiadványban is minden jellegzetes Cselényi-réteg (a szülőföldtől Párizsigg több-kevesebb hangsúllyal képviselve van. A variálások és átcsoportosítások következménye azonban érezteti hatását: az értékskála is színváltozásokat eredményez az életmű keretén belül. A régebbi költemények vagy versrészek egy új struktúra keretébe vannak elhelyezve, s így új értelmet és funkciót kapnak. Cselényi-réteg (a szülőföldtől Párizsig több-kevesebb hanghűséggel, s ezért kompozíciójában nem is annak törvényeihez, hanem egy belső világhoz alkalmazkodik. Saját magából merít, egy mélyebb rétegben levő „logika" szerint dolgozik, mely kifelé önkényesnek tűnik és csak nehezen ellenőrizhető, de belül bizonyára csalhatatlan, mint az ösztön, mely az érzelem és ráció keveréke. Cselényi Téridő-szonátája — mint lehetőség egy elképzelt szöveghez — is azt bizonyítja, hogy a költő szinte a konstruktivista művészet nevében adja szavazatát a művészi alkotás önállóságának elvére, miszerint a vers mint alkotás életgazdagságát, konstruktív erősségét és kompozíciós szépségét az alkotó ember életérzése és szerkesztökészsége határozza meg. Cselényi „gyakorlata" szerint az új mű a szerkesztökészség és konstruáló tehetség működése nyomán születik, és tartalmát a valósághű életélmény és tematika teljesíti ki. A költői munka kreatív jellegének ilyen hangsúlyozása egyetemes irodalmi hagyományokat, annak a nemzetközi neoavantgarde-nak a2 esztétikai nézeteit képviseli, amely a műalkotás normájának tekinti a költői mű (szöveg) önálló entitás jellegét. A csehszlovákiai magyar líra folyamatában újszerű és egyedülálló költészeti attitűd a Cselényi Lászlóé. Fejlődési vonala nem mentes a szabálytalan hullámoktól, az egyenetlen nekilendülésektől és a sajátos összegezésektől, de nemzetiségi. líránk kétségtelenül egyik- legjelentősebb újítója a fonna és a versszerkezet terén. Nagy érdeklődéssel várjuk költészetében a továbblépést és jubileuma alkalmából kívánjuk, hogy költői átváltozásai legyenek továbbra is valósághűek, alkotókedve legyen szuverén és töretlen. ALABÁN FERENC (Könözsi István felvétele) CSELÉNYI LÁSZLÓ More geometrico (Spinoza — montázs) 1/1 Nem vagyok prostituált ne hidd minden ami létezik magában Csak nem tudom mit kezdjek magammal avagy másban létezhet csupán Füst homály kávészag tomboló dzsessz föltétien végtelen oszthatatlan Téged hogy hívnak kérdezte a lánytól lényege nem foglalja magában 1/2 Reggel felé járt már az idő örökkévalóságon magát a Színésznő szerettem volna lenni létezést értem amennyiben Ám nem sikerült pincérkedem hát úgy fogjuk föl: egy örök dologból Pincér színész kurva mind ingyenélö szükségszerűen következik 1/3 Az anyám megesett s csak miattam nincsen semmi véletlen a dolgok állt össze apámmal nem szerette rendjében csupán az emberek Miattam tűrték gyűlölték egymást képzelik hogy isten az emberhez S maradtak együtt tizenhat évig hasonlatosan szenvedélyeknek 1/4 Csak miattam s észre sem vették hogy van alávetve és nincs előtt és Én mindezt tudom s annál rohadtabb nincs után a teremtő s teremtett Megszöktem hazulról ők azóta természetben ám ők ebből mindent Elváltak pénzük volt mint a pelyva jó előre meghatározott 2/1 Szerelemről mi a véleményed eszköznek tekintenek csupán Nem hiszek benne S miben hiszel s mindent valami cél érdekében A pénzben igen ahol a pénz s hogy minden dolog a természetnek Ott ä szerelem ebben hiszek örök szükségszerűsége és a 2/2 Szerettél valaha valakit? legfőbb hogy végtelen sok dolog van Szerettem Na és? Olajra lépett mely képzeletünket meghaladja Egy víg özveggyel Villája és természethez nem tartozik Kocsija volt a csajnak Hány éves kimeríti mindenhatóságát 2/3 Voltál akkor? Tizenhat. A férfi? — az emberek szabadoknak érzik Huszonegy Az özvegy? Negyvenöt magukat mert hiszen tudatuk van Férjhez akarsz menni? Nem tudom vágyaikról akarásaikról Gyereket akarsz? Nem akarok az okokról pedig amelyek 2/4 Vagy ha igen később csak ha már vágyakozásra és akarásra Lakás meg kocsi meg nyaraló is késztetik őket sejtelmük sincsen Füst homály kávészag tomboló dzsessz testet gondolat nem határolhat Gondolat nem határolhat testet téged hogy hívnak kérdezte a lánytól 15
