A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-11 / 11. szám

TAVASZ-TESZT

A manapság divatos tesztek segítségével sok mindenről megbizonyosodhatunk: okosak vagyunk-e, milyen az emlékezőtehetségünk, milyen lesz a házasságunk, hogyan tudunk gyermeket nevelni stb. Gazdagítsuk most a választékot! Vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy észrevettük-e egyáltalán a tavasz közeledtét?

A kérdésekre csupán igennel vagy nemmel kell válaszolni; bízvást állíthatjuk, hogy az eredmény meglepő lesz!

1. Vett-e már mély lélegzetet a friss, tavaszi levegőből? Érezte-e, hogy az ébredő természet tetőtől talpig átjárja a testét ?

2. Sétált-e már életében legalább egyszer egy erdei ösvényen, átadva magát a környezetből áradó nyugodt hangulatnak ?

3. Érezte-e már a természetes környezetben nyíló ibolya illatát? Szedett-e már hóvirágot?

4. Bukkant-e a holt avar között gombára ?

5. Megkísérelte-e már számba venni, hányféle színárnyalata van a tavaszi erdőnek ?

Zoometeorológia

Válámi ván — mondaná Arkagyij Rajkin az idei szokatlanul enyhe télre —, de nem az igázi. Bezzeg, régen, amikor még a tél tél volt és az ember nem meteorológiai műholdak segítségével jelezte előre az időjárás alakulását, a természet töltötte be a csalhatatlan időjós szerepét. Többek között az állatok viselkedése is rövid és hosszú távú meteoro- Jógiai előrejelzőként szolgált. Lássuk tehát, hogy mit mondanak ezek a több évezredes megfigyelések:

Hideg idő várható: ha a macska a kályha mellé húzódik és ott marad, a sertés szalmaszálat hord fekvőhelyére, a róka vontatottan ugat, a kacsák önszántukból az ólukba mennek, a verebek februárban szalmát hordanak fészkükbe, a varjak februárban csapatokban közelednek, a vadludak dél felé húznak, a pók a kályha mellé megy hálót szőni. Hóesés várható: ha a kutya rosszkedvű, nem találja helyét, a juhok nem akarnak az akolból kimozdulni, az ólba zárt kacsák nyugtalanná válnak, hápognak és fürdési mozdulatokat végeznek, a verebek sokat csiripelnek, a varjak egy pont felett keringenek — „havat kémek", a hollók nagyon krákognak.

Viszont a tavasz korai megérkezését jelenti: ha a vadgerlicék korán megérkeznek, a pacsirta Zsuzsanna napján (február 19-én) megszólal, a varjak elköltöznek az emberlakta helyekről, a seregélyek korán megérkeznek.

Egy kis tojásos

Hogy mekkora egy tojás? Attól függ, milyen madár tojta. A kihalt Aepyornis maximus nevű madáré például 9 liter űrtartalmú. 8 strucctojás vagy 240 tyúktojás fér el benne, a kis kolibri apró tojásaiból meg vagy 50 ezer. Madagaszkár szigetének homokjában találtak néhány ilyen óriás tojást. Természetesen minél nagyobb egy tojás, annál vastagabb a héja, és annál több idő kell kiköltéséhez. A kolibri költési ideje 11—12, a tyúké 21, a libáé 28—30 nap. A struccé 7—8 hét.

6. Feküdt-e már hanyatt és álmodozott-e a zsenge lombok közül elővillanó eget bámulva ?

7. Hallgatta-e fatörzsnek támaszkodva, csukott szemmel a madarak csicsergését? (Természetesen az üvöltő táskarádió vagy magnó mellőzésével!)

8. Leste-e már a fészket építő madarakat?

9. Járt-e hegyi forrásnál, vagy a sziklákon átbukó vízesésnél, sellőnél? Ivott-e jéghideg, tiszta vizükből?

10. Gyönyörködött-e a patakban ide-odacikázó halak mozgásában? Élvezte-e. amint pikkelyes testükön szivárványosan csillan a napfény?

A teszt értékelése ezúttal igen egyszerű: aki a kérdések többségére „igen"-nel válaszolt, az valóban szereti a természetet, és képes a tavasz hangulatát élvezni. Akinél azonban több a „nem", mint az „igen", az gondolkodjék el azon, hogy milyen sokat veszített! De jön a tavasz — és az eddig elmulasztott élmények, benyomások átélésére újból itt a csodálatos, évről évre visszatérő alkalom!

Szeretjeinek óriás tojások a népmesékben is. Ilyen például a rátóti csikótojás, amelyről végül kiderül, hogy nem tojás, hanem sütni való tök, de a rátóti uraságok, mivel nincs sütnivalójuk, ki akarják költeni abban a reményben, hogy táltos kiscsikó kel ki belőle. Vszont valódi óriás tojásból kel ki a mesebeli sárkány, ami teljesen logikus, hisz a sárkány is csak hüllő, és a hüllők petéit gyakran nevezi tojásnak a nép.

Mit főztél, kisfiam?

A konyha varázslatos világát sok gyermek úgy ismeri meg, hogy utána égési sebekkel kórházba kerül. Pedig nem akartak mást, csupán meglepetést szerezni: megmelegíteni a levest, mire a szülők hazajönnek.

A legtöbb felnőtt azonban, mivel kevés az ideje, a konyhában megjelenő gyermekeket kizavarja, vagy azt mondja: ha már itt vagy, hát mosogass! Pedig ha valamit szívből utál a legtöbb gyermek, az a mosogatás. A tíz-tizenkettő évesekben azonban buzog a tettvágy, és ez a konyhában is jól kihasználható, ha kellő irányba tereljük a gyermeki alkotásvágyat. Milyen nagyszerű dolog, ha valaki a mama utasítása szerint elkészíthet például egy hidegtálat! Legföljebb még a vendégek érkezése előtt utána kell igazítani és a tál díszítése közben „elfogyott" kolbászkarikákat pótolni... De ahelyett, hogy azt hajtogassuk, „menj arrébb, ne zavarj!", inkább hívjuk fel a figyelmét, hogy palacsintasütésnél az olajnak nem kell lángra lobbannia, főzéskor a tejnek kifutnia, és három tányérnyi bableveshez nem fél kiló lisztből készül a rántás. Ha ezek után együtt látunk a mosogatáshoz, még azt is képesek leszünk bebizonyítani, hogy ez ugyan nem túl érdekes, de mindenképpen hasznos foglalatosság, hiszen így másnap reggelre is lesz tiszta bögre a kakaóhoz — amely természetesen nincs odakozmálva.

JOGI TANÁCSOK

„Egy nagyon szomorú nagymama" jeligével egy olvasónk ismételten hozzánk fordult azzal a kérdéssel, hogy mit tehet, ha a volt menye nem teszi lehetővé, hogy az unokáját lássa.

Mint már annak idején a lapunkban közölt válaszban megírtuk, a válóperi vagy később a gyámbíróság csak az elvált szülők jogairól és kötelességeiről dönt a kiskorú gyermekeik ellátását, nevelését, eltartását és a szüleivel való érintkezés módját és idejét illetően. A nagyszülők jogai és kötelességei nem képezik a családjogi törvény és a bíróság döntésének tárgyát.

Amint azt már annak idején is megírtuk, ha a gyemnek apja rendesen törődik vele, rendesen fizeti a tartásdijat és állandóan igényli és követeli a fiával való érintkezést és a találkozás megvalósítását, akkor a bíróság nem korlátozhatja az apa jogait és nem is foszthatja meg azoktól.

Olvasónknak azt ajánljuk, hogy a fia következetesen és állandóan kérje az ifjúságvédő szerv (OSMD) által, esetleg a gyámbiróságnál — végrehajtás útján is — a fiával való érintkezés lehetővé tételét, s ha szükséges — ha hivatali elfoglaltsága miatt személyesen nem járhat mindig el — bízzon meg képviseletével ügyvédet, aki az ügyet a bíróságon állandóan figyelemmel kísérheti és sürgetheti.

Ami olvasónk érintkezését illeti az unokájával, ezt bírósági úton nem lehet kikényszeríteni. Azt ajánljuk, kíséreljen meg a volt menyével közvetlen kapcsolatba lépni és őt emberileg — mint nő és anya az anyát meggyőzni arról, hogy a gyermek nagyszülei is (mind a négy!) mindig a rokonai maradnak, még ha a szülők el is váltak, hogy tegye lehetővé és ne akadályozza a velük való találkozást.

Ami az olvasónk levelében említett másik esetet illeti, amelyben a bíróság az apa ellen döntött, erről nem mondhatunk véleményt, mert nem ismerjük a tényállást.

Végrendelet jeligéjű olvasónk azt írja, hogy már évek óta nem él együtt a feleségével, de biróságilag nincsenek elválva. Gyermekeik nincsenek. Róla most az unokaöccse gondoskodik, s azt szeretné, hogy a halála után ő örökölje a megtakarított pénzét és a lakásberendezését. — Azt kérdezi, örököl-e a felesége, ha nincsenek biróságilag elválva.

Az öröklési előírások értelmében a feleség a törvényes örökösök körébe tartozik, aki az örökösök I. csoportjában az örökhagyó leszármazottaival (gyermekeivel, unokáival) együtt örököl, mégpedig velük egyenlő arányban. Ha az örökhagyónak leszármazottai nincsenek, akkor a feleség a törvényes örökösök II. csoportjában örököl az elhunyt szüleivel együtt, s örökölnek ugyancsak azok a személyek is, akik az örökhagyóval a halálát megelőző egy éven át vele közös háztartásban éltek s ez okból a közös háztartásról gondoskodtak, vagy az eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva.

Olvasónknak nincsenek leszármazottai s nyilván már a szülei sem élnek, ezért a felesége örököl, tekintet nélkül arra, hogy már évek óta nem élnek közös háztartásban.

Ha olvasónkkal az unokaöccse közös háztartásban élne és közösen gazdálkodnának, akkor ö is a törvényes örökösök sorába tartozna és olvasónk feleségével együtt az örökösök II. csoportjában vele egyenlő arányban örökölne.

Ha azonban olvasónk unokaöccse nem él vele közös háztartásban és nem gazdálkodnak közösen, akkor az a puszta tény, hogy törődik vele és gondoskodik róla nem jogosítja föl az öröklésre. Ebben az esetben csak olvasónk felesége örökölne.

Ha azonban olvasónk közben biróságilag jogerősen elválna, akkor a volt felesége nem örökölne utána, s ekkor törvényes örökösök híján — ha élő testvérei sincsenek, akik a törvényes örökösök III. osztályába tartoznak — a vagyona az államra szállna.

A törvény azonban lehetővé teszi, hogy olvasónk végrendeletileg a vagyonát az unokaöccsére hagyja. Végrendeletével a feleségét is kizárhatja az örökségből, mert nem tartozik az ún. köteles részre jogosult törvényes örökösök körébe.

Ún. köteles részre való igényük a törvényes örökösök közül csak az örökhagyó leszármazottainak van. akik a törvényes örökösök első csoportjába tartoznak. Ezeknek, ha kiskorúak, meg kell kapniuk a teljes törvényes örökrészüket, ha pedig nagykorúak, akkor a törvényes örökrészük 3/4 részét. Amennyiben az örökhagyó végrendelete ezt a jogukat sérti, e részben érvénytelen. De minthogy olvasónknak nincsenek leszármazottai, ez a korlátozás nála nem jön számításba.

Olvasónk tehát végrendeletet készíthet, amelyben általános örökösévé az unokaöcscsét teszi meg. Végrendelkezni kétféleképpen lehet. Az egyik módja a sajátkezűleg irt és aláírt végrendelet, amelyben fel kell tüntetni, hogy ki végrendelkezik, kit jelöl meg örökösévé és milyen vagyont (vagyontárgyat) hagy rá, a végrendeletet keltezéssel kell ellátni és sajátkezűleg kell írni és aláírni. Tanúk nem szükségesek. Nem volna érvényes az olyan végrendelet, amit a végrendelkező nem maga ima, hanem csak a más által vagy géppel irt okiratot aláírná és ezt tanúkkal láttamoztatná.

A végrendelkezésnek másik módja, hogy az állami közjegyző foglalja a végrendelkező végakaratát közjegyzői okiratba (jegyzőkönyvbe). Ez különösen akkor szükséges, ha a végrendelkező nem tud írni. Az így felvett okirat az állami közjegyzőnél marad s a végrendelkező elhalálozása esetén a hagyatéki iratokhoz lesz csatolva.

De a végrendelkező által sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletet is át lehet adni az állami közjegyzőnek megőrzésre, aminek szintén az az előnye, hogy nem veszhet el és a végrendelkező halála esetén mindjárt rendelkezésre áll. Ez különösen akkor előnyös, ha az elhunytnak nincs törvényes örököse, s ha nem volna végrendelet, akkor a vagyona az államra szállna.

„Özvegy férfi" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy felesége autóbaleset áldozata lett s féléves gyermeket hagyott hátra. Azt kérdezi, hogy otthon maradhat-e és köteles-e neki a munkaadója szabadságot adni, s kaphat-e valami anyagi segítséget.

1987. július 1 -je óta a nőtlen, özvegy vagy elvált férfinek is igénye van a gyermekgondozási segélyre ugyanolyan feltételek mellett, mint a dolgozó nőnek. Egy gyermek esetén ez havi 600 Kčs-t rész ki, s minden további feltétel teljesítése nélkül a gyermek egyéves koráig jár. A Munka Törvénykönyve 127. 5-a 2. bekezdése értelmében olvasónk munkaadója erre az időre köteles szabadságot adni, illetve a munkából való távollétét igazoltnak tekinteni. Természetesen erre az időre nem jár neki munkabér (fizetés).

Dr. B. G.

19