A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
BIGÁMIA — Hogy hívják? — kérdezi a bíró az előtte álló sovány férfit, aki idegességében egyik lábáról a másikra áll. — Kiss Jánosnak. — Ugye tudja, mi a vád maga ellen ? — Tudom. Bigámiával vádolnak. — Többnejüséggel. Följelentették, hogy négy felesége van. A vádlott elsápadt, aztán fejébe szökött a vér. — Méghogy négy. Nem vagyok én török basa. — Flemélem is — emeli föl ujját a bíró. — Nekem csak egy feleségem van. Az is sok. — Tehát tagadja, hogy négy asszonnyal él. A sovány férfi széttárja a karját. — Nézzen meg jól, bíró úr! Hát úgy nézek én ki? A bíró arcán mosoly fut át. Belelapoz az előtte álló iratcsomóba. — A vádiratban az áll, hogy az egyszál TUDJA-E . . .? Ritka az olyan fa, amely könnyeket tud ontani és úgy sir, mint egy ember. De mégis van ilyen. Peruban nő az ún. sírófa. Latin neve Caesalpinia pluviosa. Ennek a névnek a második fele az első latin jelentéséből származik, és sokan esöfának is nevezik. Ennek a fának a sírása vagy esője olyan természeti tünemény, amely a növények nedvkiválasztásával áll kapcsolatban és amely az emberek és állatok izzadására emlékeztet. A trónusok alatt, ahol a nagy ellentétek és szélsőségek jellemzik az időjárást, sok izzadó növényt találunk, de egyik se múlja fölül a síró fát. Ennél olyan erős az izzadás, hogy esőnek vagy sírásnak látjuk. A reklám feltalálója kétségkívül az a régi elefántcsontkereskedö, aki mintegy ötezer évvel ezelőtt egy rabszolgát járatott végig Memphis utcáin egy plakáttal a hátán és ezen a plakáton ez állt: Olcsó! Olcsó! Ebben az évben a Jehekto völgyének őserdejében élő óriások nemes szarva! Jöjjetek hozzám, Memphis lakói nézzétek meg, csodálkozzatok és vásároljatok! A plakátot egy papíruszdarabra írták, ez még ma is megvan. Az i. e. 3220 évből származik. Az állatok között a legokosabb a majom. Második helyen következik a kutya, az elefánt pedig jó harmadik. így osztályozza a tudomány a három állatfajtát és hozzá kell tenni, hogy a kutya az okosságának köszönheti, hogy olyan közeli érintkezésben van az emberrel. Máskülönben az elefánt legyőzte volna. Az elefánt ugyanis okosan született, míg a kutya szorgalommal és fáradtsággal lett okos. A narancs nem volt mindig olyan alakú és nagyságú, mint most. Volt idő, amikor körtealakú volt és nem sokkal nagyobb, mint egy cseresznye. A narancs kifejlődése a mostani, néha óriási nagyságig és gömbölyű, néha ovális alakjáig sok természettudós véleménye szerint körülbelül ezerkétszáz év termelőmunkájának az eredménye. Miért verekítik le az asztalikések végét? A legtöbben azt hiszik, hogy ennek nem érdefeleségén kívül még együtt él egy özvegyaszszonnyal, egy varrónővel, meg egy felszolgálólánnyal. A sovány férfi arca megrándul. — Aljas rágalom. A szomszédaim terjesztik, mert olyan szépen élek az asszonnyal. Ök szedték rá a feleségemet, hogy jelentsen fel. ■ —.Szóval rágalom. De van egy mondás: ha nem fúj a szél. nem zörög a haraszt. — Esküszöm bíró úr, nálam nem zörög a haraszt. Ha valamit rákennek egy ártatlan emberre, be is kell bizonyítani. A bíró mélyen a szemébe néz. — Szerencséje van. Mert nincs bizonyíték. Azért csak figyelmeztetem, hogy nincs jobb a tisztességes családi életnél. Ezt jól jegyezze meg! — Megjegyzem, kedves bíró úr. Hogyne jegyezném meg. — Rendben van Elejtem a maga elleni vádat... Most menjen vissza szépen a feleségéhez — int a bíró. A férfi meglepődve kérdezi: — Melyikhez? D. Gy. mes egy gondolatot sem szentelni és hogy talán az asztalikések mindig ilyenek voltak, amióta csak készítik őket. Ez azonban nem úgy van. A XII. századig az asztalikések vagyis evökések hegyesek voltak és nemcsak étkezésre használták őket, hanem tőr gyanánt is. Vannak adatok arra, hogy az evőkések pengéjének lekerekitése Richelieu bíborosnak köszönhető. A bíboros egyszer vendégül látta Sequier kancellárt ebédre. A kancellár meglehetősen egyszerű és műveletlen ember volt és étkezés után a kést használta fogvájónak. Ez a nem éppen étvágygerjesztő szokás annyira megharagitotta Richelieut, hogy nyomban kiadta a parancsot: kerekítsétek le valamennyi késnek a hegyét. És olyan nagy volt a bíboros befolyá-. sa, hogy a kerekvégü kés divatja lassanként elterjedt az egész országban és azóta kerekítik le az asztalikéseket. Hogy a rovarok némák-e, vagy ván-e hangjuk, arról sok vita folyt már a tudósok közt, mert azt állították, hogy határozottan különbség tehető a szúnyog hangja közt, ha veszedelemben forog és ha a párját hívja. Az utóbbi időben azonban a legtöbb kutató arra a megállapításra jutott, hogy a rovarok teljesen némák. A hangjuk tisztán mozgási hang, amit elsősorban a szárnyaik gyors csapkodása idéz elő. Ha tehát egy méh, légy vagy darázs zümmög, ez a hang lényegében nem sokat különbözik a repülőgép berregésétől. Hogy egy gerenda egészen friss-e, azt úgy lehet a legkönnyebben megvizsgálni, hogy egy ember gombostűvel megkarcolja a gerenda egyik végét, míg egy másik hallgatózik a gerenda másik végén. Ha tisztán hallható a gombostű karcolása, akkor a gerenda egész terjedelmében friss. Ha azonban nem lehet semmit sem hallani, akkor vannak korhadt részek is a gerendában. Az egész kísérletben az a legérdekesebb, hogy aki a gombostűvel karcol, az maga nem is hallja. Ez a tünemény azon alapul, hogy a hangot a fatömeg megerősíti, mert a fa jobb hangvezetö, mint a levegő. A levegőben a hanghullámok 20 fokos melegben körülbelül 340 métert tesznek meg másodpercenként, vízben 1 400 métert, acélban pedig 5 000 métert. A fa mint hangvezetö, a víz és az acél közt foglal helyet. JOGI TANÁCSOK „Házunk sorsa" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy szülei még 30 évvel ezelőtt vásároltak egy öreg családi házat, de erről semmi hivatalos papírjuk nincs, mert a tulajdonjog átírására nem került sor. Az eladók közül már csak egy személy él. Azt kérdezi, hogy most kié a ház. kitehetik-e a szüleit a házból és építhetnének-e a telken új házat. Ha annak idején nem kötöttek semmiféle írásbeli szerződést és az akkori vételárat kifizették, nyilván az ingatlan tulajdonjoga sem lett a szüleire átírva s így az ingatlannyilvántartásban (a telekkönyvben) még mindig az eredeti tulajdonosok — az eladók — szerepelnek Mivel az ingatlant az olvasónk szülei azóta zavartalanul használják a tulajdonjogot a Polgári Törvénykönyv 135/a paragrafusa alapján elbirtoklás útján megszerezhették. Ezt az eredeti tulajdonosok — az eladók illetve jogutódjaik (örököseik) ellen kellene bírósági perrel érvényesíteniük. Másik megoldás az volna, ha a ma még élő eladóval és az elhalt több eladó jogutódjaival (örököseivel) kötnek adásvételi szerződést azzal, hogy a vételárat már annak idején kifizették. Olvasónk szüleinek először tehát az ingatlan tulajdonjogát kell jogilag rendezniük. Meg kell állapítaniuk, hogy kiknek a nevén szerepel az ingatlan, hogy mikor halt meg a többi eladó, s volt-e utánuk hagyatéki eljárás, illetve nem jelentették-e be ezt az ingatlant is a hagyatékukba és nem lett-e az ő tulajdoni részük az örököseikre átírva. Ezt az állami közjegyzöség kezelésében lévő telekkönyvben vagy a geodéziai központnál lévő ingatlannyilvántartásban lehet megállapítani, az elhunytak hagyatékát pedig az utolsó lakhelyük szerinti illetékes állami közjegyzőségen. E megállapítások eredménye szerint másmás volna a gyakorlati eljárás. Minthogy bonyolult ügyről van szó, azt ajánljuk, hogy olvasónk forduljon ügyvédhez és őt bízza meg a tulajdonjogi viszonyok kiderítésével és a vagyonjogi rendezéssel. Minthogy szülei a házban már 30 éve laknak — azon a címen, hogy ezt megvették — nem lehet őket a házból kitenni. Egyébként is más lakónak (bérlőnek) is csak a ház tulajdonosa mondhat fel. A házépítéshez építési engedélyre van szükségük, amit csak akkor adnak meg, ha igazolja a telekhez való tulajdonjogát, vagy egyéb jogosultságát, hogy a telken építhet. „Szomorú édesanya" jeligéjű olvasónk a magatehetetlenségi pótlék után érdeklődik. Azt kérdezi, mik ennek a feltételei, mennyit tesz ki, ki dönt erről és hová fordulhat, ha kérelmét elutasítják. A múltban ugyanis már egyszer kérte, de akkor az orvosi véleményező bizottság nem ismerte el ráutaltnak. A társadalombiztosítási előírások értelmében magatehetetlenségi pótlékra van igénye annak a nyugdíjasnak, aki tartósan annyira magatehetetlen, hogy más személy ápolására és kiszolgálására van utalva. A magatehetetlenségnek három foka van, amit a járási nemzeti bizottságon létesített orvosi véleményező bizottság ítél meg. Részben magatehetetlennek kell tekinteni azt a személyt, akinek tartósan más személy segítségére van szüksége némely feltétlenül szükséges életszükségleti tevékenységnél, mint pl. maga is fel tud ülni és le tud szállni az ágyról, egyedül tud enni, inni. de más segítsége nélkül nem tud mosakodni, fésülcnrfnwSMi ködni, öltözködni. A magatehetetlenségnek ezt a fokát gyakorlatilag a vak személyeknél is el lehet ismerni. Túlnyomóan magatehetetlen az. aki tartósan más személy rendszeres segítségére van utalva a fö életszükségleti tevékenységnél, pl. aki egyedül tud enni, inni, föl is tud ülni az ágyban és le is tud szállni róla, fel tud állni, de nem képes sem járni, sem természetes szükségletei elvégzésére kimenni. Végül teljesen magatehetetlen az, aki minden életszükségjeti tevékenységénél segítségre és állandó ápolásra szorul. A magatehetetlenségi pótlék ennek foka szerint havi 200, 300 illetve 400 koronát tesz ki. E pótlék csak az orvosi megállapítástól kezdődően jár, visszamenőleg nem. A nyugdíjas egészségi állapotáról a járási orvosi véleményező bizottság dönt, ennek kedvezőtlen döntése ellen fellebbezni lehet a kerületi nemzeti bizottság orvosi véleményező bizottságánál. Magáról az igényről az orvosi véleményezés alapján a nyugdíjhivatal dönt, amelynek elutasító határozata ellen jogorvoslattal lehet élni a kerületi bíróságnál. f T. L. kistárkányi (Maié Trakany) olvasónk azt kérdezi, hogy hogyan igazolhatja azt, hogy 1961-ben tanoncvizsgát tett, ha a tanonclevele elveszett. Kihez forduljon? Vagy igazolhatja ezt tanúkkal és hogyan ? A tanoncidöt a tanoncvizsga letételét — ha erre nyugdíjigényének az érvényesítéséhez van szüksége — az előírt nyomtatványon, amelyet a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási ügyosztályán kaphat — a nemzeti bizottság előtt két olyan tanú igazolhatja, aki vele akkor együtt tanult, vagy dolgozott, vagy egyszerre tette le a vizsgát és igy közvetlen tudomása van erről. Ha ilyen igazolásra más célra van szüksége, akkor két ilyen tanú a közjegyző előtt is megteheti ezt a nyilatkozatot, amit a közjegyző hivatalos jegyzőkönyvbe foglal s erről hiteles kiadványt ad ki. „Szövetkezeti tagság" jeligéjű idős egyedülálló olvasónk azt kérdezi, hogy még életében átruházhatja-e a szövetkezeti lakását (szövetkezeti tagilletményét) a 16 éves unokahúgára. Az alapszabályok értelmében a lakásépítő szövetkezet tagja csak nagykorú személy lehet. Kivételt képez az öröklés útján szerzett tagság, mert ebben az esetben kiskorú örökös is lehet szövetkezeti tag. Olvasónk tehát vagy vár még két évig, amíg unokahúga nagykorú lesz, vagy végrendeletet készít, amelyben halála esetén a szövetkezeti lakását (a tagilletményt) unokahúgára hagyja. Dr. B. G. / 19
