A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
HORMONFEGYVEREK A RÁKCSATÁBAN MÁGNESES SZÍWIZSGÁLAT Az Egyesített Atomkutató Intézet neutronfizikai laboratóriumában a világon egyedülálló módszert fejlesztettek ki a szív vizsgálatára. A mágneses kardiográfia a várakozás szerint felválthatja a hagyományos elektrokardiográfiát. Vlagyimir Bobrakov, az intézet fiatal kutatója saját szivét vizsgálja a mágneskardiográffal és kezében tartja szívének mágneskardiogramját, amelyből a szívgyógyászok részletes felvilágosítást kaphatnak szívműködéséről. ÉDES EMLÉKEZÉS Cukorral nemcsak élelmiszereket lehet konzerválni, hanem emlékeket is — állítja Paul E. Gold, a virginiai egyetem pszichológusa. Állatkísérletekben adrenalinnal, a klasszikus stresszhormonnal sikerült az emlékezetet támogatni. Azok a patkányok, amelyeket arra tanítottak be, hogy az áramütést kikerüljék, jobban megtanulták a leckét, ha a tanítást követően adrenalint kaptak. Hogyan lehetne ezt a hatást az emberek szempontjából is kihasználni az adrenalin kellemetlen mellékhatásai nélkül? Gold „édes" nyomra bukkant: maga az adrenalin nem juthat át a vér-agy gáton az agyba, viszont növeli a vércukor szintet. A cukor viszont a vérben bejut az agyba — az egyetlen energiaszállítója az agysejteknek. Valamilyen hatást tehát bizonyosan el lehet érni glukóz adagolásával is. Azok a patkányok, amelyeknek tanulmányait glukózzal édesítették, jobban megtartották fejükben a leckét. Ezután emberekre is kiterjesztették a vizsgálatokat. Olyan 70 éves kísérleti személyeknek, akiket időnként már cserbenhagyott az emlékezetük, glukózzal édesített limonádét adtak, és valóban, a kísérleti feladatok jobban megmaradtak az emlékezetükben. A rákbetegség korántsem önállóan és vezérlés nélkül terjed a szervezetben, hanem a test saját sejthormonjai szabályozzák. A világ 1 500 rákkutatója találkozott a minap az NSZK-beli Hamburgban, hogy a „Hormonok és a rák" című kongresszusukon arról tanácskozzék: miként lehetne az ilyen szabályozó mechanizmusokat a rákbetegség új kezelési formáira hasznosítani. A rákbetegség eseményei és á test saját jelzőanyagai, a hormonok közötti összefüggésekről tanácskoztak. Az idegrendszer mellett a hormonrendszer a test második életfontosságú vezérlőeleme. Időközben a hormon fogalma alaposan kitágult. Ma már hormonnak nevezik az egyes sejteknek azokat a szekrétumait, kiválasztott anyagait is, amelyek az egyik sejtről közvetlenül információkat visznek át a másikra. A hormonokhoz számítják manapság azokat a növekedési faktorokat is, amelyeket az egyes sejtek választanak ki, és amelyekkel önmagukat szabályozzák. Ezeket a vezérlőhormonokat a sejtfelszínen levő receptorok kötik meg és adják tovább a sejt belsejébe. Az ilyen növekedésszabályozó sejtszekrétumokkal, például az interferonokkal kapcsolatos vágyálmok közelebb kerülnek a valósághoz: természetes úton kell vezérelni a tumor, a daganat növekedését. „A biológiai vezérlésnek ebben az új felfogásában a daganatsejteket a központi idegrendszer, az immunrendszer és az endokrin (belső elválasztásé mirigy-) rendszer közötti vezérlő rendszer részének tekintik" — jelentette ki Gerhard A. Nagel professzor, göttingeni belgyógyász, a nyugatnémet rákkutató társaság elnöke. „Ebben a teljes rendszerben sokféle kölcsönhatás van a ráksejtek és a gazdaszervek között" — folytatta. A szabályozó folyamatokba való gyógyító beavatko-Japánban olyan információs rendszerrel kezdődtek kísérletek, amely kijelöli a gépkocsivezetőnek az úticéljához vezető legrövidebb utat. A mindenkori helyzet és más közlekedési információk a műszerfalra szerelt kijelző digitális úttérképén jelennek meg. Ezeket az zást biológiai tumorterápiának nevezik, és BRM-anyagokkal (Biological Response Modifiers = biológiai válaszmódosítókkal) hajtják végre. Ez a terület manapság a klinikai onkológia legjobban kutatott és legtöbbet ígérő része. Három rákfajtát már napjainkban is eredményest*kezelnek hormonokkal: a prosztata (a dülmirigy) rákját, az emlőrákot és a leukémiát (a fehér vérsejtek rákját). Az endokrin terápia, a hormonfüggő rákbetegségek kezelésének fejlesztését a kongresszus megállapításai szerint három fő irányban kell folytatni. Először is: meg kell próbálni olyan, a hormonreceptorok elleni specifikus antitesteket létrehozni, amelyekkel leblokkolhatják ezeket a receptorokat. Ezzel megszüntethetnék a nemkívánatos hormonhatást. Másodszor: olyan gyógyszereket kellene kifejleszteni, amelyek antitestekkel összekapcsolva pontosan meghatározott célsejteket érhetnének el. Már manapság is lehetséges rákpusztitó anyagokat ösztrogénekkel alkotott vegyületek formájában pontosan a kitűzött célba juttatni. Harmadszor: a vérben előforduló hormonoknak gyakran először át kell alakulniuk az anyagcsere folyamatában, hogy hatást fejthessenek ki. Így például a petefészekben tesztoszteronból az aromatáz enzim hatására jön létre a női nemi hormon, az ösztradiol. Ez a hormon viszont elősegíti bizonyos rákfajták (a petefészek — és az emlőrák) fejlődését. Olyan enzimgátlókra lenne tehát szükség, amelyek megakadályozzák, hogy az ösztradiol egyáltalán létrejöhessen. A klinikai gyakorlatban máris alkalmaznak aromatázgátló anyagokat az ösztrogénfüggő daganatok fejlődésének fékezésére. adatokat az út mentén felszerelt „bójákból" rádióhullámok továbbítják a mozgó kocsiba. Kísérletképpen nyolc kocsit szereltek fel az új információs rendszerrel és 74 bóját állítottak fel a japán főváros legforgalmasabb útjain. BESUGÁRZOTT VÍRUSOK AZ AIDS ELLEN? Sugárzással inaktivált, hatástalanított vírusok alkotják annak az új terápiának az alapját, amellyel a HÍV vírussal már megfertőzött, de még tünetmentes embereket akarnak kezelni amerikai orvosok Ha az első kísérletek sikerrel járnak, a készítményt oltóanyagként is felhasználhatják a megfertőzetlen emberek védelmére. A sacramentói (Kalifornia) orvosegyetemi központ kutatói 40 önkéntest kérnek fel a kísérletben való részvételre, de csak a felét részesítik az újfajta kezelésben. Ezek az emberek olyan készítményt kapnak, amelyben a HÍV vírusokat besugárzással inaktiválták, így a vírusok nem fertőzhetik meg a sejteket. A kaliforniai egyetemen minden besugárzott vírusadagot nagy gondossággal megvizsgálnak, annak szavatolására, hogy tiszta és nem fertőző. A szakértők együttműködnek a híres kaliforniai tudóssal, Jonas Salkkal, aki 1954-ben hozott létre először egész inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot a járványos gyermekbénulás, a poliomielitisz ellen. Salk szerint az új készítmény nem vakcina, nem oltóanyag, hanem „potenciális immunoterápiás hatóanyag". Az orvosok hagyományosan a még fertőzetlen embereknek adnak vakcinát, oltóanyagot — az új szernek viszont az a célja, hogy megakadályozza a betegség kitörését, elhatalmasodását a már megfertőzött embereken. A kísérletekkel elsősorban azt akarják tisztázni, hogy az új kezelési módot kapó csoporton valóban hosszabb idő alatt fejlődik-e a betegség. A már megfertőzött emberek kiválasztásával megkerülhetik azt a súlyos orvosetikai problémát is, hogy a teljes inaktivált vírusnak a szervezetbe juttatásával esetleg AIDS-szel betegithetnének meg egészséges embereket. Olyan önkénteseket választanak ki, akiknek vérében sok T-sejt van — olyan típusú fehér vérsejt, amely megtámadja a HÍV vírust. A kutatók kijelentették: a kísérlet csak az első lépciője egy nagyon hosszú ideig tartó vizsgálatsorozatnak, kutatásnak. „Lehet, hogy az első önkénteseknek nem sok hasznuk lesz a kísérletből" — jelentette ki Don Martenson, a kaliforniai oryosegyeten szóvivője. Az állatokon végzett kísérletek eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Martensen mindenesetre kijelentette, hogy az inaktivált vírussal kezelt kísérleti állatok szervezetében valóban keletkezett bizonyos mennyiségű antitest az AIDS kórokozói, a HÍV vírusok ellen, de még túlságosan korai lenne bármilyen következtetést is levonni. A csimpánzokon és rheusmajmokon végzett kísérleteket mindenesetre addig teljesen befejezik, mielőtt az emberkísérleteket megkezdenék. A kutatók kiemelik: jó néhány történelmi példa van már a teljes inaktivált vírust tartalmazó vakcina, oltóanyag sikerére. Az egyik a gyermekbénulás elleni oltóanyag. Egy másik: a kaliforniai egyetemen néhány évvel ezelőtt olyan oltóanyagot fejlesztettek ki, amely megvédelmezte a majmokat az AIDS hasonló formájától. A világ mindenesetre nagy érdeklődéssel várja az AIDS-en aratandó győzelem első híreit is. DIGITÁLIS ÚTVONALVÁLASZTÁS 16
