A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-01 / 1. szám

HORMONFEGYVEREK A RÁKCSATÁBAN MÁGNESES SZÍWIZSGÁLAT Az Egyesített Atomkutató Intézet neutron­fizikai laboratóriumában a világon egyedül­álló módszert fejlesztettek ki a szív vizsgá­latára. A mágneses kardiográfia a várako­zás szerint felválthatja a hagyományos elektrokardiográfiát. Vlagyimir Bobrakov, az intézet fiatal kutatója saját szivét vizs­gálja a mágneskardiográffal és kezében tartja szívének mágneskardiogramját, amelyből a szívgyógyászok részletes felvi­lágosítást kaphatnak szívműködéséről. ÉDES EMLÉKEZÉS Cukorral nemcsak élelmiszereket lehet konzerválni, hanem emlékeket is — állítja Paul E. Gold, a virginiai egyetem pszicho­lógusa. Állatkísérletekben adrenalinnal, a klasszikus stresszhormonnal sikerült az emlékezetet támogatni. Azok a patkányok, amelyeket arra tanítottak be, hogy az á­­ramütést kikerüljék, jobban megtanulták a leckét, ha a tanítást követően adrenalint kaptak. Hogyan lehetne ezt a hatást az emberek szempontjából is kihasználni az adrenalin kellemetlen mellékhatásai nél­kül? Gold „édes" nyomra bukkant: maga az adrenalin nem juthat át a vér-agy gáton az agyba, viszont növeli a vércukor szintet. A cukor viszont a vérben bejut az agyba — az egyetlen energiaszállítója az agysejtek­nek. Valamilyen hatást tehát bizonyosan el lehet érni glukóz adagolásával is. Azok a patkányok, amelyeknek tanulmányait glu­kózzal édesítették, jobban megtartották fe­jükben a leckét. Ezután emberekre is kiter­jesztették a vizsgálatokat. Olyan 70 éves kísérleti személyeknek, akiket időnként már cserbenhagyott az emlékezetük, glu­kózzal édesített limonádét adtak, és való­ban, a kísérleti feladatok jobban megma­radtak az emlékezetükben. A rákbetegség korántsem önállóan és vezér­lés nélkül terjed a szervezetben, hanem a test saját sejthormonjai szabályozzák. A vi­lág 1 500 rákkutatója találkozott a minap az NSZK-beli Hamburgban, hogy a „Hormonok és a rák" című kongresszusukon arról ta­nácskozzék: miként lehetne az ilyen szabá­lyozó mechanizmusokat a rákbetegség új kezelési formáira hasznosítani. A rákbetegség eseményei és á test saját jelzőanyagai, a hormonok közötti összefüg­gésekről tanácskoztak. Az idegrendszer mel­lett a hormonrendszer a test második élet­­fontosságú vezérlőeleme. Időközben a hormon fogalma alaposan kitá­gult. Ma már hormonnak nevezik az egyes sejteknek azokat a szekrétumait, kiválasztott anyagait is, amelyek az egyik sejtről közvet­lenül információkat visznek át a másikra. A hormonokhoz számítják manapság azokat a növekedési faktorokat is, amelyeket az egyes sejtek választanak ki, és amelyekkel önmagukat szabályozzák. Ezeket a vezérlő­hormonokat a sejtfelszínen levő receptorok kötik meg és adják tovább a sejt belsejébe. Az ilyen növekedésszabályozó sejtszekrétu­­mokkal, például az interferonokkal kapcsola­tos vágyálmok közelebb kerülnek a valóság­hoz: természetes úton kell vezérelni a tumor, a daganat növekedését. „A biológiai vezérlésnek ebben az új felfogá­sában a daganatsejteket a központi ideg­­rendszer, az immunrendszer és az endokrin (belső elválasztásé mirigy-) rendszer közötti vezérlő rendszer részének tekintik" — jelen­tette ki Gerhard A. Nagel professzor, göttin­­geni belgyógyász, a nyugatnémet rákkutató társaság elnöke. „Ebben a teljes rendszer­ben sokféle kölcsönhatás van a ráksejtek és a gazdaszervek között" — folytatta. A szabá­lyozó folyamatokba való gyógyító beavatko-Japánban olyan információs rendszerrel kez­dődtek kísérletek, amely kijelöli a gépkocsi­­vezetőnek az úticéljához vezető legrövidebb utat. A mindenkori helyzet és más közleke­dési információk a műszerfalra szerelt kijelző digitális úttérképén jelennek meg. Ezeket az zást biológiai tumorterápiának nevezik, és BRM-anyagokkal (Biological Response Mo­difiers = biológiai válaszmódosítókkal) hajtják végre. Ez a terület manapság a klinikai onkológia legjobban kutatott és legtöbbet ígérő része. Három rákfajtát már napjainkban is eredmé­­nyest*kezelnek hormonokkal: a prosztata (a dülmirigy) rákját, az emlőrákot és a leukémi­át (a fehér vérsejtek rákját). Az endokrin terápia, a hormonfüggő rákbe­tegségek kezelésének fejlesztését a kong­resszus megállapításai szerint három fő irányban kell folytatni. Először is: meg kell próbálni olyan, a hormonreceptorok elleni specifikus antitesteket létrehozni, amelyek­kel leblokkolhatják ezeket a receptorokat. Ezzel megszüntethetnék a nemkívánatos hormonhatást. Másodszor: olyan gyógyszereket kellene ki­fejleszteni, amelyek antitestekkel összekap­csolva pontosan meghatározott célsejteket érhetnének el. Már manapság is lehetséges rákpusztitó anyagokat ösztrogénekkel alko­tott vegyületek formájában pontosan a kitű­zött célba juttatni. Harmadszor: a vérben előforduló hormonok­nak gyakran először át kell alakulniuk az anyagcsere folyamatában, hogy hatást fejt­hessenek ki. Így például a petefészekben tesztoszteronból az aromatáz enzim hatásá­ra jön létre a női nemi hormon, az ösztradiol. Ez a hormon viszont elősegíti bizonyos rák­­fajták (a petefészek — és az emlőrák) fejlő­dését. Olyan enzimgátlókra lenne tehát szükség, amelyek megakadályozzák, hogy az ösztradi­ol egyáltalán létrejöhessen. A klinikai gyakor­latban máris alkalmaznak aromatázgátló anyagokat az ösztrogénfüggő daganatok fej­lődésének fékezésére. adatokat az út mentén felszerelt „bójákból" rádióhullámok továbbítják a mozgó kocsiba. Kísérletképpen nyolc kocsit szereltek fel az új információs rendszerrel és 74 bóját állí­tottak fel a japán főváros legforgalmasabb útjain. BESUGÁRZOTT VÍRUSOK AZ AIDS ELLEN? Sugárzással inaktivált, hatástalanított víru­sok alkotják annak az új terápiának az alapját, amellyel a HÍV vírussal már meg­fertőzött, de még tünetmentes embereket akarnak kezelni amerikai orvosok Ha az első kísérletek sikerrel járnak, a készít­ményt oltóanyagként is felhasználhatják a megfertőzetlen emberek védelmére. A sac­­ramentói (Kalifornia) orvosegyetemi köz­pont kutatói 40 önkéntest kérnek fel a kísérletben való részvételre, de csak a felét részesítik az újfajta kezelésben. Ezek az emberek olyan készítményt kap­nak, amelyben a HÍV vírusokat besugárzás­sal inaktiválták, így a vírusok nem fertőzhe­tik meg a sejteket. A kaliforniai egyetemen minden besugárzott vírusadagot nagy gon­dossággal megvizsgálnak, annak szavato­lására, hogy tiszta és nem fertőző. A szak­értők együttműködnek a híres kaliforniai tudóssal, Jonas Salkkal, aki 1954-ben ho­zott létre először egész inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot a járványos gyer­mekbénulás, a poliomielitisz ellen. Salk szerint az új készítmény nem vakcina, nem oltóanyag, hanem „potenciális immu­noterápiás hatóanyag". Az orvosok hagyo­mányosan a még fertőzetlen embereknek adnak vakcinát, oltóanyagot — az új szer­nek viszont az a célja, hogy megakadályoz­za a betegség kitörését, elhatalmasodását a már megfertőzött embereken. A kísérletekkel elsősorban azt akarják tisz­tázni, hogy az új kezelési módot kapó csoporton valóban hosszabb idő alatt fej­­lődik-e a betegség. A már megfertőzött emberek kiválasztásával megkerülhetik azt a súlyos orvosetikai problémát is, hogy a teljes inaktivált vírusnak a szervezetbe jut­tatásával esetleg AIDS-szel betegithetné­­nek meg egészséges embereket. Olyan önkénteseket választanak ki, akiknek vérében sok T-sejt van — olyan típusú fehér vérsejt, amely megtámadja a HÍV vírust. A kutatók kijelentették: a kísérlet csak az első lépciője egy nagyon hosszú ideig tartó vizsgálatsorozatnak, kutatásnak. „Lehet, hogy az első önkénteseknek nem sok hasznuk lesz a kísérletből" — jelentet­te ki Don Martenson, a kaliforniai oryos­­egyeten szóvivője. Az állatokon végzett kísérletek eredménye­it nem hozták nyilvánosságra. Martensen mindenesetre kijelentette, hogy az inakti­vált vírussal kezelt kísérleti állatok szerve­zetében valóban keletkezett bizonyos mennyiségű antitest az AIDS kórokozói, a HÍV vírusok ellen, de még túlságosan korai lenne bármilyen következtetést is levonni. A csimpánzokon és rheusmajmokon vég­zett kísérleteket mindenesetre addig telje­sen befejezik, mielőtt az emberkísérleteket megkezdenék. A kutatók kiemelik: jó né­hány történelmi példa van már a teljes inaktivált vírust tartalmazó vakcina, oltó­anyag sikerére. Az egyik a gyermekbénulás elleni oltóanyag. Egy másik: a kaliforniai egyetemen néhány évvel ezelőtt olyan oltó­anyagot fejlesztettek ki, amely megvédel­mezte a majmokat az AIDS hasonló formá­jától. A világ mindenesetre nagy érdeklődéssel várja az AIDS-en aratandó győzelem első híreit is. DIGITÁLIS ÚTVONALVÁLASZTÁS 16

Next

/
Thumbnails
Contents