A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-12 / 7. szám
ACSEMADOK ÉLETÉBŐL inkább adott a kulturális munka kibontakoztatására, mint más helyeken. Van a mentegetőzésben valami, bár az itt élő magyar értelmiség legjobbjai nem akarják csupán erre a helyre korlátozni tevékenységüket, másüvé is szívesen elmennek, ha meghívják őket, és az fiatalt is a számukra klubestéken rendezett történelmi, zenei, irodalmi és más témájú előadásokkal, vagy a már hagyományos farsangot végző disco-báljukkal és a majálisukkal. Külön érdemel említést, hogy a klub-tagok maguk is az előadók sorában állnak. Másféle kínálat KÉPZELŐERŐ ÉS IGYEKEZET Vasárnap délutáni megszokott kényelmükből szembetűnően sokan szakadtak ki a Csemadok Bratislava-óvárosi Alapszervezetének tagjai közül, mentek hitet tenni a Csemadok KB székházának nagytermébe arról a készségükről, hogy továbbra is valósítói és pártolói lesznek mindannak, amit évekre, hónapokra teljesíthető feladatnak, elérhető célnak jelöl meg a tagság. Jelen volt az idősebb és a fiatalabb nemzedék számos tagja, s ami vidéken sajnos már egyre inkább szokatlan, nem maradt üres szék az igencsak tágas tanácsteremben, sokan a falnak és a bezárt ajtónak támasztották hátukat. Hinnék-e vidéken azok, akik mind keservesebben veszik tudomásul a Csemadok-gyülések iránt mutatott érdektelenséget, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában telt ház előtt folyt le az óvárosi alapszervezet értékelő taggyűlése? Mondhatnánk mentségükre, hogy a Duna-parti nagyvárosban él szám szerint a legtöbb magyar a dél-szlovákiai kisvárosok népességéhez hasonlítva, s ebben a városban él az író, újságíró, valamint a műszaki és tudományos értelmiség zöme. Lehetőség tehát sokkal igazsághoz tartozik az is, hogy az értelmiségiek „foglalkoztatása" tekintetében itt sem rózsás a helyzet, ennek az értelmiségnek csupán egy kis hányada keresi és találja meg az utat a főváros magyar közösségéhez. S ez az értelmiségi hányad vállal küldetésszerű feladatot messzebb eső helyeken. Éppen ezért — ez pedig már az óvárosi alapszervezet javára irható — nem elég a lehetőség, szükségeltetik a kezdeményező és a valósítani tudó képzelőerő, amellyel az óvárosi alapszervezet tagjai rendelkeznek. Régen felismerték, hogy különböző korosztályú tagságukat foglalkoztatni kell. A televízióból ismert a „Felkínálom" című műsor. Ez van, ezzel rendelkezem, ezt akarom mások számára hasznossá tenni! Valahogy így álltak a munkához az óvárosi alapszervezet vezetői. Többféle lehetőséget kínáltak tagságuknak az értelmes szórakozásra, kikapcsolódásra. Hadd vegyem sorba ezeket. Kezdem a „Felkínálom"-féle felsorolást a József Attila Ifjúsági Klubbal, amely a fővárosban élő főiskolán tanuló magyar nemzetiségű fiatalokat fogja össze. Elsősorban, de megannyi más foglalkozású a Barátnő Klub minden hónap eleji tarka műsoros estje. Hallhat ezen az ember szavalatot, éneket, zenét, de kiváló nők életéről szóló előadásokat is, mint az elmúlt időszakban Brunszvik Terézröl, Szilágyi Erzsébetről, Kanizsai Dóráról, Guszta Fučíkováról és másokról. Útibeszámolót is hallhattak egyik tagúk jóvoltából a Kanári-szigetekről. A Barátság Klub azokat várja havonkénti egyszeri összejövetelére, akik kedvelik a társaságot, a közös beszélgetéseket, nótázásokat, akik nemcsak elmondani tudják élményeiket, meghallgatni is képesek a másokét. Száz tagja van most a klubnak, s harminc-negyvenen látogatják összejöveteleit. A Művelődési Klub a szélesebb érdeklődési kör kielégítője. Akik rendezvényeire járnak, olyan előadást hallgathatnak, mint Püspöki Nagy Péteré a törökök szervezeti életéről, mint Kovács Lászlóé a bécsi hungarológiai konferenciáról, vagy mint a Borvák Józsefé az immunrendszer transzver problémáiról és az AIDS-ról. S azok is találnak lehetőséget kedvtelésük kielégítésére, akik dalolni szeretnek. A már tízéves éneklőcsoport várja a főváros daioskedvü embereit, fiataljait próbáira és szerepléseire. Látjuk a csoportot az immár hagyományos március 15-i emlékező és koszorúzási ünnepségen, de másutt is. És még azokra is gondolt az óvárosi alapszervezet, akik a kézimunkázás szenvedélyének hódolnak. Általában tíz-tizenketten jelennek meg a kézimunkakor közös foglalkozásain, s örömmel fogadnak soraikba minden jelentkezőt, aki számukat gyarapítja. Serkentőleg hatott rájuk a Csemadok KB székházában bemutatott kézimunka-kiállítás, amely abbamaradt, remélhetőleg csak rövid átmeneti időre. Szándékosan hagytam utoljára azt a felbecsülhetetlen figyelmet, amelyet az óvárosi alapszervezet vezetői a legkisebbek iránt tanúsítanak. Gondolva a jövőre Gyermek Klubot hívtak életre. íme ízelítő a tavalyi programkínálatból: vidám álarcosbál és hát a megunhataflan táncház, meg Levente Péterék szerepeltetése, meg mesedélután a fővárosi óvoda magyar osztályának közreműködésével. Egyszóval az óvárosi alapszervezet értékelő beszámolója, amelyet dr. Hornyák István elnök, a Csemadok városi bizottságának titkára mondott el, a lehetséges munka, hasznos szórakozás többféle formáját biztosította tagsága számára. Persze ez sem jelentene semmit, ha az igyekezetei nem kísérné érdeklődés. Örömmel írom le, hogy az óvárosi alapszervezet egyik-másik klubjának további helyiségre lenne szüksége az egyetlen székházon túl, amely tulajdonképpen minden klub tevékenységének a helyisége. És bizakodással, hogy az elkövetkező esztendőben a kluboknak kétszer annyi állandó tagja lesz, mint az elmúlt időszakban volt. Képze-RÖVIDEN • A Csemadok Központi Bizottsága Bratislavában ez év március 11 -12-én tartja meg III. plenáris ülését. A Központi Bizottság a szövetség életével kapcsolatos időszerű kulturális kérdéseket tárgyalja majd meg. • Megjelent a Híradó, a Csemadok Központi Bizottsága Titkársága időszaki kiadványának 3. száma. A belső használatra szánt kiadvány egyebek között a legutóbbi Jókai Napok, a Kodály Napok, a Duna Menti Tavasz, az Országos Népművészeti Fesztivál, az Országos Kulturális Ünnepély értékelését, valamint az 1987-es év harmadik negyedévének a Csemadok szervezeti életére, művelődési munkájára és amatőr együtteseinek művészeti tevékenységére vonatkozó statisztikai adatokat közli. • A Népművelés, a bratislavai Népművelési Intézet havonta megjelenő módszertani tanácsadójának szerkesztő bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta. és jóváhagyta a lap 1987-ben végzett munkájáról szóló komplex értékelést és a lapnak az 1988-ra vonatkozó eszmei-politikai munkatervét. Mind a komplex értékelés, mind az eszmeipolitikai munkaterv több vonatkozásban érinti a Csemadok munkáját. A Népművelés 1987-ben megjelent számainak mindegyike bőven foglalkozott a Csemadok tevékenységével. Az anyagok egyik részét a levelezők és a tudósítók, másik részét a szakemberek (a Csemadok apparátusának tisztségviselői és mások) írták. Dr. György István kandidátus a lap 1987 novemberi és decemberi számában megjelent A magyar nemzetiség helyzete a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban című tanulmányában a Csemadokról egyebek között ezeket irta: „A Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség kulturális életének fejlesztésében jelentős szerepet játszott és játszik a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok. A szervezet létezése és tevékenysége az Alkotmányban rögzített elvekre támaszkodik, melyek kimondják a nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetekben való társulás jogát (az alkotmánytörvény III. cikkelye 1. bekezdésének d) pontja). A szervezet 1949-ben alakult abból a célból, hogy elősegítse a magyar nemzetiség kulturális fejlődésében tapasztalt aránytalanságok kiküszöbölését, a szocialista eszmék megszilárdítását, a magyar dolgozók kulturális életének kibontakoztatását és segítsen a pártnak, az állami szerveknek és tömegszervezeteknek a magyar nemzetiségű dolgozók körében a kulturális-nevelési munka megszervezésében és megvalósításában. A szervezet jelentős mértékben hozzájárult a magyar nemzetiség gyorsabb kulturális és politikai fejlődéséhez." Dr. Lukács Tibor a lap decemberi számában A Csemadok idei központi rendezvényeiről című írásában az 1987-es évben végzett munkáról adott számot és elmondta, hogy „milyen mértékben sikerült a Csemadok szerény létszámú apparátusának sokszáz öntevékeny szakember és érdeklődő bevonásával a rendezvények koncepciójában lefektetett célkitűzéseket biztosítani.” A Népművelés 1988-ra vonatkozó eszmei-politikai terve előirányozza, hogy a lap 1988-ban is rendszeresen foglalkozzon a Csemadok tevékenységével és módszertani anyagok közlésével segítse a népművelők és az öntevékeny művészeti együttesek munkáját. SZÉLJEGYZET Elnémult citerák Már elég régen hallgattak ezek a zsélyi citerák — most aztán végleg elnémultak; amikor apám — mintegy három évvel ezelőtt — megbetegedett szétesett a citerazenekar, hiszen amúgy is csak négy tagú volt. Citeraszó! Zöld vizek alá merült gyerekkorom vidám kísérőzenéje, ünnepeink fényesítője, hosszú téli estéink unaloműző muzsikája — örökre elnémultál? Zsélyben (Želovce) régebben tudtommal két citera volt, mindkettő a miénk, az egyik még talán dédapámról maradt ránk, ütött-kopott, sőt egy kicsit repedt is volt, azon apám játszott, a másik fiatalabb, újabb (kb. ötvenéves) azon az öccse, Barna bácsi. Nem múlhatott el jelesebb ünnep — kivéve a háborús esztendők ünnepeit — citeraszó nélkül. Ülök egyetlen szobánkban a karácsonyfa alatt még valahol Karikásban és hallgatom apám citerajátékát, nagyon szeretem hallgatni, sőt nézni őt, mert játék közben táncol: '„Befogom a lovam, befogom a lovam a zöldre festett kis kocsimba. 6
