A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-05 / 6. szám
LnJ A CSEMADOK ÉLETÉBŐL megtalálják a fejlődés legjobb útjának megvalósítását és az emberek szükségleteinek kielégítését a városokban, járásokban és kerületekben, az egész országban, hogy közös erővel törekedjünk megvalósításukra ... Szükségesnek tartjuk, hogy minél több állampolgár kapcsolódjon be a társadalmi élet meghatározó területein végzett társadalmi KÖZÉRDEK Az átalakítás, a túlhaladott és elavult módszerek felszámolása nem csupán a gazdasági életre vonatkozik. Vele együtt meg kell változnia politikai-társadalmi életünknek is a szocialista társadalmi viszonyok, az önigazgatás és a társadalmi ellenőrzés által. A gazdasági mechanizmus átalakítása elképzelhetetlen az emberek megnyerése, gondolkodásuk és főleg cselekvésük megújulása nélkül. E folyamatban meghatározó szerepet kell vállalnia a Nemzeti Frontnak és tagszervezeteinek — köztük a Csemadoknak is. „Arra törekszünk — hangsúlyozta a CSKP KB 7. ülésén Miloš Jakeš főtitkár —, hogy minden szinten növekedjen a Nemzeti Front szerepe, hogy minden szinten a kommunisták közösen a pártonkívüliekkel és a többi politikai párt, valamint a társadalmi szervezetek tagjaival keressék és ellenőrzésbe ..." Ezekről az időszerű feladatokról részletesen értesülhettünk a 7. plenáris ülés határozatából (Pártélet 1987/26), amely egyebek közt fontosnak tartja a társadalmi viszonyok átalakítása során a Nemzeti Front s tagszervezetei politikát megvalósító és ellenőrző szerepének fokozását úgy, hogy az illetékes párt- és állami szervek, mielőtt a lakosságot érintő döntéseiket meghoznák, megvitassák a Nemzeti Fronttal és tagszervezeteivel, hogy ezáltal is a sajátjuknak érezve azokat mozgósítsák tagságukat teljesítésük érdekében. A szervezetek aktivitását mindenképpen növelni fogja az, ha a taggyűléseken és a szervezet vitafórumain elhangzott javaslatokat — legyenek azok akár helyi, akár pedig országos jelentőségűek — figyelembe veszik a politikai és az állami szervek és úgy kezelik azokat, mint az állampolgári jogok és kötelességek demokratikus megnyilvánulását. Az is növeli majd a társadalmi szervezetek jelentőségét, hogyha munkájukat és eredményeiket a valóságnak megfelelő elbírálásban részesítik. A Csemadok-szervezetek többsége eddig is részt vállalt a tömegpolitikai munkából: a közművelődés és az amatőr művészet, az eszmei, az erkölcsi és az esztétikai hatás és ösztönzés változatos formáival és módszereivel társadalmi elismerést vívott ki magának, 1987 januárjától pedig egyre határozottabban vesz részt a Nemzeti Front választási programjának megvalósításában. Hasonló hatékonyságot várunk szervezeteinktől és szerveinktől az átalakítást meggyorsító többi feladat során is, főleg a tagságunk munkahelyi kötelességeinek teljesítésére történő mozgósításban : a társadalmi munkatermelékenység növekedése, az anyagráforditási költségek és az energiaigényesség csökkentése érdekében. E téren van pótolnivalónk, pedig tagságunk számára sem lehet közömbös, hogy munkahelyeinken több anyagot fogyasztunk, a termelés minőségi színvonala nem emelkedik megfelelő mértékben, hogy lemaradtunk a beruházások kivitelezésében, elnézőek vagyunk a fegyelmezetlenséggel szemben, hogy tűrjük a hivatalok bürokratikus ügykezelését... Vitafórumaink, művelődési táboraink és szemináriumaink szervezői számára mindez, s egyéb visszásság is új impulzust adhat. A Nemzeti Front szervezeteként meg kell vitatnunk a tagság életét és életkörnyezetét befolyásoló körülményeket: a foglalkoztatási, közel-A mutasson példát Beszélgetés dr. BALÁZS BÉLÁVAL, a Csemadok Bratislavai Városi Bizottságának elnökével Közeledik a csehszlovákiai munkásosztály februári győzelmének 40. évfordulója. A „jégtörő február" a csehszlovákiai magyarok életét is döntően meghatározta. Eredményeképpen 1948. december 15-én megindult az Új Szó, 1949. március 5-én megalakult a Csemadok, majd megnyíltak a magyar tanítási nyelvű iskolák és létrejött számos, a csehszlovákiai magyarok életével kapcsolatos szerv, szervezet és intézmény. A Hét szerkesztősége a februári győzelem évfordulóját egyebek között azzal is köszönti, hogy bemutatja a Csemadok járási bizottságainak elnökeit és rajtuk keresztül kissé a Csemadok munkáját és a Csemadok elképzeléseit. A sort a fővárosban kezdtük. Elsőnek dr. Balázs Bélától, a Csemadok Bratislavai Városi Bizottságának elnökétől kértünk néhány kérdésre választ: — Hány éve tagja a Csemadoknak? — Közel negyven ... — Születése, neveltetése, iskolai végzettsége ? — Elég régen, 1931-ben születtem. Munkáskörnyezetben nőttem fel. Nevelőmnek az életet tartom. A régi rendszerben hat elemit és két polgárit végeztem. A háború után több évig fizikai munkásként dolgoztam. Voltam híd- és útépítő, fürésztelepi munkás, kőtörő és bányász. 1951 óta gyakorló újságíró vagyok. Közben tanultam. Leérettségiztem, majd a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégeztem a magyar-népművelő szakot. Tanári és népművelőelőadói minősítésem, illetve diplomám van. Az Új Szó szerepe a „harmadvirágzás" kezdetekor című disszertációval 1974-ben a bratislavai Komenský Egyetemen doktoráltam. Ebben az évben jelent meg a februári győzelem 25. évfordulója tiszteletére írt, a csehszlovákiai magyarokról szóló Életünk című művelődéstörténeti kismonográfiám, írásom csupán vázlatosan, de bemutatja, hogy a csehszlovákiai magyarok a felszabadulás után honnan indultak és a 70-es évek derekára hová érkeztek. Sajtótörténész szerettem volna lenni, de — tekintve, hogy kimentem az időből és sok mással is kell foglalkoznom — e tervem már csupán illúzió marad. — Melyik alapszervezetben kezdte tevékenységét? — A Csemadokban Rozsnyón (Rožňava) kezdtem el dolgozni, 1949 végén. Ezt megelőzően 1946 derekától Csehországban dolgoztam. 1948 decemberében otthon, Rozsnyón szabadságoltam. Itt jutottam hozzá az Új Szó akkoriban megjelent első számához, amelyet nyomban megrendeltem csehországi címemre. Az Új Szó munkáslevelezöket toborzó felhívására kezdtem látási, szolgáltatási, egészségügyi, kulturális, oktatásügyi... és egyéb közérdekű társadalmi jelenségek kapcsán felmerülő kérdéseket. Szervezeteinknek nemcsak lehetősége van a közérdekű kérdésekkel kapcsolatos viták szervezésére és állásfoglalásuk tolmácsolására, hanem a Nemzeti Frontban egyik fontos feladatukká is vált. A jobbító szándékú viták során megfogalmazott javaslatokkal és állásfoglalásokkal — a nemzeti bizottságokról szóló törvény értelmében — az államigazgatási szerveknek kötelességük érdemben foglalkozni, és a Nemzeti Fronttal, valamint tagszervezeteivel karöltve megtalálni a lakosság közmegelégedését eredményező döntéseket és végrehajtani azokat. Ez a fajta társadalmi aktivitás nagy igényeket támaszt kulturális szövetségünk vezetőivel szemben. Itt szeretném tagságunk figyelmét felhívni a CSKP KB 7. ülésén a káderpolitika minőségének javításáról elfogadott határozatra (Új Szó 1987. dec. 23.), mely kimondja: „A szociális-gazdasági fejlesztés az egész nép, minden osztály és szociális csoport, nemzet és nemzetiség ügye. Tartós elvünk, hogy felelős tisztséggel a legöntudatosabb és legjobban felkészített dolgozókat, kommunistákat, pártonkivülieket és más politikai pártok tagjait bízzuk meg ... A káderpolitikának a társadalmi élet minden területén biztosítania kell a feltétlen folyamatosságot és a káderek céltudatos cseréjét, fokozatosan olyan feltételeket kell biztosítani, amelyekben lehetővé válik új erők áramlása az irányítási szervekbe." E gondolatok valóra váltása elképzelel írni. Előbb verseket, elbeszéléseket, majd rövid cikkeket, tudósításokat. Nagyon megörültem, az első szerkesztői üzenetnek, amely így szólt: „Minden verset szigorúan elbírálunk. A foglalkozása senkinek sem lehet enyhítő körülmény ... Próbálkozzék tovább, írjon rövid cikkeket, tudósításokat a napi élet eseményeiről." A tanácsot megfogadtam és rendszeresen írtam. Első cikkem 1949 elején jelent meg az Új Szóban. 1949 végén visszatértem Rozsnyóra. Itt és ekkor léptem be a Csemadokba. A Csemadokban megtanultam, hogy mi a szervezeti és a közösségi élet meg hogy miként lehet és kell az emberek körében népművelőként dolgozni. A Csemadokban szerzett ismereteim révén is alakult ki világnézetem, váltam kommunistává és léptem be húszévesen, 1951-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjába. — Milyen tisztségeket töltött be a Csemadokban eddig? — Újságíróként a Szakszervezeti Közlönynél kezdtem el dolgozni, majd 1953-ban átkerültem az Új Szóhoz. A Csemadokhoz fűződő kapcsolatom azonban megmaradt. Egyrészt úgy, hogy továbbra is éltem szervezeti életet, másrészt úgy, hogy gyakran írtam a Csemadok életéről és munkájáról. Talán az utóbbinak tulajdonítható, hogy az 1962 áprilisában tartott Vili. Orszá-6
