A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-24 / 30. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A Hét és az IBUSZ közös képes nyári versenye Kamocsai Imre: A VÍZ ALATTI VILÁG VARÁZSA Mécs József: GOMBASZÖG '87 Miklósi Péter: AIDS-RIADÓ! Lacza Tihamér: CSILLAGÁSZOK KÖZÖTT F. Kele: AFGANISZTÁN Címlapunkon Gyökeres György felvé­tele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Pétemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levétkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddetenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. KÖTŐDÉSEK — Harminckilenc éves vagyok, Kisújfaluból (Nová Vieska) származom. Oda köt a gyer­mekkorom. Apám kisparaszt volt, majd szö­vetkezeti elnök lett a kollektivizálás első esztendeiben. Édesanyám sokáig háztartás­beli volt, aztán a szövetkezetben alkalmi munkásként dolgozott, az utolsó tíz eszten­dőben pedig segédszakácsnö volt a kisújfa­­lusi óvodában. Édesapám az útfelügyelöség raktárnokaként vonult nyugdíjba. Hárman vagyunk testvérek. Nővérem a kisújfalusi magyar óvoda igazgatója, öcsém az újvári városi nemzeti bizottság pénzügyi osztályá­nak vezetője. Az elemi iskola első öt osztá­lyát falum magyar tanítási nyelvű általános iskolájában végeztem, a többit a köbölkúti­­ban. Általános^iskolás élményem Kovács Já­nos tanítóhoz kapcsolódik. Több színdarabot is betanított velünk, jártuk a környék falvait, a színjátszás beleivódott a vérembe. A kö­zösségi élet és munka hatása később abban mutatkozott meg, hogy majdnem színészi pályára adtam a fejem. Volt bennem valami. Például hajlam a parodizálásra. Prózai műve­ket adtam elő, kétszer voltam résztvevője a Jókai Napoknak, mint középiskolás diák, egyszer a Szlovákiai írók Szövetsége Magyar Szekciójának a díját is elnyertem. A köbölku­­ti iskolában a pionircsapat elnöke voltam. Ez is közösségi munka volt, beleértve a színját­szást, sportot, stb. — A pályaválasztás dilemmáiról is beszél­nem kell. Már mondtam, hogy színész akar­tam lenni, de ettől a szándékomtól édesa­nyám elállított. Olyan pályát válassz, fiam, amely mellett a család közelében marad­hatsz. így esett a választásom a surányi közgazdasági szakközépiskola magyar tago­zatára. Itt lépett az életembe egy tanár. Kürti Péter, aki az otthonról, hozott családcentri­kus hajlamot erősítgette bennem egy Fábry Zoltántól vett idézettel: „A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és elörefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe." Ez volt az irányadó számomra. Kürti Péter kitűnő magyartanár volt. A magyar irodalom szeretetén kívül emberségre is nevelt, s rányitotta szemünket a gyakorlati dolgokra. Az életben várható küzdelmekre. Visszatérek még az újabb di­lemmákhoz, amelyek érettségi előtt jelent­keztek. Folytat,sam-e tanulmányaimat főis­kolán, vagy a katonaságot válasszam? Hosz­­szú töprengés után áz utóbbi mellett döntöt­tem, mert — az igazat megvallva — a családi körülmények sem tettek lehetővé mást. Nő­vérem alig fejezte be tanulmányait a lévai pedagógiai iskola magyar tagozatán, már az öcsémet is felvették a surányi közgazdasági szakközépiskola magyar tagozatára. A terve­zési szakot választottam, aminek az lett a következménye, hogy 1971-ben a tervezési osztályra helyeztek. Dolgoztam, ismerked­tem új munkakörömmel, szombatonként előadásokat hallgattam a főiskolán, éjsza­kánként meg tanultam. Közben meg is nő­sültem, kürti lányt vettem feleségül. Gimná­ziumban érettségizett, s hivatalnok a járási mezőgazdasági felvásárló üzemnél. Azt tart­ja a közmondás, hogy megtalálja a zsák a foltját. Ez ránk is illik, mert nemcsak a házasságban, hanem a közösségi munka iránti odaadásban is egyek vagyunk. A fele­ségem néptánccsoportban és Kürtön az ifjú­sági mozgalomban tevékenykedett. Vissza­térek megint az egyetemi éveimhez! Ha nincs megfelelő családi háttér (megértő fele­ség, szülök), akkor nehezebben ment volna CSANDA ENDRE mérnök, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Nemzeti Bizottság pénzügyi osztályának vezetője minden. Összegezve az eddigieket: egyetemi éveim idején dolgoztam, tanultam, családot -alapítottam, apa lettem, s jeles eredménnyel mérnöki oklevelet szereztem. Az a bizonyos, már idézett Fábry Zoltán-i mondás ösztön­zőleg hatott rám. Szívóssá tett az akadályok vételében. Mindig tudtam, hol a helyem, mit kell tennem. — A járási nemzeti bizottságon nagyon jó közösségbe kerültem. Minden támogatást megkaptam a kollégáktól. Üzemi tervek szét­­írásával, helyi gazdálkodási üzemek komp­lex tervdokumentációjával foglalkoztam, ké­sőbb lakásépítés tervezésével és különböző beruházási tervek elkészítésével. Szorgal­mam és igyekezetem eredményeképpen 1975-ben a tervezési osztály szakosztályve­zetőjévé léptettek elő az egyetem elvégzése után, 1981-től pedig a tervezési főosztály vezetőjévé. Ez lényeges változás volt az éle­temben, mert hiszen ezen az osztályon ké­szülnek az egész járásra vonatkozó üzemi tervekre épülő komplex fejlesztési tervek, s ez megszabja az egyes területek további fejlődését is. A választási programok is ezek­ből a tervekből indulnak ki. Az osztályon tizennégy ember munkáját irányítottam, de közvetlen kapcsolatban álltunk a jnb minden osztályával, a járás minden üzemével. A középfokú irányító szerv szerepét töltöttük be a nemzeti bizottságok gazdaságában. Idetartoznak a helyi ipar üzemei, a szolgálta­tási üzemek, az iskolák, az egészségügy, a kultúra stb. A nemzeti bizottságok gazdasá­ga körülbelül tizenkétezer embert foglalkoz­­■ tat. Nálunk kollektív dögtés van. Az egyes szakosztályok javaslatokat készítenek a ple­náris és tanácsülésekre, az egyes bizottsá­gok üléseire, és élnek az osztály végrehajtó jogkörével. Ennyit az első felelős posztomról. Ptersze, annyi feladatot és felelősséget soha nem rótt rám, hogy a társadalmi munkától visszatartott volna. Lektora és aktivistája va­gyok a járási pártbizottságnak, elnökségi tagja a Csemadok járási bizottságának, s kétgyermekes családapaként az újvári ma­gyar tanítási nyelvű általános iskola szülői munkaközösségének is alelnöke vagyok. Azonkívül minden második hónapban két­­szer-háromszor részt veszek a hnb plenáris ülésein a jnb küldötteként. KÖTŐDÉSEK — Elfoglalt ember vagyok, s az a bizonyos dilemma, amely már pályaválasztásom ide­jén is bennem volt, ma is úgy van jelen az életemben, hogy közgazdász mérnök vagyok, de a műszaki újdonságokra is fogékony, elsőként kezdtem meg a személyi számí­tógépek felhasználását az osztály munkájá­ban. Meggyőződésem, hogy az ember soha nem lehet elégedett önmagával. Megtanul­tam programozni, és a saját szakterületemen továbbképzen magam. A legutóbbi választá­sok után posztot cseréltem, a pénzügyi osz­tály vezetésével bíztak meg. Most már hu­szonnégy ember munkáját irányítom. A ter­vezési és a pénzügyi osztály kapcsolata min­dig szoros, egyik a másik nélkül nem tud lépni. Ennek ellenére számomra az új dolgok megismerését és látóköröm bővítését jelen­tette az új poszt. Ez az osztály a nemzeti bizottságok költségvetését dolgozza ki, el­lenőrzi teljesítését, helyes mederben tartja a pénzügyi gazdálkodást. Járásunk nemzeti bizottságainak évi költségvetése körülbelül nyolcszázmillió korona. Az üzemek és egyé­nek adóztatása, a pénzügyi tervek kidolgozá­sa, a különböző beruházások pénzelése, a pénzügyi ellenőrzés stb., mind ennek az osztálynak a hatáskörébe tartozik. — Családi életem úgy kezdődött, hogy vönek mentem' Kürtre, aztán beköltöztünk Újvárba, szövetkezeti lakásba. Ez 1972-ben történt. Azóta még kétszer költöztem, és most egy négylakásos házban lakom, ahol kertem és garázsom is van, műhelyem is, amelyben az elektronika iránti szenvedé­lyemnek hódolhatok. Kisebb középfrekvenci­ás erősítőket építek, egyszerű mérőműszere­ket készítek, nemrégen meg „daloló" csen­gőt építettem be a lakásunkba. Családi éle­tem harmonikus, Zoltán fiam most nyolcadi­kos, Beáta lányom másodikos általános isko­lai tanuló. A családközpontúság valamennyi­ünk jellemzője. Szűk baráti körben mozgunk, közös családi kirándulásokon veszünk részt. Kölcsönösen látogatjuk egymást. Ennek a néhány családnak a barátsága a kölcsönös segítésben és egymásra utaltságban is kife­jeződik. Örömmel tölt el, hogy a fia az én gyermekkori tulajdonságaimból sokat örö­költ, ugyanúgy szavalóversenyek résztvevője s a pionírszervezetben is aktívan dolgozott. A kiegyensúlyozott családi életemmel ma­gyarázom elért eredményeimet. Soha nem hagytam magam sodródni az árral, kitűztem a célt s az eléréséért az árral szembe kerülve is küzdöttem. — Kötődésem nagyon szoros a szülőföld­höz. Volt már lehetőségem magasabb poszt betöltésére, de akkor el kellett volna men­nem innen. Járásunk jellegzetesen mezőgaz­dasági járás volt, de az ipari fejlődés lénye­gesen megváltoztatta arculatát. Talán sze­rénytelenség nélkül mondhatom, hogy én is hozzájárultam a változásokhoz, a falvak és a városok fejlesztéséhez, a lakásépítéshez és az életszínvonal emeléséhez. 156 ezer em­ber él a járásunkban. Ennek a tudata munkál bennem, amikor gyorsítani szeretném a fej­lődést s tovább javítani az életkörülménye­ket. A másoknak szerzett öröm az én örö­möm is. Jó érzéssel tölt el, hogy az életszín­vonal emelése nem történhet az osztályom megkerülésével. Sok minden más sem. A gazdálkodás nem más. mint a pénz forgatá­sa, a forgó alapok ésszerű kihasználása. Munkámat szeretném a jövőben is úgy vé­gezni, hogy soha ne kerüljek összeütközésbe lelkiismeretemmel. Mács József 2

Next

/
Thumbnails
Contents