A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-27 / 48. szám

ELETEBOL A IX. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL A fesztivál mindig a békés együttélés, a béke gondolatát szolgálta. A meghívott csoportok nemzetiségi hovatartozása is ezt igazolta. Általában a Duna mellett élő népek folklór­csoportjai vettek rajta részt, Nyugat-Német­­országtól Ausztrián, Csehszlovákián, Jugosz­lávián, Románián, Bulgárián keresztül Török­országig. Egy-egy országból az ott élő nem­zetiségek csoportjai is gyakorta jelen voltak, így például Csehszlovákiából rendszerint egy nemzeti és egy magyar nemzetiségi folklór­­é so portot hívtak meg. (Kivétel 1981, amikor csak szlovák csoport képviselte hazánkat, a felkészült magyar együttes, a zoboraljai Pár­ta folklórcsoport abban az évben nem jutott ki.) Húsz körül mozog azoknak a magyaror­szági együtteseknek a száma, melyek a fesz­tivál keretében a hazaiak közül színpadra léphetnek, s tiz-tizenöt a külföldi csoportok száma. A fesztiválnak kialakult forgatókönyve van: versenybemutatók, tájoló fellépések, menet­tánc-bemutatók, gálaműsorok követik egy­mást. A versenyben a csoportok 15 perces müsorblokkal szerepelnek, de ettől függetle­nül a külföldi vendégektől 30 perces műsort kér a fesztivál rendezősége, hogy a 6 nap alatt tájoló fellépésekkel járhassák a környe­ző városokat, községeket. Két-három cso­port összefogva egy-egy településen egész esti műsort ad.Tiírdeti, terjeszti hazája, népe kultúráját. A versenybemutatókat jelentős számú, 10—15 főből álló nemzetközi zsűri értékeli. A zsűriben azon országok képviselői foglal­nak helyet, mely országok csoportjai részt vesznek a fesztiválon, s ha egy országot több csoport, azaz több nemzetiség képvisel, ak­kor az a zsűri összetételében is érződik. Ezenkívül természetesen más nemzetiségű zsűritagokat is (pl. spanyolokat, portugálo­kat, finneket, franciákat stb.) meghívnak. En­nek a nagy létszámú nemzetközi szakmai bizottságnak az értékelésen kívül az is a feladata, hogy a szakmai összejövetelen megvitassa a folklórhagyomány ápolásának egy-egy témakörét, valamint a küldöttek tá­jékoztassák a többi jelenlevőt az országuk­• Október 29-én, 30-án és 31-én a So­morja (Samorín) melletti Csölösztön (Cilistov) a közelmúltban épült Kormoran Szállodában tanfolyamot rendezett a Csemadok Központi Bizottsága. A tanfolyamon a Csemadok Köz­ponti Bizottságának a Szövetség XIV. Orszá­gos Közgyűlésén megválasztott új tagjai, a Csemadok járási bizottságainak új tagjai, illetve a járási bizottságok elnökei és titkárai vettek részt. A háromnapos tanfolyamon A Csemadok feladatai a XIV. Országos Közgyű­lés után. A CSKP kultúrpolitikája, A Nemzeti Front helye és szerepe a szocialista társada­lomban és A közművelődés időszerű kérdé­sei címmel hangzottak el előadások. ban folyó ilyen jellegű és tartalmú kulturális tevékenységről. Az értékelés alapján a zsűri a rendezőkkel közösen, természetesen a csoportvezetők javaslatának figyelembe vé­telével segít összeállítani a fesztivál gálamű­sorát, hogy a nagyközönség keresztmetsze­tet kapjon a Duna menti népek népi kultúrá­jából, a hagyományápolás színvonaláról, az egymás mellett élő népek kultúrájának közös vonásairól, a fejlődés sokrétűségéről, a kul A fesztivál zsűri és a külföldi vendegek rog tönzött fogadása a Duna jobb partján túra népeket, nemzeteket összefogó, össze­kötő erejéről. A szakmai értekezletek hatnak az értekez­leten részt vevő nemzetek hagyományőrző tevékenységére. Itt kristályozódnak ki azok a gondolatok, melyek a folklórhagyomány to­­vábbéltetését biztosítják. Természetesen az értekezletek csak gondolatokat közvetítenek. Az elképzeléseket minden jelenlevő ország képviselője a saját körülményei figyelembe vételével próbálja érvényesíteni. A fesztivál indulásakor például több ország képtelen volt megérteni, hogy a fesztivál célkitűzése a hagyományos folklóranyag eredeti formában • A jogi nevelés és propaganda terüle­tén elvégzésre váró feladatokkal a Csemadok távlati munkatervében külön fejezet foglal­kozik. Az elkövetkező öt évre (1987— 1992-re) vonatkozó távlati munkaterv értel­mében a Csemadok által végzett jogi nevelés és propaganda a CSKP KB és az SZLKP KB vonatkozó határozataiból kiindulva a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Alkotmányá­nak és az alkotmánytörvényeknek, valamint a gazdasági vonatkozású jogszabályoknak és rendelkezéseknek ismertetésére, a munkafe­gyelem megszilárdítására, a társadalmi tulaj­don védelmére, a környezetvédelemre, az állampolgári kötelességek teljesítésére, az alkohol- és kábítószerfogyasztás elleni küz­delemre irányítja figyelmét, és arra törekszik, hogy minden vonalon gazdagítsa a csehszlo­vákiai magyar dolgozók jogi ismereteit. • A Csemadok 1992-re taglétszámát 100 ezerre tervezi növelni. A magukat má­zt szekszárdi központ főrendezői Szabadi Mi hály és Bogár István való továbbéltetése, mely forma és tartalom annak idején a nép kultúráját jelentette. A Szovjetunió, az NDK, Ausztria, de még Ro­mánia is több alkalommal olyan táncegyüt­test küldött a fesztiválra, mely a folklórt többé-kevésbé csak alapanyagnak tekintette és abból színpadi műsorokat kreált, koreog­ráfiákat készített, zenei, zenekari feldolgozá­sokat komponált. Természetesen, ebből ko­moly viták kerekedtek, de szerencsére a jelenlevő szakemberek nagy többségének megfelelő hozzáállása eredményeképp ezek az országok is ráébredtek a folklórfesztivál által propagált elképzelés fontosságára és az utolsó évfolyamokban már egyre kevesebb az olyan csoport, melynek műsora nem gyár nemzetiségűeknek valló lakosok szám­arányához viszonyítva a Csemadoknak jelen­leg a Töketerebesi (Trebisov) járásban és Kassán (Kosice) van a legtöbb tagja. A Töke­terebesi járásban a szervezettség 29,21, Kassán 27, 26 százalék. A 10,79 és a 12,87 százalékkal Bratislavában és a Komáromi (Komárno) járásban a legalacsonyabb a szer­vezettség. Az 1987 —1922-re vonatkozó távlati munkaterv a Komáromi járásnak 2 928, a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) já­rásnak 1 253, Bratislava városnak 1 081 új tag szerzését irányozza elő. A Csemadoknak a Dunaszerdahelyi járásban jelenleg 13 896, a Galántai járásban 11 008, a Komáromi járásban 10 212 tagja van. A többi járásban a taglétszám 10 000 alatti. • A Rimaszombati (Rim. Sobota) járás­ban van a Csemadoknak a legtöbb alapszer­vezete. Ezzel kapcsolatosan a Csemadok Központi Bizottsága titkársága által megje­egyezik a fesztivál eredeti elképzelésével. Ez évben határozottabb formát öltött a fesztiválnak helyet adó két megye, Bács-Kis­­kun és Tolna szerepköre. Régebben a feszti­vál csak Kalocsa központú volt, az idén már bekapcsolódtak a rendezésbe a Szelíd i tó. Baja, Szeks2árd, stb. települések is. Jelentő­sen változott a helyzet azáltal is, hogy Szek­­szárd egyenértékű társrendezővé vált. Mó­dosult valamit a szerkezeti kiépítés is. Az együtteseket most két külön csoportra osz­tották. az egyik csoport központja Kalocsa, a másiké Szekszárd lett. Kalocsán is, Szek­­szárdon is közönség előtti fellépésen mutat­ták be a folklórcsoportok a versenyműsoru­kat, a nyilvános szereplés alapján értékelte A fesztivál Beke és Barátság Dijat elnyert Marij Pamas Együttes két szólistája őket a zsűri. Így a versenybemutató és a közönség előtti bemutató egy előadássá ol­vadt össze. Úgy néz ki, hogy ez a módosítás előnyére vált a fesztiválnak, mert a versenyző csoportok a zsűrinek is gazdagabb, kötetle­nebb előadást tudtak bemutatni. A rendezők 1987-ben is követték az előző fesztiválok hagyományait, s közel ezer tán­cost hivtak meg a Duna menti országokból, s új színfoltként, a kitekintés felerősítéseként portugál és finn táncosokat is meghívtak. TAKÁCS ANDRÁS A szerző felvételei lentetett Híradó című kiadvány második szá­mában Pál Gyula járási titkár közölt érdekes adatokat. A Rimaszombati járás eredményei című írásában egyebek között elmondja, hogy a 80 helyi szervezet közül 9-nek 30, 22-nek 50, 17-nek 70, 14-nek 100, 12-nek 150, 2—2-nek pedig két, illetve háromszáz alatt van a taglétszáma. Háromszáznál több tagot csupán két alapszervezet mondhat magáénak. A rimaszombatinak 900, a tor­naijainak (Safárikovo) 531 tagja van. • Kilátó a címe a Csemadok Kassai (Kosi­ce) Városi Bizottsága közlönyének. Az 1987-ben második alkalommal megjelent Kilátó új száma teljes terjedelmében közli a Csemadok új alapszabályzatát, ezenkívül év­fordulós anyag, müsortájékoztató és más, a Csemadok életével kapcsolatos hír, közle­mény olvasható a Kilátó 32 oldalas most megjelent számában. 7

Next

/
Thumbnails
Contents