A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-20 / 47. szám

OKTOBER ÜNNEPE Mint az elmúlt években annyiszor november első napjaiban ismét Moszkvára irányult a világ figyelme. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gek eseményeit és az ünnepségeken elhangzott beszédeket az emberek milliói kísérték élénk érdeklődéssel szerte a világon. Mihail Gorbacsovnak. a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának történelmi jelentőségű beszéde igen sok. eddig tisztázatlan, vagy legalábbis vita tárgyát képező kérdésre adott világos, határozott, egyértelmű választ, egyben meghatározta, hogy Október eszméinek méltó követése érdekében milyen feladatok várnak elvégzésre jelenleg és milyen feladatokat kell majd megoldani a jövőben. A szocialista építés, ahogy a múltban választ keresett számos megoldatlan problémára, ma is keresi a választ arra, hogy miként lehetne az új társadalmat egyre jobbá, eszményibbé, tökéle­tesebbé tenni. A múltban is választ kellett, és ma is választ kell találni arra a kérdésre, hogy a soknemzetisé­gű államban milyen az államépítés és az állami berendezkedés elve, a gazdaság és a politika viszonya, a különböző gazdasági rendszerek és tulajdonformák szerepe, az osztályharc sajátos­sága a győztes forradalom utáni időszakban, majd a fejlett szocialista társadalom viszonyai között, a falu és város közötti kapcsolatok jelle­ge és a kereskedelem jelentősége; milyen a szocializmus építésének egy-egy szakasza, a feladatok sorrendje, a fejlődés üteme, a kulturá­lis politika, a törvényesség, a jogrend és még sok egyéb más. Ezekre az élet, a napi gyakorlat által felvetett kérdésekre a múltban sajnos gyakran tévesen válaszoltak és ennek következtében helytelen gyakorlat alakult ki. A rossz módszerek érvénye­sítése elsősorban a szocializmusnak, a dolgozó népnek ártott. A burzsoázia, amikor annak idején hatalomra jutott, már kipróbált járművet, jó előre elkészí­tett utat, már előre kipróbált mechanizmust mondhatott magáénak. A győztes proletárforra­dalom révén hatalomra került munkásosztály számára azonban nem volt sem jármű, sem megfelelően kipróbált út, egyáltalán semmi, amit már előbb kipróbáltak és ami már előbb megfelelt a kor szocialista követelményeinek. Az új állam megteremtésének valamennyi fő kérdését Lenin dolgozta ki. Egyik legnagyobb felfedezése az új gazdasági politika. Ám a múlt­ban — ahogy sok más lenini elvtől — ettől az elvtől is eltávolodott a szocialista épités gyakor­lata. A következmények ismertek. A helyes elvek megsértése igen sok kárt, igen nagy vesztesége­ket jelentett minden vonalon. A Szovjetunióban a glasznoszty és a peresztrojka jegyében folyó átalakítás egyértelműen sugallja; a szocialista társadalom építése nem lehet sikeres a nemzeti elnyomás, a jogegyenlőtlenség, a népek közötti bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetése nélkül, egyben sugallja azt is, hogy a nemzetisé­gi kérdés — ahogy sok más társadalmi problé­ma — csak a gazdasági, a politikai és a kulturá­lis élet forradalmi átalakítása révén oldható meg. A Szovjetunió mai vezetése — ezt példázza Mihail Gorbacsov említett beszéde is —* arra törekszik hogy kiküszöbölje a múlt hibáit és a szocializmust a világ minden népre számára vonzóvá és elérhetővé tegye. BALÁZS BÉLA A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a Kreml Kong­resszusi Palotájában 1987. november 2-án és 3-án megtartották az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa közös ünnepi ülését. A tanácsko záson részt vettek az SZKP és a szovjet állam legfelsőbb vezetői, valamint a test­véri szocialista országok kommunista pártjainak küldöttségei is. Az ünnepi ülés főbeszámolóját Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartotta. VISSZAPIIIANTO OKTÓBER - NOVEMBER '87 A brit parlament alsóházában SZERDA verkezési politikájáról folytatott szerdán ért veget a londoni kor­­kétnapos vita. Az ellenzék élesen mány és a NATO nukleáris fegy- 28 támadta a Thatcher kormányt. A prágai Cernín-palotában, a CSÜTÖRTÖK szagokra az európai s a nemzet- Külügyrriinisztérium székhazában közi biztonság és békés együtt­ülést tartott a Varsói Szerződés működés megszilárdítása terén külügyminiszteri bizottsága. Az háruló időszerű feladatokat, ülésen megvitatták a testvéri or-Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter Was­hingtonba érkezett s megkezdte PENTEK tárgyalásait amerikai kollégájá­val, George Shultz-cal. Ülésezett Bratislavában a Nemze­ti Front Szlovákiai Választási Bi­zottsága Ignác Janóknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának, a bizottság elnökének vezetésével. MiloS Jakeá. a CSKP KB Elnöksé gének tagja, a KB titkára Prágá­ban fogadta Észak-Rajna—Veszt­­fália ipari és pénzügyi köreinek képviselőit, akik Klaus Matthie­­sennek, az ottani tartományi kor­mány környezetvédelmi és terü­letrendezési és mezőgazdasági miniszterének vezetésével mun­­kalatogatáson tartózkodtak ha­zánkban. Gusztáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnök­kel az élen elutazott Moszkvába hazánk párt- és kormányküldött­sége, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Leg-SZOMBAT 31 felsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak meghívására részt vegyen a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Pekingben befejeződött a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresz­­szusa. A központi bizottság első VASÁRNAP ülésén Csao Ce-jang személyében megválasztották a Kínai KP KB 4 főtitkárát. N. HÉTVÉGI LEVÉL Egyre jobban elharapódzik nyelvünkben a durva, trágár szavak használata. Ezt egyik szerkesztőtár­sammal akkor állapítottuk meg igazán, amikor nemrégiben egy, a járási anyanyelvi napok kereté­ben rendezett Hét-ankétra utaztunk a Csallóköz­be. Hintek lévén, az emeletes vonat zsúfolásig megtelt utasokkal, főleg fiatalokkal. Az „emele­ten" kaptunk helyet, hátunk mögött fiatal suhan­­cok kártyáztak, vitatkoztak, beszélgettek. Azaz csak beszélgettek volna, mert ezt az egymás közötti véleménycserét a legnagyobb jóindulattal se lehetett beszélgetésnek nevezni. Minden máso­dik szavuk nyomdafestéket nem tűrő trágársággal végződött és az ismétlések már-már untattak. Jó hangosan mondták a szöveget, hogy a távolabb ülők is hallják. Két lány mellettünk könyvet olva­sott, néha felkapták a fejüket a könyvből, de nem a szavak hallatára — ezeket a heti utazások alkalmával már megszokták — hanem még vár­tak valakit. Csak egy nénike, aki túloldalt kötöge­­tett, nézett szemrehányóan, megrovó tekintettel a társaság felé. És mi arról beszélgettünk, hogy a járási anya­nyelvi napok rendezvényei milyen hatással van­nak a fiatalokra. Látogatják-e egyáltalán azok, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá? Mi­lyen a szülői nevelés? Mit tesz az iskola? Egyre sutábbá válik a nyelvi kifejezésforma, megkopnak régi szavaink, nem tudunk értelme­sen, kulturáltan beszélgetni. Anyanyelvűnk szegé­nyedését, szüikülését egyre gyakrabban érezzük. És ez nemcsak a mi problémánk. A nyáron a Nővé slovo szlovák politikai, gazdasági és kulturális hetilapban megjelent egy diáklány levele, mely­ben kritikusan szólt a fiatalok szegényes nyelvi kultúrájáról, a durva beszédről és arról, hogy erősen megcsappant az érdeklődés az anyanyelv történetének hagyományai iránt Felteszi a kér­dést: hogyan tudja tisztelni, értékelni anyanyelvét az a fiatal, aki mindenről keveset vagy éppen semmit sem tud. Ha nem ismeri azt a küzdelmes, akadályokkal teli utat amelyen a nyelv századok alatt keresztülment Elismeri, hogy sokan vannak olyanok, akik szeretik az irodalmat, a szép verse­ket a színházi előadásokat, ápolják, őrzik az anyanyeN szépségeit, de mostanában az ifjúság nagy részénél nincs minden rendben az anyanyel­vi nevelése körül. E levél nyomán vita indult a lapban. Középisko­lai tanárok, diákok, fiatalok és idősek egyaránt hozzászóltak és elmondták a véleményüket. Az egyik olvasó a sportpályákon eluralkodó durvasá­gokat teszi felelőssé. Megemlíti, hogy az itt hallott trágár bekiabálások hatással vannak a fiatalokra. Vannak olyanok, akik csoportokba verődve egy­mást túl akarják licitálni a durva szavak használa­tában, míg otthon a családi környezetben, vagy az iskolában fékezik a nyelvüket. Van, aki az érzelmi nevelést hiányolja. A jó családi környezet kialakí­tása, az őszinte beszélgetések, felkelthetik a fi­atalság érdeklődését a nyelv szépségei iránt — Aki nem tiszteli a nyelvét magát se tiszteli — mondja ki a végső következtetést az egyik hozzá­szóló. Van mit tanulni nekünk is. És nem ártana egy ilyen tartalmas vita a mi házunk táján sem. Mindez egy utazás kapcsán jutott az eszembe. 3

Next

/
Thumbnails
Contents