A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-11-13 / 46. szám
A CSEMADOK AZ IGÉNYESSÉG JEGYÉBEN A Csemadok Központi Bizottságának Gyökeres György felvétele II. ülése nyesen járuljon hozzá szocialista államunk politikai, gazdasági, szociális és kulturális céljainak eléréséhez. Tökéletesíteni kell a tervezést, a szervezést, az irányítást és az ellenőrzést úgy, hogy a Csemadok tevékenysége a társadalmi igényekkel összhangban előnyére váljék a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális és társadalmi életének. Növelni kell a tagság számát és összetételének minőségét, meg kell szilárdítani — főleg az alapszervezetek szintjén — a szervezeti életet, s ahol arra megvannak a feltételek új alapszervezéteket kell létesíteni. A vezető titkár továbbá kihangsúlyozta, hogy a fent említett feladatok teljesítésének biztosítása érdekében a Csemadoknak az irányítás minden szintjén tovább kell fejlesztenie az együttműködést az SZSZK NF többi tömegszervezeteivel és a kulturális és állami intézményekkel, szorgalmazni kell, hogy az alapszervezetek szerves részét képezzék a falu, illetve a város egységes kulturális tervének. Biztosítani kell, hogy minden alapszervezet — tagsági ülésén — ismertesse a Csemadok új,. módosított alapszabályait, hogy a Csemadok jb-inak elnökségei, a két nyári hónap kivételével, havonta ülésezzenek. Az elkövetkező időszakban is arra kell törekedni, hogy a Csemadok alapszervezetei méltóképpen kapcsolódjanak be a Nemzeti Front által rendezett ünnepségekbe. helyi és járási szinten egyaránt. A reális lehetőségek alapján növelni kell a taglétszámot. A toborzási terv szerint 1992-ben el kell érni a Csemadok-tagok százezres létszámát. A vezető titkár ezután az alapszervezetek évzáró és értékelő taggyűlésének irányelveit terjesztette elő. A főbeszámolót vita követte, amelyben tizenegyen szólaltak föl, többek között Benyó Máté is. aki hangsúlyozta, hogy a Csemadok tagsága nemcsak a kultúra területén, hanem a dolgos hétköznapokon, a termelőmunkában is jelentős eredményeket ér el. —ZS— A Csemadok KB El nöksége és a ven dégek; Sidó Zoltán elnök megnyitó be szódét mondja Október 9-én tartotta meg második ülését a Csemadok Központi Bizottsága. Az ülésen jelen volt JURAJ DOMS, az SZLKP KB munkatársa és BENYÓ MÁTÉ, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkára. Az ülést SIDÓ ZOLTÁN, a Csemadok KB elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva. hogy e tanácskozásra olyan időszakban került sor, amikor élénk országos vita bontakozott ki ama törvénytervezetekről-, amelyek a jóváhagyás után társadalmi fejlődésünk gyorsításának jelentős eszközei lehetnek. Ezután LUKÁCS TIBOR, a Csemadok KB vezető titkára előterjesztette a napirendi pontokat, és beszélt a Csemadok XIV. országos közgyűlésének vitájában elhangzott javaslatok megvalósításának módjáról. Az 1987—1992-es időszakra vonatkozó távlati tervről egyebek között hangsúlyozta, hogy Szövetségünk irányításának minden szintjén tovább kell fejleszteni az együttműködést a Nemzeti Front szervezeteivel, a kulturális és oktatásügyi intézményekkel, hogy a Csemadok eredméA KB-tagok egy csoportja A tehetség a Neve Bresták Sándor, foglalkozása fémöntő, az Érsekújvári {Nővé Zámky) Elektrosvit-ben. Munkatársai, közeli barátai tudják róla, hogy annak idején útját nem egyengették iparművészeti szakközépiskolák felé, kezét rajztanulás közben nem fogták nagynevű grafikusok, akadémia küszöbét sem lépte át. Ennek ellenére elégedett ember, becsületes mestere, tudója szakmájának. Ám az egyén belső énjét nem lehet megváltoztatni, a tehetség, ez a rejtett aranytallér — idővel megcsillan... Tehát ö sem tudott lemondani gyermekkora őta dédelgetett álmáról, szeretett foglalatosságáról a rajzról, s erős akarattal, hallatlan kitartással nekilátott az önműveléshez. Rajzolt, festett, a maga módján — magának. Aztán — felfigyeltek rá: először közvetlen környezete, a mindig is alapot, kiinduló pontot jelentő család. Hasonló érdeklődési körű emberek — egymás bíztatásával, támogatásával komoly eredmények elérésére képesek. Ezt érezte, tapasztalta Sándor akkor, amikor 1978-ban már mint a Csemadok Érsekújvári Városi Szervezete képzőművészeti körének tagja szakfelügyelet mellett rajzolt, festett, s műveit kiállíthatta a nagyközönség előtt is. Bresták Sándorral — aki 1953-ban született Érsekújvárod — volt alkalmam többször is találkozni — mint a képzőművészetet szerető, tisztelő emberek rendszerint kiállítások verniszázsain. vagy más képzőművészeti találkozókon. Volt amikor ő jött el az én kiállításom megnyitójára, vagy én nyitottam meg a kör közös kiállítását, így volt módomban többször is beszélni vele, figyelni pályáját. Egy ilyen találkozásunk alkalmával szólt egy olyan eredményről, amihez a kör, tehát a közösség • Kétnapos járási módszertani szemináriumot szervezett a Csemadok Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Bizottsága. A Paton (Patince) tartott összejövetelen előadások hangzottak el időszerű jogi, kulturális és művelődéspolitikai kérdésekről és beszélgetést folytattak a Hét szerkesztőivel a lap munkájáról és küldetéséről. A mintegy negyven résztvevővel megtartott beszélgetésen élénk eszmecsere alakult ki. A felszólalók elmondták a lappal kapcsolatos véleményüket és javaslatot tettek arra vonatkozólag, hogy mit szeretnének a lapban a jövőben olvasni, és miként lehetne azt az eddiginél is közkedveltebbé tenni. • A Bratislava című negyedévenként megjelenő folyóirat ez évi harmadik száma Viktor Gregus tollából fényképekkel illusztrált cikket közöl a Csemadokról. A cikk elismerően méltatja a csehszlovákiai magyar nemzetiség és a közel százezres tagságú Csemadok sokrétű kulturális tevékenységét. 6
