A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-06 / 45. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Kötődések — KIRÁLY ERNŐ mérnök, a

Faipari Kutatóintézet osztályvezetője

Benyák Mária: VÁGYAK, CÉLOK

Dénes György:

A REJTŐZKÖDŐ KÖLTŐ

(Áprily Lajos centenáriumára)

Miklósi Péter: A LILIOMFI a Matesz Thália színpadán

Ozogány Ernő: A FÉNYKÉPEZÉS ÚTTÖRŐJE

Gál Sándor:

A NÉVA PARTJÁN

Címlapunkon a Lenin-emlékmO a Kremlben (Foto: APN)

A 24. oldalon az Űrhajósok emlékműve (F. Tomik felvétele)

A Csemadok Közpönti Bizottságának képes hetilapja.

Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában,

815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek:

Ozsvatd Árpád és Balázs Béla

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Krá! Péterné

Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace,

813 81 Bratislava,

Gottwaldovo nám. c. 6

Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame n. p., Kosice.

Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor,

inzertné oddelenie, Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

Index: 492 11.

KÖTŐDÉSEK

Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) lakik, de élete során volt már somorjai (Samorin) és ógyallai (Hurbanovo) lakos és több csallóközi kisközséghez fűzik gyermekkori emlékek. Főiskolás korában ő is a nagyvárosi flasztert koptatta. Szemtanúja volt a szövetkezetek egyesülésének, a falvak központi, tehát fejlesztendő vagy nem fejlesztendővé nyilvánításának, a kisiskolák megszüntetésének. Látta a falu és a kisváros társadalmi, demográfiai mozgásait. Ebből a szempontból vizsgáljuk most kötődéseit tájakhoz és emberekhez.

— Szerintem a falu élete elszürkült. Kissé háttérbe szorult az egyes ember személyes tudása. A centralizáció és az új életforma lehetőséget teremt az új értékek, értékrendszerek létrehozására, de amit elveszítettünk, az már végleg elveszett és az eddig eltelt idő még nem volt elegendő ahhoz, hogy a lehetőségből valóság legyen.

— Mi látszik meg mindebből — mármint az értékrendszer változásából — az ifjúság viselkedésén, tanulmányi előmenetelén?

— Az iparosítás sok mérnököt igényel. A mennyiség mindig a minőség rovására megy. Az extenzív fejlesztés eredménye a tömeges mérnökképzés uralkodó, vezető volta lett. Egy modernebb struktúrájú ipar szemszögéből indokolatlan a tömeges mérnökképzés.

— Mit ért ez esetben modernebb struktúrájú ipar alatt?

— Azt, amiről hónapok óta párt- és állami szinten is beszélünk, amit meg akarunk valósítani: az átépítés, a szerkezetváltás, az új vállalati törvény adta lehetőségek. Mindez jó képesítésű mérnököket, sok-sok üzemmérnököt igényel.

— Mi lenne az üzemmérnök feladata ?

— Elsősorban a szakma ismerete, a munkaszervezés és a munkásokkal való közvetlen kapcsolat. Szerintem ehhez három évi felsőfokú oktatás elegendő. A fejlesztőmérnök és a kutatómérnök lenne az, aki öt évi tanulás után szerezne diplomát. Feladata pedig a hosszútávú programok kidolgozása, illetve a természettudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a fejlesztés feltételeinek megteremtése lenne.

— A műszaki értelmiség szakmai továbbképzése az úgynevezett posztgraduális szakr tanfolyam nem tesz lehetővé ilyen szakosodást?

— Csak részben. Mert az az ember a rendes napi, sokszor nagyon felelősségteljes munkája mellett tanul. De a tanulás a munka része kellene hogy legyen.

— Szeretném, ha felvázolná az Ön szerint javasolt legkedvezőbb megoldást.

— Az ipar szerkezetváltásában olyan pályára kellene lépni, mint amilyent például a japánok valósítottak meg. Hasonlóak a feltételeink : nyersanyagunk, energiánk kevés. Minőségi tudományos munkát igénylő termékszerkezet kialakítására kellene törekednünk. Ez bátrabb nyitást igényel a világ technológiai és tudományos élete felé. Jelentene rugalmas licencvásárlási politikát, a fejlett technológiák hasznosítását, a tudomány eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazását. Egészében minösógorientációt, átgondoltabb gazdasági utat.

— A műszaki főiskola anyagi-technológiai bázisa, berendezettsége, az oktatás színvonala lehetővé teszi mindezt?

— A komplex program követelményei és a szerkezetváltás igénye szükségessé teszik, hogy az iskolát a termelést előkészítő fázis meghatározó elemeként értelmezzük. Vagyis sokszor éppen itt dől el a nagy tervek sorsa.

HULKÓ GÁBOR kibernetikus, a műszaki kibernetikai tudományok kandidátusa, műegyetemi docens

Elsősorban a főiskolákat kell tehát a csúcstechnológiával felszerelni. A formalizmus bástyái mögül támadó fontoskodó „papír-értékelés" helyébe a valós érték kell hogy lépjen. Ha azt akarjuk, hogy termékeink a világpiacon eladhatók, versenyképesek legyenek, a tudomány és a főiskolák szintjén kell elsősorban előbbre lépni.

— Az elmondottakból kitűnik, hogy Ön távlatokban gondolkodik. Szeretném tudni, ismerni az indíttatást.

— Szüleim falusi tanítók voltak, Csallóköz különböző falvaiban tanítottak. Ógyallán születtem, Így kötődöm Konkoly-Tege Miklóshoz. az egyik utolsó polihisztorhoz, a Feszty családhoz, Kolozsnémához (Klizská Nemá), a Dunához. A harmadik-negyedik osztályos kisfiú számára meghatározó élményt jelentett a szabad természet élvezete és a szülök tanító volta. Abban az időben a tanító színdarabot rendezett, énekkart vezetett, irányította, szervezte a falu kulturális életét. Gyerekfejjel már jelen voltam a próbákon és utaztam a csoporttal, ha tájoltak. Tágult körülöttem a világ. Dunaszerdahelyen Vámbéry öröksége, Selye János — a stresszelmélet kidolgozója — és később Szent- Györgyi Albert, Wigner Jenő, Gábor Dénes és Neumann János tudósok voltak a példaképeim.

— Az Ön esetében mit jelent a szűkebb értelemben vett szakma, a kibernetika ?

— Elméleti síkon tevékenykedem. A szétosztott paraméterű rendszerek elméletével foglalkozom. A természettani és a műszaki tudományok a valóság megragadásánál első megközelítésben a tanulmányozott jelenségeket bizonyos pontokban lejátszódó eseményekként értelmezik. Például Bohr atommagjának pont jellegű elemi részecskéi. A jelenségek térjellege csak később került előtérbe. Az irányításelméletben is a 60-as évekig ez a pontelmélet uralkodott. Az űrhajózás a repüléstechnika fejlődése, mivel geometriailag nagy berendezésekről volt szó, életre hívta a műszaki kibernetikában is a mezőjellegű mennyiségek irányításának szükségességét. Az elméletből kézzel fogható valóság az élet különböző területein lett. Például az atomreaktor működésénél vagy a mümáj elkészítésénél. Hosszabb ideje foly-KÖTŐDÉSEK

nak a kísérletek a műmáj létrehozására. Már elkészült a májban lezajló anyagcsere szétosztott paraméterű modellje. De a környezetszennyezés csökkentésében is vannak eredményeink. Az észak-csehországi barnaszén égésekor sok kén kerül a levegőbe. A kéntelenítés csak egy adott hőmérsékleten lehetséges. A fluidkazánban már elő tudunk állítani ilyen hőmérsékletet.

— Hogyan viszonyul a család az apa tudományos munkájához?

— Az elméleti szakember hozza-viszi magával a gondjait. A papír, a ceruza mindig kéznél van, az ötlet lejegyezhető. Naponta két, két és fél órát utazom. Olyankor szoktam átnézni az előadásaimat, de gyakran alakul ki kellemes traccsparti a többi állandó ingázó utassal. Otthon boldog apa és férj vagyok. Feleségemnek is nagy-nagy fegyelmet, odaadást, állandó készenlétet és folytonos szakmai továbbképzést igénylő hivatása van. A dunaszerdahelyi kórház belgyógyásza. Nagyobbik fiunk, Gábor, harmadik osztályos. Ő érdeklődő, de kalandozó természetű gyermek. Igényli a szülői irányítást, a fegyelmezést. Kisebbik fiunk. Tamás, még csak bölcsödés. Öt inkább fékezni kell. olykor nagyon is élénk. A családi élethez, hivatásunk gyakorlásához, a gyerekneveléshez elengedhetetlenül szükséges még egy személy: a nagymama. Feleségem édesanyja vállalta ezt a kötelezettséget.

— Beszélgetésünk során a szaknyelvet is gyönyörű magyarsággal beszélte. Gyakorolja, hasznosítja-e valahol a szakszókincsét?

— Az ötödik évfolyamban már szoros a kapcsolat tanár és diák között. Az egyéni konzultációk és régebben a József Attila Klubban tartott előadásaim alkalmával nyílt lehetőségem az anyanyelv gyakorlására. Előadásaimat természetesen szlovákul tartom, de ez nem okoz gondot. Az ötödik évfolyamban az irányitáselmélet harmadik részét, a kortárs, modem módszereket, az atomenergetikai központok és a robotok irányítását oktatom.

— Beszélgetésünk során a filozófus vonásait is felfedeztem Önben.

— A humán tudósok, írók, költők — tisztelet a kivételnek — néha azzal dicsekszenek, hogy gyengék voltak matekból. Nem szabad szembeállítani a természettudományokat. a műszaki haladást és a kulturális szférát. A modellekben való gondolkodás nem más. mint a fogalmi gondolkodás egyik variációja. Például mi egy költemény? A valóság képeiből összerakott mozaik új képpé való átalakítása, amely valami újat, lényegeset akar mondani a valóságról. És mi a tudomány? A valóságot képviselő modellképekböl egy olyan új modell megalkotása, amely szintén a valóságról szól. A különbség tehát — szerintem — csak abban van, hogy a költők. írók olvasottabbak. ismertebbek. Maga a költészet, főleg Ady és Illyés Gyula meghatározó erővel bírtak személyiségem kialakításában.

— Van ideje megismerkedni a jelenkori írók, köttök műveivel ?

— A főváros és Dunaszerdahely környéke — ahogy Duba Gyula nevezte — a Zsebparnasszus. A vonaton nemcsak szakirodalmat, hanem Élet és Irodalmat, Valóságot. Irodalmi Szemlét, Heti Világgazdaságot. Új Szót és Hetet is szoktam olvasni. így lesz az ingázásból előny és a kétlakiságból szorosabb, többágú kötődés.

FISTER MAGDA

2