A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-16 / 42. szám
ÉLETÉBŐL A Garam Menti Népi Együttes — koreográfus: Halász Gyula vezettel, önzetlen aktivistákkal rendelkezik. A választási program kulturális része egy jelentős részének a megvalósítói ők. Úgy láttam, a rendezők élvezik a város és a járás illetékes szerveinek, intézményeinek bizalmát, támogatását. Az ünnepélyen jelen volt a járási és város nemzeti bizottság, a Nemzeti Front egyes szervezeteinek, a Csemadok járási és központi szerveinek képviselete. És ez is nagyon fontos; ez a társadalmi-politikai elismerés kötelez is: elősegíti a rendezvény tartalmának, művészi színvonalának fokozását. Szerencsére örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lévaiak elképzelésükkel országos viszonylatban sincsenek egyedül. Hasonlóan tartalmas őszi találkozókat rendeznek pl.t Somorján, (Samorín) Csábon, Kisgéresben (Maly Hores) stb. — szüreti ünnepély címszó alatt, sok helyen aratási ünnepélyeket szerveznek, és több járásban, városban kulturális napok-hetek teszik gazdagabbá a terület őszi kulturális életét. S ezeknek sorához — sikeres rendezvényével — csatlakozott Léva is. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző Párostánc — bemutatja a Szőttes A XIII. honismereti kerékpártúra Az idén az Ipoly és Garam mente területeivel ismerkedtek a honismereti kerékpártúra résztvevői. Az időjárás még távolról sem járt a kedvünkben. Az augusztus első hetéhez méltatlan hideg, gyakran esős idő nem hagyta pihenni a meleg ruhákat, az esököpenyeket. Szerencsére ez a túrakedvre nem hatott. Az első napon összegyűlt szép számú társaság szinte a túra végéig együtt maradt. Az érdekes, sok szép élményt adó útvonalak, a látnivaló, a személyes találkozások sora feledtetni tudta a nehézségeket. A túra fő állomáshelyei Kéménden (Kamenin), Garamkálnán (Kálna nad Hronom) és Ipolyságon (Sahy) voltak. Ezekről a helyekről csiltagtúraszerüen vezettek a környéket bejáró kb. 40—60 km-es útvonalak. Hosszú lenne felsorolni a hét valamennyi eseményét, látnivalóját. Szóljunk csak a legérdekesebbekről! Bény (Bína) kéttornyú románkori templomával, a mellette álló rotundával, valamint a római eredetű 140 hektáros tábort magába foglaló körsánc máig is megmaradt maradványaival hívta fel magára a figyelmet. És a hely „életerőt" is adott, mert a túrások java része ivott abból a forrásból, amelyről a jó humorú néphit azt tartja, hogy aki iszik belőle, az „addig él, amíg meg nem hal". Irodalmi emlékeket idézett Szőgyén (Svodín), amelynek temetőjében Pathó Pál úr sírja található. Petőfi ismert személyiségéről kiderült, hogy élő személy volt. Kettőt is találtak belőlük. Egyet itt, egyet a magyarországi Patóházán. Petőfi mindkettőt ismerhette. Jókai társaságában az 1840-es években járt a környéken, s elképzelhető, hogy ekkor ismerkedett meg vele. Nehéz lenne megmondani, hogy kettejük közül melyikük lett a költő „ihletöje". Párkányban (Stúrovo) a gyönyörű Dunapart két oldalán látható hidfömaradvány — az itt vezető hidat a németek 1944-ben felrobbantották — intőén figyelmeztSt a háború borzalmaira. S még inkább ezt tette a szovjet temető, ahol több mint 12 000 fiatal, jórészt ismeretlen, szovjet katona nyugszik. A háború utolsó hónapjaiban estek el a felszabadítási harcokban. A Csemadok népművészeti fesztiváljának színhelyét, Zselizt (Zeliezovce), a Schubertemlékszoba és park, a kastély omladozó épülete, valamint az ott kapott hatalmas eső tette emlékezetessé. A túra legszebb élményét a garamszentbenedeki (Hronsky Benadik) apátságban tett látogatás adta. Templomát a kora gótikus stílus egyik legszebb közép-európai emlékének tartják. Joggal! Főkapujának gazdagsága, belső építése, üvegablakai, díszítése lenyűgözőé k. Léván (Levice) a vár alatt Sándor Károly, a Barsi Múzeum igazgatója tartott előadást a város és a vár érdekességeiről. Foglalkozott a jelenlegi fejlődéssel is, amelyet nagy mértékben befolyásol, hogy közelében Mohin (Mochovce) atomerőmű épül. Két megépült tornyát szinte a járás egész területéről látni. Szántó (Santovka) elsősorban gyógyvizéről és fürdőjéről nevezetes. Mindkettőt alkalmunk volt kipróbálni. Az előbbi gyógyított, az utóbbi üdített — a hideg ellenére is. Csábrág várában A deméndi (Demandice) hegyek legyőzése után Felsöszemeréd (Horné Semerovce) temetőjében a templom oldalsó bejárata felett látható rovásírás jelentette az újabb érdekességet. 1482-ből származik, jelentését Püspöki Nagy Péter fejtette meg 1968-ban. Szép látványt nyújtott a jó állapotban lévő Ivánka kastély is. Joggal lehetett bosszankodni Felsötúron (Horné Túrovce) a Pongrácz család sírjánál, amely gondozatlan, a sírkő feliratai alig olvashatóak. Úgy tűnik, a falubeliek nem tudják, milyen jeles személyiségek éltek közöttük. Jobb benyomást keltett Paláston (Plásfovce) a néprajzi ház. A falu lakói évek óta gyűjtik néprajzi értékeiket. Három helyiségében a szövés-fonás eszközeit, a használati tárgyakat és a ruházati cikkeket lehet tanulmányozni. Izgalmas hegyi túra előzte meg a csábrági (Cebrad) várban tett látogatást. A mesebeli környezetben felépült hatalmas vár jelenlegi állapota korántsem ilyen szép. Falai omladoznak. életveszélyesek, belseje inkább egy őserdőben pusztuló városhoz hasonlít, mintsem várudvarhoz. A hegy alatt a múlt században épült templom hasonló omladozó állapota sem szívderítő látvány. A hely természetvédelmi terület. Négy természeti ritkaságnak számító kígyófaj él itt. Ipolybalogon (Balog nad Ipfom) található Szlovákia egyik legrégibb Árpád-kori temploma. Az eredeti falmaradványok mellett a templom különös értéke a tornyán látható királyi korona. A templomot körülvevő kőfalban található a múlt században készült gyönyörű faragott ajtó. A túra utolsó állomását Ipolykeszi (Ipelské Kosihy) jelentette, ahol Ipolyi Arnold emléktáblája előtt rótták le tiszteletüket a túrások és emlékeztek meg róla. A felsoroltakon túl a résztvevőknek alkalmuk volt találkozni hazai magyar irodalmunk jeles személyiségeivel, akik igencsak kitettek magukért. > Zalabán (Zalaba) a 80. születésnapját ünneplő Csontos Vilmos volt a vendéglátónk, aki elbeszélgetett velünk, verseiről szólt. Kimondottan jó hangulatot teremtett a falu alkalmi zenekara, amely megzenésített verseit és más ismert dalokat adott elő. Zalabai Zsigmond Ipolypásztón (Pástovce) a szíves vendéglátás mellett elsősorban szeretett faluját mutatta be. Fájó szívvel felsorolva a jelen hiányosságait. A 70. születésnapját ünneplő Turczel Lajos a Csemadok helyi szervezete képviselőinek és tagjainak társaságában Ipolyszalkán (Salka) fogadta a túrásokat. Rövid előadásának nagy részét ö is a falujának szentelte. Csáky Károly az Ipolyság — Palást útvonalon kalauzolt bennünket, s tett tanúbizonyságot a területről szerzett nagy tudásáról. Bemutatta az itt található történelmi, néprajzi értékeket. Sajnos Garamkövesden (Kamenica nad Hronom) már csak a temetőben tehettük tiszteletünket Gyurcsó István jelöletlen sírjánál. Verseinek elszavalásával Keszegh Pál emlékezett meg róla. Zs. Nagy Lajos verseiből összeállított műsorával Ipolyságon a járás legjobb szavalója, Vas Ottó nyújtott maradandó élményt az őt meghallgatóknak. A túra vezetője és fő irányítója Himmler György volt. A szervezésben a Balassi Bálint Közművelődési Klub és a Csemadok Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottsága segédkeztek. A túra sikeréhez nagyban hozzájárult Kabla József szervezőkészsége is. S ne feledkezzünk meg azokról sem, akik más módon segítették elő a túra sikerét. A túra zászlaját Csallóköznek adta át. Jövőre ott találkoznak ismét a túrások. Bízvást reméljük! PUNT1GÁN JÓZSEF 7
