A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-16 / 42. szám

AZ ÚJ GONDOLKODÁS­MÓD SZÜKSÉGESSÉGE NEM KÖZHELY Ezekben a napokban fokozott mértékben irányul figyelmünk az ideológiai munkára. A CSKP szervezeteiben a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szövetségekben is meg­kezdődött a politikai oktatás. A politikai képzés mindig összefügg a legfontosabb gazdasági és szociális feladatok megvalósí­tásával. Ján Fojtík elvtárs a CSKP KB titkára mondotta e kérdéssel kapcsolatban, hogy a CSKP XVII. kongresszusa stratégiai irányvo­nalának megvalósítása a szociális és gazda­sági fejlődés gyorsítását jelenti. E folyamat szükségessé teszi a gondolkodásban tapasz­talható konzervativizmus megszüntetését is — jelentette ki Fojtík elvtárs — majd szó szerint ezt mondotta: „Joggal beszélünk az új gondolkodásmód szükségességéről. Ügyelnünk kell arra, hogy ez a kifejezés ne váljon közhellyé, hogy mindenki számára teljesen világos legyen mit értünk új gondol­kodásmódon. Ma azért helyezünk nagy súlyt az új gondolkodásmódra, mert megkövetel­jük, hogy az emberek megszabaduljanak azoktól az elképzelésektől, sztereotípiáktól és szokásoktól, amelyeket az extenziv gaz­dálkodási mód termelt ki." Összefügg eszmei-politikai munkánkkal a javadalmazás kérdése is. Erről a kérdésről már többször irtunk, de tudjuk azt, hogy a differenciált javadalmazás a gyakorlatban csak igen nehezen valósul meg. Állandóan találkozunk még az egyenlösdível, a spekulá­cióból származó bevételekkel, a munka nél­kül szerzett nyereséggel. A helyzet javításá­nak alapja az értéktörvény következetes megtartása, amelynek rögződnie kell az új gazdasági mechanizmusban. Az egyenlősdi gyökerei a régmúltban keresendők, valamint abban az irányzatban, hogy „megteremtsék a szociális egyenlőség társadalmát" tekintet nélkül az emberek által a termelési folyamat­ban betöltött szerepükre. Az igazságtalan javadalmazásnak, amely az embert nem a munka eredményei alapján értékeli az a következménye, hogy meggyengül vagy megbénul az ösztönzés, amely meghatározó abból a szerrtpontból, mennyire kezdemé­­nyezöen és mekkora érdeklődéssel dolgozik az ember vagy hogyan vesz részt a közügyek intézésében. Az újszerű gondolkodásmód kiformálásá­ban igen fontos szerep jut a tömegtájékozta­tó eszközöknek is. Dinamikus vitákra, to­vábbgondolkodásra és cselekvésre késztető véleményekre van szükség. Nagyfokú nyi­tottsággal, alkotói vitákkal lehet segíteni a politikának és a gazdaságnak is. Egyébként ennek a tanúi lehetünk a most folyó törvény­­javaslatokról szóló vitákban is. A párt vezető tényezői az utóbbi időben többször hívták fel a figyelmet a bírálat kibontakoztatására és arra, hogy a bírálatot tett kövesse. Az ideológiai munkában arra kell összpontosítani figyelmünket, hogy az ország minden polgára megértse politikánk céljait és saját maga képes legyen elemezni azokat a problémákat, amelyekkel az életben találkozunk. Napjainkban nélkülözhetetlen a magasfo­kú azonosulás a korral, a társadalommal, a társadalmat vezető párt törekvéseivel. STRASSER GYÖRGY A előző washingtoni tárgyalások után Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter szeptember 24-én ismét találkozott New Yorkban, s elsősorban a perzsa öbölbeli helyzet kiéleződéséről s az iráni—iraki konfliktusról folytattak véleménycserét. A kölcsönös megegyezés alapján Eduard Sevardnadze és George Shultz október 22—23-án találkozik Moszkvában — jelentették ki New Yorkban VISSZAPILLANTÓ SZEPTEMBER '87 A három indokínai országban, Vi­etnamban, Kambodzsában és La­­oszban megkezdődtek a cseh­szlovák kultúra napjai. SZERDA 23 Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök a prágai várban fogadta Musztafa Tiasz hadseregtábornokot, a Szíriái CSÜTÖRTÖK 24 Arab Köztársaság miniszterel­nök-helyettesét és nemzetvédel­mi miniszterét, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodott hazánkban. A Fidzsi-szigeteken a hadsereg vette át a hatalmat. Ezt Sitiveni Flabuka ezredes közölte, aki az idei májusi katonai államcsíny élén állt. Mostani akcióját azzal PÉNTEK 25 indokolta, hogy a májusi puccs állítólag nem teljesítette céljait és nem biztosította az őslakosság abszolút részvételét az ország irá­nyításában. George Bush amerikai alelnök hi­vatalos látogatásra Varsóba érke­zett. Tíz év óta ő az első ilyen magas rangú politikus, aki a Len-SZOMBAT 26 gyei Népköztársaságba látoga­tott. 1977-ben James Carter járt Varsóban. Zárójegyzökönyv aláírásával ért véget Prágában a gazdasági, ke­reskedelmi és tudományos-mű­szaki együttműködés csehszlo­vák-kínai bizottságának 3. ülése. VASÁRNAP 27 Csehszlovák részről Bohumil Ur­ban külkereskedelmi miniszter, kínai részről Csien Cseng-jing víz­gazdálkodási és energetikai mi­niszter írta alá a dokumentumot. Brightonban megkezdődött a brit Munkáspárt hagyományos évi konferenciája. A küldöttek első­sorban a legutóbbi parlamenti vá­lasztásokon elszenvedett vere­ség okait vizsgálják, s olyan irány-HÉTFŐ 28 vonalat szeretnének kidolgozni, mely nemcsak a hatékony ellen zék szerepét teszi lehetővé a La­bour számára, hanem távlatilag a hatalom átvételét is megalapoz­ná. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a Kremlben fogadta a fran­cia közvélemény képviselőiből álló 360 tagú küldöttséget, amely a Kezdeményezés '87 elnevezésű KEDD 29 mozgalmat képviseli. A látogatást a Francia—szovjet Társaság a Szovjet—francia Társasággal kö­zösen szervezte. HÉTVÉGEI LEVÉL Ahogy októberben hűvösebbre fordul az idő, meg­kezdődik az őszi faültetés időszaka. Egy újsághír hozta például a nyilvánosságra a minap, hogy csupán Szlovákia fővárosában idén ősszel közel ötezer csemete kerül földbe. Új lakótelepeken és nemrég átadott játszótereken egyaránt. Ugyan­csak fiatal hajtásokkal pótolják az utcai fasorok már elkorhadt, a nyilvánvalóan kiszáradt, a forga­lomra vagy a lakóházakra veszélyes öreg fáit is. A szakemberek úgy tartják, hogy az első igazi fa­gyok beálltáig ez a legkedvezőbb időszak a faülte­tésre. Már diákként, a biológiaórákon is úgy tanultuk, hogy a csemeték az ősszel és télen lehulló csapadékot későbbi fejlődésük során na­gyon jól hasznosítják. Meglehetősen gyér növénytani ismereteim fi­­togtatásán túlmenően fontosnak tartom leszögez­ni: a városi embert ért környezeti ártalmak alapo­san megnövelték az elmúlt évtizedekben a zöldte­rületek ázsióját A hatalmas gépkocsiforgalom, a zaj, a por, a füst alattomos ellenségévé váltak egészségünknek. Sűrűn lakott településeinken — rohanástól amúgy sem mentes világunkban — eme környezeti ártalmakat szinte csupán egy dolog csökkenti: a növényzet. A fák, a bokrok, a parkok, a városszéli kiskertek biztosítják a beton- és aszfaltrengetegben azt a felüdülést, amelyre minden embernek szüksége van. A szakértők már régen kiszámították, hogy egyetlen légköbméter zöld mennyi port, füstöt kormot nyel el, s ezzel szemben mennyi oxigént termel. A fa, a bokor, az ősszel telepítendő zöld tehát az emberért van, így egyszerre van környezeti és társadalmi értéke. Férsze, lehetne vitatkozni azon, hogy sok vagy kevés az egy esztendő alatt földbe kerülő facse­meték száma. Egyvalami azonban kétségtelen. Az. hogy aki fát ültet, nemcsak önmagára gondol. Sőt! Elsősorban nem önmagára. Ahhoz ugyanis hosszú esztendők kellenek, hogy a fiatal husán­gok terebélyes fákká fejlődjenek. És évtizedekben mérik azt a kort is, amikor már igazi védelmet nyújtanak az embereknek. Épp ezért fontos, hogy ne csak ültessünk, hanem őrködjünk is meglévő fáink épsége fölött Sok jó és szép példa van erre. Somihatnám a társadalmi összefogást a lakótele­pi faültetési akciókat, avagy áprilisnak a termé­szetvédelmi hónappá nyilvánítását. De rengeteg rossz, elkeserítő tapasztalat is akad. Szinte u­­gyanabban a községben vagy városkörzetben, ahol fiatalítással, permetezéssel, visszametszéssel igyekeznek egy régi fasort megmenteni, ott egy építkezési törmeléket szállító teherautó négy-öt fát is derékba tör vagy szemrebbenés nélkül egyene­sen kidönt Mindannyian hallottunk már meggon­dolatlan útszélesítés, garázsbejárat és házbővítés miatt indokolatlanul kivágott fákról. Ezek pótlásá­ért, sajnos, vajmi kevés történik, holott erre tör­vény is van! Nehéz meghatározni, hogy az ilyesmi közönynek, avagy nemtörődömségnek tekinten­dő-e ... Szerintem az is, ám elsősorban korlátolt­sággal párosuló tudatlanság. A fák értéke ma már pénzben is kimutatható. De ne feledjük: az esetleges büntetésekből befolyó pénzt hiába fordítjuk új csemeték ültetésére, ez az összeg sohasem pótolja azt az értéket, amit a fák korccsá tételével vagy pusztításával már elvesztet­tünk. Gondolom, ebből is kitűnik: az októberi fatelepítés valóban nemes szándék; a fák egész évi védelme viszont ennél is nemesebb tett 3

Next

/
Thumbnails
Contents