A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-09 / 41. szám
A nemzetgyűlés épülete Chandigarhban adalmaskodott: a II. világháború után épült New York-i ENSZ-palota már az ő szellemében készült. Csak ekkor, az öregkor küszöbén nyílt alkalma arra, hogy kisszerű hétköznapi feladatok, számtalan megvalósulatlan terv után városrendezési, városépítési terveit is kivitelezhesse. Koncepcióját ekkor már mások is átvették, épületeit utánozták, „másolták". A negyvenes évektől egyre inkább a lakásépítés felé fordult a figyelme, ebben az időben dolgozta ki — az emberi test arányait véve alapul — a híressé vált Modulor-méretrendszert, mely a lakások ideális méreteit határozza meg. 1947 és 1952 között elméletének igazolására megépíti a marseille-i Unité d'Habitation lakóházat, ahol 1600 ember talált otthonra. Az Unité d'Habitation nem szokványos bérház, hanem valóságos kisváros egy épülettömbön belül, különböző üzletekkel, szolgáltatóegységekkel, óvodával, bölcsödével, tornateremmel, kilátóval. A ház Le Corbusier funkcionalista felfogását, világnézetét tükrözi: az alkotó az emberek nagy közösségének kialakításáról álmodozott, de a XX. század emhez. Miképpen a fentiek, a legtöbb előadó az irodalomközi folyamatot nemcsak két, hanem több irodalom, elsősorban Kelet-Közép-Európa irodalmain tanulmányozta. Fried István, H. Lukács Borbála és Kiss Gy. Csaba a 19. század, illetve a századforduló irodalmi folyamataival foglalkozott. Mások figyelme a 20. századra irányult. így Berkes Tamás a groteszk irodalmat vetette össze a hatvanas évek cseh, lengyel és magyar Írásbeliségében, Bojtár Endre az irodalmi irányzatokkal foglalkozott az 1945 utáni cseh és magyar irodalomban. Rákos Péter a marxista irodalomtudomány szerepéről értekezett az irodalomközi folyamatban. E sorok szerzője a szlovák és a magyar szocialista irodalom közös vonzásainak kialakulását, főbb jellemzőit igyekezett meghatározni. Azokat a lényeges közös társadalmi-történelmi, világnézeti, politikai, filozófiai, esztétikai, kultúrpolitikai, irodalmi és egyéb tényezőket, amelyek megalapozták a két szocialista irodalomban megfigyelhető tipológiai párhuzamokat. bere, úgy tűnik egyre kevésbé hajlamos a kollektív együttélésre ... Le Corbusier hagyatékának egyik legértékesebb részét képezik urbanisztikai tervei, koncepciói. Az általa elképzelt modem várost a sok szabad tér, a füves területek, parkok sokasága jellemzi, a napfény minden épületet, minden területet akadálytalanul beragyoghat: a felhőkarcolókat, bérházakat zöldövezet öleli körül, kertes villák kapcsolják öszsze a várost a természettel. Sajnálatos, hogy Le Corbusier csupán egyetlen alkalommal valósíthatta meg rendkívül vonzó városrendezési tervét: 1951 -ben az ő elképzelései alapján építették fel az indiai Pandzsáb állam új fővárosát, Chandigarht, mely életműve betetőzésének is tekinthető. Utolsó alkotásainak egyike volt a világhírű Notre Dame du Haut zarándokkápolna a franciaországi Ronchampban, amely különös formájával a legkevésbé sem emlékeztet a tradicionális egyházi kegyhelyekre. A meglehetősen bizarr épület meghökkenti a látogatót, ám a belsejébe érve az embert a nyugalom s az áhítat érzése járja át: a falba vágott különböző nagyságú nyílásokon A résztvevők őszinte megelégedéssel távoztak Veszprémből. A négynapos tudományos ülésszak gyümölcsöző és' hasznos volt mind szakmai, mind társadalmi szempontból. Áttekintést nyújtott a munkatervben kitűzött feladatok megvalósításának folyamatáról, lehetővé tette a nézetek, elméleti és módszer-1 tani szempontok összevetését, egyeztetését, új gondolatokat és ötleteket vetett fel, ösztönzést nyújtott a további együttműködéshez. Már említettem, hogy az ülésszakon nagyon jó légkör alakult ki. Ehhez nagyban hozzájárult a jól megválasztott hely és a tanácskozás szüneteinek színvonalas megszervezése. Jó ötlet volt a konferenciát Veszprémben megrendezni. A legtöbb csehszlovákiai résztvevő még sohasem járt ebben a hangulatos városkában, melynek történelmi magvát számtalan gondosan restaurált, vagy éppen felújítás alatt álló műemlék ékesíti. Egy kissé Nyitrát juttatja eszünkbe a régi és az új városrészek architektúrájának ízléses összehangolása. A Területi Akadémiai Bizottság székháza. át beszűrődő fény sejtelmessé, lenyűgözővé teszi a kápolnát. Le Corbusier terveinek túlnyomó része mindmáig csupán papírra vetett álom; tevékeny életének 1965. augusztus 27-én vetett véget a halál. Életműve távozása után nagyobb érdeklődést keltett, mint báfmikor azelőtt. Városépítések, modern metropolisok lakótelepeinek sora jelzi munkásságának ma is eleven s termékeny hatását. Le Corbusier gyakorlati szakemberként s teoretikusként egyaránt túlmutatott korán; a világszerte jelentkező városfejlesztési problémák és lakásgondok aligha megoldhatók az ő műveiből levonható tanulságok figyelembevétele nélkül. Építészetében kivételes s példamutató eredetiséggel és invencióval sikerült megvalósítania a mindennapi élet s a művészet egységét, létrehoznia a funkció s a forma összhangját, a szigorú mértani alakzatok s a lírai, könnyebb konstrukciók harmóniáját. Az építészetet szolgálatnak tekintette: hitte, hogy általa a szebb jövőt, a lét harmóniáját, a bolygónkon felépítendő igazi otthonok ügyét szolgálja. Az építészeti avantgarde legnagyobb alakjai, a huszadik századi építőművészet nagy mesterei — Walter Gropius, Mies Van der Rohe, Oscar Niemayer, Luigi Nervi — között jelölhetjük ki méltó helyét. Le Corbusier alapjaiban újította meg az urbanisztika elméletét, anakronizmusok, dekadens divatok, álvalóságok helyett az élet új követelményeire, a műszaki haladás kérdéseire, a kor emberének szükségleteire irányította figyelmét — tehetségén, munkaszeretetén túlmenően ezáltal hozott létre maradandó értékeket. Minden bizonnyal azok közé tartozik, akik nem csupán egy elmúlt időszakban voltak kor- és időszerűek — emlékét idézve is kortársunkat köszönthetjük. G. KOVÁCS LÁSZLÓ amelyben a tudományos ülésszak lezajlott, szintén egy restaurált épület, amelynek belsejét új küldetésének megfelelően átalakították. Magyar kollégáinkkal végigbarangoltuk a városkát. A kirándulás sem hiányzott a programból. A konferencia félidejében vendéglátóink elvittek bennünket Tihanyba, ahol megcsodálhattuk az apátság szépségét, valamint a fehér vitorlákkal tarkított kék Balatont. A találkozó számos résztvevője már korábbról ismerte egymást, néhányan Veszprémben találkoztak először. A négy együtt töltött nap, a kiadós séták a .hangulatos girbe-görbe utcácskákban, a terített asztal melletti baráti beszélgetések jó alkalmat teremtettek az új kapcsolatok kialakítására és a régebbi kötelékek még szorosabbá fűzésére. A következő tudományos ülésszakot két év múlva Csehszlovákiában rendezik. Reméljük, az is ilyen sikeres és emlékezetes lesz majd. Dr. KAROL TOMIS KINCSŐNK A NYELV Blaskovics József CSICSÓ Csicsó (Cicov) község Csallóközben a Komáromi (Komámo) járásban van. Előfordul mint személynév (Csicsák, Csicsáky) és mint ragadványnév is (Csicsó, Csicsík, Csicsák). Már. az első írásbeli alakok (1251-ben Chichovgepwe, 1291-ben Chichoharasta) bizonyítják, hogy személynévből keletkezett. A személynév eredete azonban a források szerint ismeretlen. Alakváltozata is előfordul: Csicsou (Chichow) alakban. Mint helynév előfordul. Csík, Somogy, Tolna és Zala megyében is. (Balatoncsicsó, Somogycsicsó). A név eredetét a csicsek, csecsek, csicsák török szavak világítják meg, melyek számos török nyelvben megvannak. Jelentésük: 1. virág, 2. fekete himlő. Az anatóliai törökben csicsekbozugu (pipekbozugu) szó jelentése: himlöhelyes (ember). Régente gyakori volt a himlőhelyes ember a himlőoltás feltalálása előtt, valószínű tehát, hogy a személynév ebből a szóból keletkezett mint ragadványnév. Ha figyelembe vesszük a fentebb említett hangfejlödést, akkor a Csicsó helynév a következő hangfejlödésen ment keresztül: ótörök Csicsák, Csicsek, ómagyar Csicsag, 13. sz. Csicsou, ma: Csicsó. BESENYŐ A besenyő népnév is, településnév is. Mint* népnév a történelem folyamán a fentebb már ismertetett hangzóváltozásokon ment keresztül. A népnévből a 11—12. században helynevek keletkeztek, az ország különböző részein, ahol a besenyők határörszolgálatot teljesítettek, vagy fontos útvonalakat, átkelőhelyeket ellenőriztek az uralkodó megbízásából. Nálunk öt településnév őrzi a besenyők emlékét: Besenyő, Zsitvabesenyö (Beseőov) község az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban. Besenyöfalu (Besenová) község, a Liptovsky Mikulás-i járásban. Pecenady (Besenyöpetöfalva) község, a Nagyszombati (Trnava) járásban. Pecenany (Pecsenyéd) község, a Tapolcsányi (Topofőany) járásban. Pecenice (Hontbesenyöd) község a Lévai (Levice) járásban. Ezek a településnevek is hasonló hangzóváltozáson mentek át, mint a besenyő népnév: 1075 Villa Bissenorum, 1209 Bescene, 1214 Beseneu, 1264 Besseneu, 1416 Bessenew, a 16 századtól Besenyő, 1773 Peczenady, Feczenany, Pecenice. (Folytatjuk) 11
