A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-02 / 40. szám
492 11 g A paraszti gazdaságok használati és egyéb eszközeinek egyik legáltalánosabban elterjedt alapanyaga a vessző volt. Beszerzése hajdan nem okozott gondot mivel (például Kelet-Szlovákiában az 1960-as vízlecsapolásig) könnyen hozzáférhető volt a folyópartok mentén. Az alábbiakban bemutatunk néhány eszközt, amely fűzfavesszőből készült. TöbbkUldetésű gazdasági épület a csűr, mely szálas gabona, takarmány, kicsépelt szalma, közlekedési eszközök (szekér, kocsi), gazdasági felszerelések stb. raktárhelyéül szó! gált. Fala, mely az épület nagyobb) részét képezte, hántolatlan vessze bői készült. Többek közt azért volt j. ez a nyersanyag a csűr falának készítésére, mivel a benne tárolt takarmány szempontjából előnyös volt a vessző hőszigetelő, ugyanakkor a jó szellőzést biztosító hatása. A csűr tetőzete viszont már más anyagból, leggyakrabban szalmából készült. A csűr készítője általában maga a tulajdonos volt. Kivágott két, két és fél méter hosszú botokat, azok egyik végét meghegyezte, majd egymástól öt-tíz centire a földbe szúrta. Ez képezte a csűr falának vázát. Ezt tőén az előre elkészített fűzfavesszővel a talaj felszínétől kezdve fokozatosan fonta a csűr falát a kívánt magasságig. A csűrfal megfonása Csűrfal. Nagyráska. (Veiké RaSkovce, 1987) kérkast akkor használták, ha például kukoricát vagy más szemes takarmányt szállítottak. Az anyagmegmunkálás szempontjából megkülönböztetjük a zöldkast, ez hántolatlan vesszőből készült és napi munkára használták, illetve a hántolt vesszőből készült fehérkast. mely díszül szolgált. Ez utóbbi az Ung-vidéken és Bodrogközben kevésbé volt jellemző. Ahol fűzfavessző termett, s ebből a „keleti végeken" soha nem volt hi ány, még ma sincs, mindenütt készítették, fonták vagy fonatták a szekérkast. Ugyanakkor voltak specialistái, „nagy mesterei" is a szekérkas kötésének, az ő termékeik távolabbi vidékekre is eljutottak. Ezek a Tyúkborító (Kicsind — Maié nad Hronom) Kotlóskas (Nagyráska, 19871 után következett a kapu és a csűr belterének, valamint tetőszerkezetének megépítése. A következő gazdasági eszköz a szekérkas. másképpen kocsikas. tárolási helye az imént említett csűr. Egyik utolsó darabját — bár az idő vasfoga kikezdte — a mellékelt felvételen sikerült megörökítenünk. Mint a neve is mutatja, a szekérkas a szekér szerves, kiegészítő tartozéka, s hajdan a kaskötők fűzfavesszőből fonták. A felvételen látható félkas a szekérderék közepéig ért, mig a kisebb, ?z ún. rövidkast a szekér farában helyezték el. A harmadik forma a hosszúkás, meiy végigér a szekéren. Ezenkívül, szemben az előző kettővel, mindkét vége nyitott, a szekér formáját követve a többihez hasonlóan simul annak oldalaihoz, aljához. A szekérkas vázát egy ívben meghajtott káva képezi, itt kezdték a kas fonását. A felvétel jól szemlélteti a fonat falait, mely az ujjnyi vastagságú egymás mellett elhelyezett botok köré jobbról-balról történt. A szeSzekérkas (Nagyráska. 1987) mesterek, akik megrendelésre készítették a szekérkast, „vesszőszállal vették" a kívánt méretet. A szekérkas készítésének eszközei: a különböző nagyságú kések, vesszővágó olló. kaskötő vas, a szurkáló, mellyel a vessző bújtatását végzik. Jó szakértelmet kíván a kerekded alakú vesszőkosár, szárítókas. fáskas, halkas, méhkas, tyúkborító kas vagy a képen látható kotlóskas készítése, mely a kiscsirkék keltetési helyéül szolgált. Ebben „ültették" a kotlóst a tojásokra. Ez a használati eszköz is, mint az eddig említettek, hántolatlan vesszőből készül és ma is használják. Készítése az előregyártott vesszőfenék fonásával kezdődik, mely minden kerek formájú tárgyra jellemző. Amikor kész a fenék, annak vesszőszálait derékszögben meghajtják fölfelé, melyek a kas oldalának folytatólagos vázát képezik. A fonást a felső perem felé haladva folytatják a kívánt magasságig. Befejezésképpen „eldolgozzák" a vesszőszálakat. A munkadarab készítéséhez állvány is szükséges: a szekérkasnál az alacsonyabb lócaformájú lyukasfát, a kaskötéshez a kétlábú kutyafát használják. D. VARGA LÁSZLÓ Fotó: A szerző (3) és Liszka József (1)
