A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-02 / 40. szám

A szlovák fővárostól félórányi autóútra fekvő Rétén (Reca), gyümölcsfákkal teli kertes házban lakik. Nyáriasan meleg, szeptemberi szombat volt, amikor kimentem hozzá. Az ablakok nyitva voltak, Szabó József pedig már a kapuban fogadott. Kerek arcú, széles vállú, jól megtermett férfi. Ezek a külső jelek pusztán azért említendők, mert fura módon szemben állnak olykor szinte leheletfinom precizitással kidolgozott rajzaival, grafikáival. Végigvezet a takarosán helyreállított régi házon, s közben a szobafalakon függő képeit nézzük. Azutáwltiültünk a verandára, vagy tucatnyi általa illusztrált könyvet lapozgattunk, lényegében még mindig a témát kerülgetve. Megnéztem a karórámat: kereken egy órányi ismerkedés után jött meg az ideje, hogy az első kérdést feltegyem. Szabó József akkor elkezdett beszélni, kerek, úgyszólván nyomdakész mondatokban.

— Elsődleges kifejezési formája a grafika, a rajzolás. Hogyan lesz valakiből grafikus?

— Nálam mindig elsődleges volt. hogy rajzolok. Kisgyerek korom óta. Semmiféle átváltás közben nem történt. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a rajz gyermekkoromban csupán örömöt és jóérzést okozott, manapság sokkal több jó értelemben vett gyötrelmet és fejtörést. Illusztrációimat, könyvborítóimat az író gondolatvilágához igazodó, de egyéni közlésnek érzem.

— Az „irodalmiságot" sokan lekicsinylő értelemben használják, ha képzőművészetről van szó . . .

— Pedig én szeretek illusztrálni! Ha olvasok valamit, az író élménye rögtön átvált bennem rajzi műfajjá. Lényegében az irodalmi élményt próbálom azonos hőfokon, a szóban forgó mü hangulatát tükrözve, képzömüvészetileg ábrázolni.

— Mi köti oly erősen a grafika formanyelvéhez?

— A grafika szerintem mozgékonyabb, mint a festészet, vagy a szobrászat. Az élet, az emberi lelkűiét legkisebb rezdüléseit is hajlékonyabban, rugalmasabban követheti, mint a képzőművészet többi ága. Emellett azt is fontos tudatosítani, hogy a fehér is, a fekete is szín. A feketében a nyugalom dominál, a fehér a keletkezés lehetőségeit hordja magában. Mindez szervesen hozzátartozik mondanivalóm közlésének teljességéhez. A költőnek szavakra, a festőnek színekre, nekem a formák, a vonalak és a betűk harmóniájára van szükségem.

— Valóban, hogy áll a festészettel ?

— Én is festek állandóan, feltéve, ha az időm engedi. Különösen a nagyobb méretű kompozíciókat kedvelem. A festés jóleső öröm számomra. Úgy érzem, hogy jobban sikerült képeimen a színek dinamizmusa és a vonalak szűkszavúsága dominál.

— Sokan viszont úgy tartják, hogy a hiteles és pontos rajz az, ami igaz is, meg szép is..

— Ki tudja, miért szép egy levél? Vagy miért szép az ablakomból látható fenyő? Mostanában különösen nagy szeretettel szívom magamba a természet nyugalmát. Örülök annak, hogy friss a levegő, hogy reggel van, és hogy ez a reggel szép. Vannak dolgok, amelyeket nem lehet, nem is kell megmagyarázni, hisz épp ez adja varázsukat. A rajzzal is úgy vagyunk, mint a virággal, a madárral: akkor őszinte, ha jóleső örömmel, de szavak nélkül tudjuk benne felfedezni a szépet.

(miklósí)

IMTME

A világ első S-alakú kábelhídja Tokióban látható. A 455 méter hosszú acélhíd annak az új gyorsforgalmi útnak a része, amelyet a tervek szerint szeptemberben nyitnak meg.

Ritkán születik orrszarvú fogságban. Csehszlovákiában erre most már negyedszer került sor. Ústí nad Labemben ma már vígan sétálgat anyukájával a nyolchónapos orrszarvú-bébi.

Szibéria egyik legnagyobb folyója a Jeniszej, egyben az egyik legjelentősebb szibériai hajóút is. Az árral szembeni áruszállítás nagyon nehéz, olykor jégtörőt is alkalmaznak.

8