A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-10 / 28. szám
Ha tehát az idén a Kisbojtár virtuóz táncáért járt az első díj, akkor két év múlva egy lényegesen gyöngébb csoport ne kaphassa meg azt, s ha 1982-ben a legjobb férfitáncos dija Kalóz Árpádé lett, akkor ehhez a szinthez kell mérni az elvárásokat. A mérce egy meghatározott színvonal legyen, ne pedig egy minden versenyen meghatározandó sorrend. így talán elérhető az, hogy a zselizi díj birtokosának lenni érdem legyen, olyan rang, amelyért meg kell küzdeni, ami hosszú távon is érték, s akkor nem lesz a zselizi elismerés pünkösdi királyság- A helyezettek egyben a követendő példát is jelentenék. Más: Egy fontos „apróság", amire az idei rendezvényen nem figyeltek kellőképp oda — a technika. Szakértelem és jószándék kérdése, hogy alig vagy egyáltalán nem működő mikrofonok, rossz megvilágítás ne rontsa a csoportok bemutatkozásának színvonalát, hisz tudása legjavát szeretné adni mindenki. A versenyen éppúgy, mint az esti előadásokon. A Léván és a környékbeli falvakban fellépett csoportok közül azok, akik pénteken telt ház előtt szerepeltek, vidáman érkeztek meg az éjszakai órákban a szálláshelyükre, akiket viszont üres nézőtér fogadott, azok lehangoltak és a másnapi próbákon is fáradékonyabbak voltak, élő bizonyítékként arra, hogy az eredményes munka lelkesít, a felesleges fáraszt. Pedig állítólag mindenütt elkeltek a jegyek! Hogy hogyan is volt ez, nem értem. Elkelt jegyek — foghíjas nézőtér...! Mert a gyerekek szívósak, ha kell, s szívesen is dolgoznak, ha van miért, de feleslegesen kizsigerelni őket nem szabad. Ezek után ha feltenném a kérdést, egy szakembernek: hol tart most gyermektáncmozgalmunk. mit válaszolna? Talán azt, hogy van már néhány kiemelkedő csoportunk a díjazottak és a nem díjazottak között is, de még mindig kevés. A szaporodás és sokasodás nehezen megy, bár ez esetben sem mennyiségi, sokkal inkább minőségi fejlődést várunk. Azt, hogy sok — szakemberek által vezetett, hozzáértő munkát végző — együttesnek tapsolhassunk. CSANAKY ELEONÓRA „Tavaszi szél.. Palócföldön Májusban az ipolynyéki (Vínica) művelődési otthonban rendezték meg a „Tavaszi szél..idei járási döntőjét a Nagykürtösi járásban. A népdal és a folklór igazi ünnepe volt ez, hiszen 12 éneklőcsoport, ugyanannyi szólóénekes, két citerazenekar és két folklórcsoport nevezett be a versenybe. Elsőként a hazai Akáclomb férfi éneklőcsoport mutatkozott be, majd színes áradatként pergett a műsor tovább, melyben nem csupán az előadás és a több esetben első alkalommal hallott dalok, hanem a színes népviselet is élményt nyújtott a jelenlevőknek. A bírálóbizottság tagjai: Kaprálik Zsuzsanna, a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, a magyarországi Antal Gusztávné, Réthy Gábor és Ember Csaba a zsűri elnöke, Papp Sándor, a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztöségének zenei szerkesztője nem voltak könnyű helyzetben a gazdag folklórkincs értékelésekor és előadóik teljesítményének elbírálásakor, osztályozásakor. Ám szakmai ismereteik színvonalát dicséri, hogy a döntő anyagának (zártkörű) értékelésén, ahol csak az érdekeltek vettek részt, mindannyian egyetértettek a zsűri elnökének véleményével, szívesen fogadták az előadott anyaggal és az előadással kapcsolatos észrevételeit. A bírálóbizottság nevében elismeréssel szólt a Palócföld magyarjainak hagyományőrző igyekezetéről, amit meggyőzően bizonyít az a tény is, hogy ebből a kis járásból ilyen szép számú versenyző vállalkozott e nemes feladat megvalósítására. A döntő színvonaláról a csoportok és szólóénekesek minősítése adja a legmegbízhatóbb képet. Négy éneklőcsoport: az ipolykéri (Kiarov) női, a lukanényei (Nenince) vegyes, a kelenyei (Klenany) női, az ipolynagyfalui (VeT- ká Vés nad Iprom) női éneklőcsoport. Figa Valéria szlovákgyarmat-illési (Slovenské Darmoty-lliasov) szólóénekes, valamint két folklóregyüttes: a pásztorfogadást bemutató ipolynyéki és a jegykendöváltás témáját fel-Kanyapta menti találkozó A Csemadok Buzitai Alapszervezete a falu párt- és állami szerveivel karöltve, a Csemadok jb közreműködésével május közepén immár tizedik alkalommal rendezte meg a Kanyapta menti dal- és táncünnepélyt. A Kassa-vidéki járásban a Somodi (Drienovec) dal- és táncünnepély mellett évente több népművészeti találkozót is rendeznek a Csemadok alapszervezetei. Többek között Alsóláncon (Nizny Lanec) és Nagyidán (Vefká Ida) is. E körzeti találkozók célja egyrészt az adott területen tevékenykedő csoportok és együttesek számára fellépési lehetőséget biztosítani. Ezek közé tartozik a Kanyapta menti találkozó is, amely a csereháti és a Kanyapta patak völgyében lévő települések mindmáig megőrzött hagyományait eleveníti fel. Az idei, tizedik rendezvény is ezt példázta. Az új, korszerű művelődési központban mintegy nyolcszáz néző előtt elevenedett meg a csereháti lakodalom, amelyben nyolc falu. nyolc Papp Sándor, a zsun elnöke átadja a* oklevelet a kelenyei éneklőcsojxirt vezetőjének Lóska Tibornénak dolgozó bussai (Busince) kapott aranyfokozatú minősítést. A zenekarok közül a lukanényei citerások részesültek ilyen elismerésben. Ezüstfokozatot érdemeit ki kilenc együttes, illetve szólóénekes, a többiek pedig a bronzfokozat tulajdonosai lettek. Az erről szóló oklevelet és tárgyi jutalmat a zsűri elnöke. Papp Sándor, Bányai Géza, a Csemadok járási bizottságának titkára és dr. Lóska Tibor, a járási pártbizottság ideológiai titkára adta át. • • • A „Tavaszi szél..." nagykürtösi járási döntője, mindent összegezve, sikeresnek mondható. A pozitívumok közé kell sorolni a felvonultatott gazdag folklórkincs előadása mellett azt is, hogy a résztvevők többsége a fiatalok és a középkorosztály soraiból került ki. Dicséretes, hogy a már ismert és sikereket elért éneklöcsoportok mellett újabbak is feltűntek, a szólóénekesek sora is több kezdővel gyarapodott. Mindez folklórkincsúnk jövőjét illetően biztató. BOJTOS JÁNOS (A szerző felvétele) Csemadok alapszervezetének szólistái és együttesei szerepeltek. Alsóláncról, Szesztárói (Cestice), Hímből (Chym), Zsamóról (Zarnov), Tomaújfaluról (Nová Bodva) és Péderröl több mint 130-an vettek részt a színpadon megelevenedett egykori csereháti lakodalomban. A műsor további részében a közönség láthatta még a Koéická Belá-i szlovák folklórcsoportot, a kassai (KoSice) Új Nemzedéket, a szinai (Seria) Rozmaring népművészeti együttest, valamint a buzitai éneklőcsoportot. A rendezvény zárórészében magyarországi vendégművészek szerepeltek, többek között Béres Ferenc érdemes művész is. Buzitán (Buzica), ebben a festői környezetben fekvő csereháti faluban tíz évvel ezelőtt a Csemadok alapszervezete azzal a céllal szervezte meg az első Kanyapta menti dalos találkozót, hogy a meglévő, még élő hagyományokat továbbadja a kővetkező nemzedéknek. Mára, a tíz évvel ezelőtti kezdeményezés hagyományt teremtett, s új kulturális értékekkel gyarapította a tájegység közösségeit.-gs• A VII. Kodály Napok második napján (június 14-én) a Csemadok Központi Bizottságának küldöttsége, valamint más szervek és szervezetek képviselői Galántán megkoszorúzták V. I. Lenin és Kodály Zoltán szobrát. A szervezők az ez idei Kodály Napokat a nagy októberi szocialista forradalom 70. és Galánta alapításának 750. évfordulója jegyében szervezték. • A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága ez idén június 10—14-én szervezte meg Svidníkben a csehszlovákiai ukrán dolgozók országos kulturális ünnepségét. A nagy érdeklődéssel övezett kulturális rendezvényen a Csemadok KB küldöttsége is részt vett és Csemadok-együttesek is felléptek. • A Szőttes a Csemadok Központi Bizottságának népművészeti együttese új bemutatót tartott. A Nyugtalan ének címmel színre vitt műsort Bratislavában, május 5-én mutatta be. Az egész estét betöltő műsor keretében fellépett még a Csemadok Somorjai (Samorin) alapszervezetének Csali gyermektánccsoportja és a Csalló népművészeti együttes. A műsor iránt ismét nagy volt az érdeklődés. • Szabó Gyula, az 1939 óta Losoncon (Lucenec) élt jeles festőművész, érdemes művész nyolcvan éve,' 1907. június 8-án született. Születésének évfordulója alkalmából a losonci Nógrádi Galéria bemutatta a művész 1960 és 1972 között készült grafikáit. Losoncon június 6-án ünnepi műsorral is emlékeztek Szabó Gyulára. A kulturális műsor keretében előadás hangzott el a festő életművéről és Szabó Gyula-verseket szavaltak. Szabó Gyula éveken át tagja volt a Csemadok Központi Bizottságának. A művész születésének évfordulójáról a Csemadok is megemlékezett. • Darvas József Kossuth-díjas író, a népi irodalom egyik kiemelkedő képviselője 1973. december 3-án hunyt el. Előzőleg — 1973. szeptember 15-én.— mint a Magyar írók Szövetségének akkori elnöke részt vett és beszédet mondott a magyarországi A- bony nagyközségben abból az alkalomból, hogy a Kazinczy-kúria parkjába/! leleplezték Kazinczy Ferenc mellszobrát. Az ünnepségen a Csemadok kassai (Kosice) szervezetének néhány tagja is részt vett. Az Új Tükör 1987. június 7-én megjelent 23. száma „Küldjön egy képet" rovatában „Darvas József »utolsó állomása«" címmel erről az eseményről egyebek között így ír: .Az ünnepségre a kassai Batsányi kör vezetősége azért kapott meghívást, mert néhány évvel korábban, pontosan 1967-től kezdődően Kassán mi szerveztük meg s indítottuk el a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, tehát a Kazinczy iránti kölcsönös vonzalom és megbecsülés hozott össze bennünket Abonyban. A kassai rendezvény ebben az évben már két évtizedes tevékenységre tekinthet vissza. 1987. április első napjaiban a Csemadok rendezésében 18. alkalommal rendezték meg ezt a szlovákiai magyarság életében hagyományossá vált nyelvészeti találkozót, tovább folytatva a megkezdett utat Kazinczy nevével és szellemében." 7
