A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-09-26 / 39. szám

ÉLETÉBŐL A Csemadok rimaszombati alapszerveze tének Anonym Színházi Csoportja (ezt a nevet vette föl a kisszinpad) ugyanis rögtön az első produkciójával komoly sikert aratott, s nem csupán a hálásan tapsoló közönség körében, hanem a „céhbelieknek" — köztük a Fáklya volt vezetőinek — a mércéje szerint is. Nem kis dolgot jegyezhettünk föl: az új csoport nem érte be azzal a szándékkal, hogy az első lépés megtételének puszta tényével vívjon ki lelkes dicséretet (annyi év múltán ez is elég lett volna hozzá); az összeállítás átgondoltsága, a rendezői felfo gás egésze és a megoldás sok részötlete, a mához szólás módjának kiforrottsága egy ként arról tanúskodott, hogy a csoport veze­tőiben és tagjaiban rejlő lehetőségek, adott­ságok jócskán túlszárnyalják a kezdő, induló együttesek színvonalát. Észrevették ezt a fővárosi szakemberek is, nem a véletlen műve volt, hogy meghívták az együttest az idei Jókai Napokra, ahol a csoport elnyerte a legjobb zenei és mozgáskultúra díját. Mindez persze nem azt jelenti, hogy mun­kájukon nincs mit javítani, hogy az előadás hibátlannak minősíthető, s nem merültek föl választ igénylő kérdések. A dolgot úgy kell felfogni, hogy ez a csoport megérdemli (és feltehetőleg várja is) a segítőén szigorú bírá­latot. A sorok írója — aki annak idején részt vett az irodalmi színpadok ügyének elörevitelé­­ben — sokat vár az Anonym Színházi Cso­port vezetőinek, szereplőinek, munkatársa­­' inak tehetségétől, fiatalos és egészséges becsvágyától. Kopogtat az ajtón az ősz, kez­dődik a kulturális tevékenység új idénye. Biztosra vehető, hogy az új csoport ismét elővesz valami szépet a tarsolyból. Indulá­suk, sikeres rajtolásuk egyértelműen ezt Ígé­ri. Kívánságunk az, hogy hosszú távra és rendszeresre tervezzék . tevékenységüket, hogy kapják meg minden illetékestől a kellő támogatást, s hogy produkcióikat a jövőben ne csupán Rimaszombatban, hanem más* városokban és a járás községeiben is adják VERES JÁNOS Fotó: Borzi László A 90. SZÜLETÉSNAP Fábry Zoltán, a jeles antifasiszta író, a cseh­szlovákiai magyar irodalom egyik megalapo­zója, a pályakezdő és a már ténykedő irodal­márok segítőkész tanácsadója az idén lenne 90 éves. Azért is szervezték úgy, hogy a nyári művelődési'tábor első napja augusztus 9-ére essen, hogy ne csak a környék lakói, hanem a táborozok is részt vehessenek az ez alka­lomból rendezett koszorúzási ünnepségen és emlékműsoron. Vasárnap délután autóbusszal, személy­­gépkocsival érkeztek meg Stószra azok, akik úgy érezték, tartoznak ennyivel Fábry Zoltán emlékének és szellemének. (Sajnos, olyan írók és költők is hiányoztak, akiket annak idején Fábry indított el pályájukon.) Fábry szülőháza előtt dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára, a Fábry-emlék­­bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet, Kövesdi Szabó Mária és Pólós Árpád, a Thália Színpad színészei pedig — Fábryt idézendő — szemelvényeket olvastak fel müveiből. Ezután felkerültek a ház falára az emlékezés koszorúi, s amelyik kinn már nem fért el, annak benn a házban talált helyet Schneider néni, a Fábry-hagyaték féltő őrző­je. A mecenzéfí (Medzev) fúvós zenekar adta a falu tudtára az ünnepséget; s zenei kísé­rettel lépdelt föl az összegyűlt társaság a stószi temetőbe Fábry Zoltán sírjához. Itt dr. Fonod Zoltán, a bratislavai Komensky Egyetem tanszékvezető tanára idézte fel a nagy líterátor szellemét, aki este a jászói táborban egy részletesebb előadást is tartott a terjedelmes Fábry-életműről „... a Sors­nak is beszéltem" címmel. Gál Sándor költő, író, publicista Fábryval kapcsolatos szemé­lyes élményeit felidézve az Embert mutatta be a hallgatóságnak. (csanaky) Szöllős Sándor felvétele A táncház szüneteljen Palcso Zsuzsa es Mé­zes Árpád — Terveitek? — Szeretnénk minél előbb feldolgozni a legutóbbi gyűjtésünk anyagát — válaszol ismét Mézes Árpád. — Jókán (Jelka) jártunk. Kár, hogy nem videóra rögzíthettük a vonó­zást, mert ha lejátszom is minden hangot, az nem biztos, hogy ugyanaz lesz, mint az eredeti. Ezt a zenét csak egy másik zenésztől lehet megtanulni... — Merüljön mélyre á tudás vizében a Csanák! FISTER MAGDA Gyökeres György fel FIATALOK A VETÉLKEDŐN Ebben az évben emlékezünk a csehszlovákiai magyar irodalom európai rangú antifasiszta írója, Fábry Zoltán születésének 90. évforduló­jára. Ez alkalomból a Csemadok KB országos irodalmi-történelmi vetélkedőt hirdetett meg. A Csemadok Nagykürtösi (Veíky Krtíé) Járási Bizottsága a járásszékhely művelődési házá­ban négy csapat részvételével rendezte meg a vetélkedő járási fordulóját. Ismét jó volt látni, hogy zömében tizen- és huszonéves fiatalok kapcsolódtak be a vetél­kedőbe. Háromtagú zsűri értékelte a könnyű­nek nem mondható irodalmi és történelmi kérdésekre adott válaszokat. A játékosok ala­pos felkészültségét bizonyította, hogy az A/la­­rám Nóra—Dobos Aranka—Korcsog Erzsébet összetételű ipolynyéki (Vinicaj csapat a maxi­mális 50 pontszámból 45-öt, az ipolyhídvégi (Ipefské Predmostie) csapat (Mezei László— Mezei Lászlóné—Treva/ecz László) 44 pontot szerzett. A két továbbjutó csapat mellett kitett magáért a Mackó Júlia—Szalay Ferenc— 1/áss etételben szereplő kőkeszi (Kamen- Kosihy) gárda és az ipolyvarbói (Fábián A győztes ipolynyéki csapat Tiborné—Pálfi Éva—Richter Eszter) játékosok is. Mindenképpen rászolgáltak a szép könyvju­talomra. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula • Lesz Fábry Zoltán Emlékkönyv? címmel Duba Gyula cikket írt az Új Szó augusztus 7-én megjelent számában. Körvonalazza, hogy miként gondozzuk Fábry Zoltán hagya­tékát és milyen az író munkássága iránt az olvasók érdeklődése, majd ezeket Írja: „Fáb­ry Zoltán hagyatékának a Csemadok a gaz­dája, a ház, a könyvtár, a levelezés, az újonnan kiadott müvek sorsa jó kezekben van. De az ismert és számbavett értékeken kívül lehetne — vannak! személyes dolgok — levelek, fényképek, újságkivágások, apró em­léktárgyak, melyek számunkra ismeretlenül rejtőznek, talán kallódnak, veszendőbe men­nek. Ezekkel bizonyíthatnánk, hogy Fábry Zoltán legendás magánya »remetesége« em­berekkel, barátokkal, eszmetársakkal volt teljes, tisztelőkkel, ismerősökkel és megér­tőkkel (nőkkel is) népes, kiket az Író figyel­mességekkel, lénye, szellemisége kisugárzá­sának apró tárgyi megnyilvánulásaival ille­tett. Ők fényképezték, leveleztek vele, láto­gatták és a valahová tartozás melegségének érzésével éltették; kapva tőle cserébe baráti vonzalmat, jóindulatú figyelmet, emberi megértést és megbecsülést. Emléke számos dedikált kötet, levél, fénykép vagy egyéb tárgyi megnyilvánulás formájában ismeretle­nül lappangva, így is tovább él." A cikk szerzője elmondta azt is, hogy a „Madách Könyvkiadó tervbe vette, hogy kiadja Fábry Zoltán Emlékkönyvét... Ezért jó lenne, ha az anyaggyűjtés széles körű közös üggyé válna. Ehhez szükséges, hogy a tárgyi emlékek, dokumentumok, főleg fényképek, ismeretlen portrék birtokosai hírt adnának a tulajdonuk­ban lévő dokumentumokról majd elküldenék másolatát vagy tárgyszerű leírását a követke­ző címre: Madách Könyv- és Lapkiadó, 801 00 Bratislava, Michalská 9." • Martinból hozott a minap levelet a posta. A levél feladója Rohonczi Dezső egyebek között arról érdeklődött, hogy „milyen felté­telek mellett lehet valaki a Csemadok tagja. Mert itt Martinban és környékén van több ismerősöm, akik valószínűleg úgy mint jóma­gam is tagjai akarnak lenni a Csemadoknak." Olvasónknak levélben válaszoltunk. Hívat­­koztunk a Csemadok Alapszabályzatára, ahol a tagsággal kapcsolatosan ez áll: „A Szövetségben való tagság önkéntes és az egyéni tagság elvén alapszik. Kötelez min­denkit, hogy az Alapszabályzat értelmében munkálkodjék a Szövetség fő feladatainak teljesítésén ... Helyi szervezetet lehet alapí­tani, ha ezt legkevesebb tizenöt tag kéri." • Az Új Szó néhány hete vitát indított a csehszlovákiai magyar énekkultúráról. A vi­tának már az eddigi résztvevői is hasznos észrevételeket és javaslatokat mondtak el arra vonatkozólag, hogy miként lehetne énekkari mozgalmunk munkáját tökéletesí­teni. Kazán József, a Csemadok KB ének-ze­nei szakbizottságának elnöke Kinek jó a verseny? című, a lap augusztus 7-i számá­ban megjelent cikkében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy „Szükség van a Csema­dok KB égisze alatt működő Karmester Klub tevékenységének felújítására, az ének-zenei szakbizottság munkájának felfrissítésére." 7

Next

/
Thumbnails
Contents