A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-18 / 38. szám
••• Tudtam, hogy súlyos beteg, mégis mély megdöbbenéssel fogadtam a hírt: 85 éves korában Budapesten elhunyt Szombathy Viktor író, szerkesztő, publicista, a két világháború között a csehszlovákiai magyar irodalom jelentős elbeszélője, kulturális életünk egyik szervezője. A minap még az Élet és tudomány hasábjain olvastam egy vitázó cikkét Gömör vármegyéről. Az asztalomra rakom évek hosszú során irt leveleit, melyekben szinte atyai szeretettel szól a lapunkban megjelenő cikkekről, riportokról, versekről, de nem rejti véka alá véleményét akkor sem, ha hibákat, irodalmi vagy történelmi tévedéseket fedez fel az újság hasábjain. „A Hét szenvedelmes olvasója vagyok, mindent elolvasok" — írja nemegyszer. És megértő bölcsességgel veszi tudomásul a ritkán érkező válaszokat: „Dehogy haragszom! Aki már a nyolcadik X küszöbén van, lelkét és kedélyét derűben fürösztgesse! Köszönöm, hogy válaszoltál!" Három éve a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon találkoztunk. Élénk érdeklődéssel figyelte a tánccsoportok fellépését és szinte elérzékenyült az ízes palóc nyelvjárásban előadott népdalok hallatán. Betegségéről nem szívesen beszélt, inkább terveiről. SZÓKINCSKERESÉS Érdekes és hasznos nyelvi játékkal szeretném megismertetni a kedves olvasókat az alábbiakban: a szókíncskereséssel. Szókincs alatt a nyelvünkben, tehát a magyar nyelvben előforduló szavak összességét értjük. Ennek a hatalmas szókincsnek egyikünk sincs birtokában, ugyanis a magyar nyelv teljes szókincse a legkülönfélébb szakkifejezéseket is tartalmazza, valamint a költői nyelv olyan szavait, melyeket a mindennapi életben nem használunk. Mindenkinek megvan azonban a maga egyéni szókincse. Ez-az adott egyén által használt szavak összessége. A rádióban, a televízióban, de a mindennapi élet egyéb területein is gyakran lehetünk tanúi annak, hogy egyes embereknek mennyire szürke, semmitmondó, sőt egészen primitív a szókincse. Bár az egyén szókincse függ az egyén nemétől, korától, iskolai végzettségétől, általános műveltségétől és olvasottságától is, mégsem törvényszerű, hogy bárki is igen szürkén, primitíven beszéljen. A szókincs fejlesztésének egyik leghasznosabb eszköze a szépirodalmi müvek rendszeres olvasása. Nagyon sok esetben tapasztalható, hogy nem túlságosan magas fokú iskolai végzettséggel rendelkező emberek, akik sokat olvastak, szebben, választékosabban fejezik ki magukat, mint akik esetleg iskolai végzettség szempontjából feljebb vannak a ranglistán. Valamennyien felelősek vagyunk azért is. hogy fiataljaink szókincse igen primitív, tele van vulgáris kifejezésekkel és mind szóban, mind írásban gyakran igen nehézkesen képesek csak kifejezni magukat. A fiatalok figyelmébe is ajánlom azt a nyelvi játékot, melyet az alábbiakban ismertetni fogok. írásom címével már tulajdonképpen el is kezdtem a játékot. Hiszen szókincskereséssel — leszámítva a hivatásos nyelvészeket, filológusokat — aligha foglalkozik bárki is. E szó azonban példája annak, milyen szópárokat kell képeznünk játékunk keretében. Tulajdonképpen két szópárról van szó (szókincs SZOMBATHY VIKTOR (1902-1987) újabb könyvek, cikkek írásáról folyt a szó. Legnépszerűbb könyvét, a Száll a rege várról várra című munkáját (a Madách Kiadó jelentette meg két kiadásban) szerette volna még újabb adatokkal kibővíteni. Szombathy Viktor 1902-ben Rimaszombatban született. Távoli rokona volt Ferenczy István, az első magyar szobrász és Pósa Lajos. Irodalmi próbálkozásait Losoncra A Mi Lapunk-ba küldözgette. Szülővárosából a gimnázium elvégzése után Budapestre megy az egyetemre. Bölcsészetet, művészettörténetet tanult, majd szigorló orvos lett. Budapestről írta tudósításait, szinikritikáit, elbeszéléseit a csehszlovákiai magyar lapoknak. 1928-ban visszatért Csehszlovákiába. A katonaidő letöltése után Komáromba került, a Jókai Múzeum igazgatója lett. Számos korabeli újság munkatársa, szerkesztője volt. Sokat írt. Az első népszerű kötete az Én kedves népem című, ehhez a katonaéletből meríti a témát. Rövid, derűs történeteket elevenít fel mikszáthi humorral fűszerezve. A könyv bevezetőjében így vall munkájáról az író: „Ez a könyv: jelentés. Jelentés a szó szoros értelmében. Jelenteni kíván egy embercsoportról ... Nem akar tragikusnak feltűnni, viszont ami humor van benne, az önmagából való s nem ráerőszakolt. Még látom őket: a Pistákat, Vincéket, Jánosokat, amint kezet rázva búcsúzunk az Elba-parti kaszárnya nagykapuja alatt, hol másfél évig egy sorsközösségben éltünk s ahol igazán megismertem őket". Első regénye Budapesten jelent meg Zöld hegyek balladája címmel. Ezt követte az Elesni nem szabad c. regény, melyben riportszerű, egyéni élmények és a valóságban megtörtént események ötvöződnek. Sziklay László így ír róla: „Színes és tanulságos kép, mindnyájunkat gondolkodásra és eszmélésre késztet. Szombathy néha egy-egy tollvonással mesterien meg tudja rajzolni hősét... Nagyszerűen tud mesélni, irásmüvészetének ez a legfőbb erőssége. Különös tehetsége van ahhoz, hogy lekösse olvasóját és a súlyos problémák ellenére szórakoztassa is". A húszas években számos ifjúsági regényt is kiadott: Mikulics szárazon és vízen, Czirók Pista kalandor lesz. Megjelent egy verseskötete is. (Ezüstantenna). Számos felfigyeltető elbeszélést is irt {Még vasárnap délután. Az előszoba küszöbén stb.) Valamennyi jelentősebb prózája a szlovákiai magyarság életével foglalkozik. Ismerte és szerette ezt a népet és a tájat. 1940-től haláláig Budapesten élt. A felszabadulás után könyvtáros és számos lap munkatársa. Kultúrtörténeti írásait mindenki figyelmesen olvasta. Népszerűek Magyarország egyes területeiről, valamint Ausztriáról és Csehszlovákiáról szóló útikönyvei is. Halálával szegényebbek lettünk és hiányát nemcsak Magyarországon, de itt, szülőföldjén, Csehszlovákiában és a szerkesztőségben is sokáig érezni fogjuk. OZSVALD ÁRPÁD KINCSÜNK A NYELV — kincskeresés) az egyik szót (kincs) azonban mindkét szópárban felhasználtuk. E két „összecsúsztatott" szópárból létrejön egy harmadik, három szóból álló, meglehetősen fura szó, melyet értünk ugyan, de ebben az összeházasított alakjában nem használunk. Az egész játék értelme tehát: 1. szókincsünkben alkalmas szópárokat keressünk, 2. fura jelentésű, ám szellemes szavakat hozzunk létre. Még egy példa: vércukorborsó. Gondolom ebből a növényből még senki sem készített levest, annál is inkább, mert ilyen nevű növény nincs. A cukorborsóból készült levest viszont szívesen elfogyasztjuk, még ha kissé emelkedik is szervezetünkben Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valami nagyon messze van, gyakran mondjuk: messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Vajon honnan ered ez a szólás? A következő két történetből melyik az igaz? 1. Élt egyszer Makón egy Pál nevű részeges varga, aki naphosszat a csapszékben ült. Történt azonban, hogy onnan is kidobták, mert nem fizetett. Pál nem tudta, mitévő legyen, honnan szerezzen magának egy kis borocskát. Ahogy ezen tépelődik, eszébe ötlik, hogy éppen szemben van a templom, a sekrestyében pedig a finom misebor. Nosza, megy is egyenest a sekrestyébe. A zár az ajtón hamar engedett a nyomásnak. A varga azonban még meg se kóstolhatta a misebort, amikor betoppant a sekrestyés, s fülöncsipte. Vitte egyenest a plébánoshoz. Az éppen a vasárnapi prédikációt fogalmazgatta magában. Mondja a sekrestyés, mi történt. A pap megcsóválta a fejét, s kérdezi a vargát: a vércukor szintje. Ez a nyelvi játék tehát arra késztet bennünket, hogy alkalmas összetett szavakat keressünk egyéni szókincsünkben. Játékról lévén szó, játszhatjuk versenyszerűen is. Akinek 25 szellemes új szót sikerül alkotnia, nagyon szép eredményt ért el. Aki ötvenet is képes alkotni, eredménye kiváló. Aki pedig eljut a százig, eredménye (elnézést kérek a szerénytelenségért) egészen kiválónak minősíthető. Nekem sikerült elérnem a bűvös százast, s állításom igazolásául közreadom valamennyit. íme: 1. aludttejét, 2. anyagcserebogár, 3. anyajegyelövétel, 4. alagútkaparó, 5. államfordulatszám, 6. balsikerélmény, 7. bánásmódhatározó. be? — Tisztelendő uram... — hebegi a megszeppent varga, s nem tudja, mit válaszoljon. Majd kínjában kiböki: — Megláttam a tarka macskát beugrani az ablakon, hát utánamentem, hogy kikergessem. Elneveti erre magát a plébános: — Hát bizony, kedves hívem, olyan messze van ez az igazságtól, mint... Makó Jeruzsálemtől. Hát innen ered a szólás. 2. A szólás egy középkori magyar anekdotával kapcsolatos. II. Endre király hadseregében szolgált egy Makó nevű közvitéz, aki részt vett a király keresztes hadjáratában. A katonák Spalatóban szálltak fel a Velencétől bérelt gályákra. Makó vitéz útközben annyira felöntött a garatra, hogy már akkor azt hitte, eljutottak Jeruzsálembe. Társai azonban megmagyarázták neki, hogy messze vannak még úticéljuktól. Azóta él a mondás: messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. 8. betegszabadságharc, 9. betétkönyvkötö, 10. békegalambdúc, 11. bordásfalvédö, 12. cipőkrémsajt, 13. csatatériszony, 14. csigaházbér, 15. csókállóvíz, 16. csöpostarabló, 17. csúszópénztárca, 18. dülőútlevél, 19. ebadóállomás, 20. ebédszünetjel, 21. ellenvetésforgó, 22. előadóbevallás, 23. életformabontás, 24. fahasábburgonya, 25. falevélbélyeg, 26. falvédőszemüveg, 27. falvédőügyvéd, 28. favágóhíd. 29. fogadoóramutató, 30. földbirtokosnévmás, 31. függönyrúdugrás, 32. fűtőtestnevelés. 33. qépmadárfütty. 34. grillcsirkefogó, 35. hamutartópillér, 36. hangversenybiró, 37. harangszócséplés, 38. hifitoronyőr, 39. hintaszékfoglaló, 40. holdvilágháború, 41. hóhérkötéltánc, 42. hópehelypaplan, 43. hőpalackposta, 44. hulladékanyagcsere, 45. idöjárásbíróság, 46. iparcikkíró. 47. írógépállomás. 48. járdaszigetlakó, 49. jéghegymászó, 50. kapufavágó. 51. karácsonyfadisztávirat, 52. kerékpárkormányválság, 56. lemezjátszótér, 57. légcsavarhúzó, 58. lépcsöfokhagyma. 59. mézeskalácsszívizom, 60. mosóporszivó, 61. napfürdősó, 62. napraforgószél, 63. óramutatónévmás, 64. papírzsákutca, 65. porszemfog, 66. pókhálófülke, 67. repülötérzene, 68. rémhirlap, 69. rókalyukkártya, 70. sebességváltópénz, 71. selyemhemyótalp, 72. sportpályaudvar, 73. szájkosárlabda, 74. szemlencsefőzelék, 75. szemüveggolyó, 76. szemétdombvidék, 77. széklábápolás. 78. színművese, 79.-szójátékbolt, 80. szókincstár, 81. szóvirágcsokor, 82. szököárverés, 83. tejútkaparó, 84. temetöőrjárat, 85. tetöfedönév, 86. tüdőcsúcsbeállitás, 87. tühegymászás, 88. tüzkőszikla, 89. tyúkszemfedél, 90. ultrahanglemez, 91. úszómedencecsont, 92. útirajztábla, 93. üstdobhártya, 94. ürtiajóács, 95. veröfénykép, 96. villanykörtekompót, 97. virágporszívó, 98. zongoralábzsák, 99. zongoraversenyparipa, 100. zseblámpaoszlop. Jó szórakozást, hasznos játékot kívánok! SÁGI TÓTH TIBOR — Pál, Pál, hát miért törtél be a sekrestyé-11
