A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-11 / 37. szám
HAIK)TTUK-OLVASTUK-LATTUK A második világháború előtt még fát szállítottak tutajon az Otava folyón. Ifjú technikusok a Kasperské Hory-i múzeum dokumentumai alapján elkészítették a régi tutajok pontos mását és bátran vízre szálltak vele. A világ legkisebb, legkönnyebb tűzoltószivattyúja. az angol Godiva 1 600, amely percenként 1 600 liter vizet zúdíthat nyolc bar nyomással a tűzfészekre, mégis csupán 117 kilogramm a tömege. Az elektronikus gyújtás pedig bármilyen időjárási viszonyok közepette tökéletesen működik. A Novy Jiéín-i Járási honismereti múzeum a Tónak kalapgyártó vállalattal közösen kalapkiállítást rendezett. Láthatóak itt antik és ma is divatos fejfedők. SZERELEMRE SZÜLETTEM Fiatal énekesnő tűnt fel a tavalyi siófoki Interpop fesztiválon a „Szerelemre születtem” című dallal, s rögtön sikert aratott. A rádióállomások sokáig játszották ezt a szerzeményt, olyannyira, hogy a közönség követelte az újabb dalokat. Ismerős szerzőgárda, a Neoton Família szerzőtriója: Pásztor László, Jakab György, Hatvani Emese összeültek, s mintegy nyolc dalt írtak Zoltán Erikának, az album „főszereplőjének". Nem nehéz kitalálni, ha tehetséges komponisták és szövegírók együttműködnek, biztos sikerre lehet számítani még teljesen ismeretlen énekesnő esetében is. De ez esetben Zoltán Erika már nem ismeretlen sem szakmai, sem pedig nézői körökben. S ez korántsem jelent hátrányt, inkább pozitívumot, bizalmat a közönség oldaláról. A Neoton tudta, mire szánta el magát. Tisztában voltak azzal; jó zenével akár egy kezdő, közepes tehetségű énekesnőt is sikeressé lehet tenni. Zoltán Erika meg ráadásul kezdőnek kitűnő, ez vitathatatlan, a popfesztiválon elért helyezése is ezt bizonyítja. Pál Éva, Végvári Ádám, Lukács Erzsi és a Neoton közreműködésével elkészült a nagylemez, melyre kilenc dal került fel, köztük a bemutatkozó „Szerelemre születtem" is, valamint egy régi Neoton sláger, a „Hova menjek?" újszerű feldolgozásban. Megszokhattuk már, hogy a legjobb dal mindig egy lemez B oldalának legelejére kerül, most itt kapott helyet a „Madonna" című sláger, melytől azonban vannak jobb dalok is a korongon, mint például a „Remetelány" vagy a „Banális történet" címűek. Zoltán Erika előadásmódja még kissé szokatlan fülünknek, hiszen ritkán hallhatunk ennyire kislányos énekhangot, mely ráadásul hatáskeltés céljából itt-ott még „véletlenül" el is csuklik. A „Szerelemre születtem" című lemezen csak kevés kifogásolnivaló akad. Erika úgy látszik nemcsak szerelemre született, hanem az énekesi pályára is. így, fiatalon, elcsukló hanggal olyan Zoltán Erikás ... Szt i^ Koller Sándor Szemes Zsuzsa: KANCA HOTEL Mintha Kodolányi témáját élesztené és dolgozná föl Szemes Zsuzsa vékonyka kötete első írásában, a „Magzatvíz"-ben. Persze — a saját szemszögéből nézve. A lónak itt is nagyobb becse van, mint az asszonyi állatnak, jelen esetben a teli liszteszsákokkal megrakott kocsin szülő asszonynak. A racionális, kegyetlen paraszti gondolkodásmód csak a fiúgyermeket tartja értékesnek /„Hallod, hé, ha gyerek lett.. . hát még hónap elveszlek. El én ...! Ha akarod, a templomba esketnek, ha akarod csak úgy simán a tanácsnál ..."/, a leány nem számit. A továbbiakban azonban már nagyon eredeti Szemes Zsuzsa, azt folytatja, amit még „A hallgatag mélyből"-ben elkezdett (jól emlékszünk még kanászlányára, maltert talicskázó hősnőjére). Szereplői az élet perifériáján, az élet sűrűjében mozognak, hátrányos helyzetükből megpróbálva, vagy meg sem próbálva kitörni; némelyikükre jellemző, hogy azt sem tudja, mi az a szakszervezet („Az árgyílus kismadár"). Érezni, hogy ezek már kivétel nélkül az ő témái, más meg sem Írhatta volna őket. Legalábbis nem így! Történésük merőben szokatlan, fejbeverö őszinteségük úgyszintén. „Az árgyílus kismadár" minden érdesség mellett — állítom! — tele van költészettel. „Tizenhat éves, érintetlen", a baromfitelepen tyúkokat búboló hősnője egy darab arany. Gyémánt a trágyadombon I A „Boleró"-t nem olyan régen közölte az Új írás, már akkor megmaradt bennem, csak a novella címe zavart akkor is, most is. A kötetet a méltán címadó „Kanca Hotel" zárja. A munkásszállási viszontagságokat feldolgozó írás egyben pontos helyzetkép. Szemes Zsuzsa kötete érdekfeszrtő, kitűnő olvasmány. Nem csoda, hiszen annyi, de annyi furcsaságot sikerült összegyűjtenie és feltálalnia oldalain. Szemes Zsuzsa könyve nagyon jó könyv. De nem „szép". Az irodalomban a „szépirodalmat" kedvelőknek, a szépelgőknek, továbbá az álszenteknek, a prűdeknek nem ajánlom. Ajánlom viszont azoknak az olvasóknak, akik szeretik a szenvedélyes igazságkeresést, kíváncsiak a fontos mondanivalóra, s képesek felfedezni benne — s nem értik félre! — a jobbító szándékot. Ardamica Ferenc W ' FIATAL GRAFIKUSOK TÁBORBAN A nyári hónapokban a történelmi és kulturális hagyományokban egyaránt gazdag dél-csehországi város. Tábor színházának előcsarnokában érdekes kiállítást láthattunk. A Prágai Képzőművészeti Akadémiának az utóbbi években végzett hallgatói mutatkoztak be itt grafikáikkal. A kiállítás sajátossága, hogy a fiatal képzőművészek valamennyien Ladislav Cepelák érdemes művész tanítványai. A rendezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy érzékeltessék: mennyire hat ki egy akadémiai műhely, egy művészegyéniség a tanítványok alkotására, s a hallgatók milyen kifejezési eszközökkel juttatják érvényre saját művészi felfogásukat. A bemutatott grafikák elrendezése is bizonyította, hogy a kiváló művészpedagógus szinte szemmel látható hatása nem szegte szárnyát az egyéni látásmód érvényesülésének. A végzős hallgatók munkáit a nagyszámú közönség együtt láthatta Ladislav Cepelák négy alkotásával. Rokonszenves vonása a kiállításnak, s egyben a Képzőművészeti Akadémia szellemének, hogy nem határozták meg előre a kiállításra kerülő alkotások tárgyát. így nyílt alkalmunk gyönyörködni Petr Stépán játékos-humoros hangulatú Kürt c. munkájában, Magdaléna Vovsová áttetszőén költői Vízi zene c. alkotásában, vagy Radana Jarabácová finom illusztrációiban, Jan Kunovskynak az Északi-tengert idéző, s Pavla Soukupová szuggesztív hatású Éjszaka c. grafikájában. A kiállítók közt volt Lőrincz Zsuzsa is, akinek alkotásait Dél-Szlovákiában is ismerik. A Prágában élő és alkotó művész vitathatatlan tehetségéről különösképpen a belső feszültséggel telt, s drámai várakozást kifejező Nő a lovon c. alkotás, valamint a csallóközi motívumokat idéző Partok-ciklusának két grafikája tanúskodik. A tábori kiállítás fő tanulsága: érdemes alkalmat adni a fiatal alkotók munkássága gyümölcseinek bemutatására. Művészi felfogásuk és felcsillanó tehetségük már a jövő művésznemzedékének útkeresését és ízlését tárja elénk. Lyökáné Somogyi Viola TELEKI UTJÁN KELET-AFRIKÁBAN 1886. november végén Teleki Sámuel gazdag erdélyi főnemes Afrika földjére lépett. Két évig tartó, vadászszenvedélytől és kalandvágytól hajtott útja során jelentős felfedezésekkel gazdagította a tudományos világot. Teleki expedíciója 3 000 km-es utat tett meg, sok olyan helyen járt, ahol előtte európai ember még sosem. Kézenfekvő, hogy az út eredményes volt. Pl. Teleki érte el először a Kilimandzsárón a hóhatárt (5 310m), az ismeretlen területeken élő törzsek életéről, szokásairól elsőként adott hírt a világnak. Az utazás legnagyobb tudományos eredménye azonban kétségkívül a Kelet-Afrikában és Szíriában végighúzódó árokrendszer összefüggéseinek felismerése. Ugyanakkor az érdeklődés középpontjába a Rudolf-tó (250 km hosszú) és a Stefánia-tó felfedezésén túl egy működő vulkán felfedezése került, melyet Teleki-vulkánnak neveztek el. A vulkán 646 m magas, fekete hamuval és salakkal borított kúp, melyet egy hasadék kettészelt. Az ennek mélyén kialakult „parazitakúp” fekete füstjét láthatták Telekiék 1888. március 6-án, közel száz évvel ezelőtt. A századnyi idő alatt a Teleki-vulkán annyi rejtéllyel szolgált, hogy napjainkban is élénken foglalkoztatja a vulkanológusokat, utazókat. Figyelemre méltó az is, hogy a csaknem száz esztendő alatt egyetlen magyar kutatónak, utazónak sem adatott meg eljutni a Teleki-vulkánhoz. Móga János tanársegéd és társa. Borsos Balázs a felfedezés közelgő centenáriumának előestéjén elhatározták, hogy Teleki nyomába erednek Kelet-Afrikába, s tanulmányozni fogják a rejtélyes tűzhányót. Az utazóknak módjukban állott összehasonlítani a Teleki-expedíció során a pozsonyi születésű Höhnel által készített megfigyeléseket, följegyzéseket saját tapasztalataikkal — az ipolyvarbói Palóc Művelődési Klub tagjainak pedig Móga János élményszámba menő előadásában végigkísérni őket a megtett úton. A bemutatott diaképek nemcsak a hátborzongatóan kietlen, pokolbéli tájak fenségét láttatták, hanem általuk a meszájok, szamburuk és turkánák, e kelet-afrikai törzsek mindennapjaiba is bepillanthattak a nézők. Urbán Aladár 9
