A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-11 / 37. szám
A CSEMADOK • VÉLEMÉNYEK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK • • VITA A VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL • Előbbre lépünk Mór a törvénytervezet első olvasásakor az a benyomásom támadt, hogy e dokumentum nagyon sokrétű, nagyon sok mindent figyelembe vesz és meghatároz. Az eddigi vita is bizonyítja, hogy nemcsak a szakembereknek, hanem a laikusoknak is felkelti a gazdasági kérdések iránt az érdeklődését. Engemet a törvénytervezetnek különösen azok a részei ragadtak meg, amelyben arról van szó, hogy a jövőben a vállalatokban milyen szerep vár a pártszervezetre, valamint a társadalmi szervezetekre. Ezzel kapcsolatosan a tervezettnek már a bevezető része leszögezi: az állami vállalat Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával összhangban teljesíti gazdasági és szociális feladatait. A vállalatnál működő pártszervezet a dolgozókollektíva politikai magvát képezi, egységesíti a vállalat vezetőségének, a dolgozókollektíva, valamint a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek szerveinek törekvéseit a társadalmi szükségletek kielégítésére. A pártszervezet a vállalat vezetőségével szemben érvényesíti a pártellenörzés jogát és gondoskodik Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról. A régebbi reformkísérlet — az 1969. évi vállalati törvénytervezet — a párt vezető szerepét háttérbe szorította. Egyesek akkor a szakszervezeteket is kommunisták nélkül akarták (szerették volna) működtetni. A mai vállalati törvénytervezet erősíti a kommunisták szerepét és a pártszervezetet a vállalat egyik motorjának tekinti. A törvénytervezet szavaival: „A dolgozók részvétele a vállalat irányításában és a legfontosabb gazdasági és szociális kérdésekre vonatkozó döntésekben Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a dolgozókollektíva szocialista öntudatának formájában valósul meg, a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek. főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség részvételével." A törvénytervezet tartalmaz egy eddig nemigen használt fogalmat. Az új fogalom: a vállalkozói készség. Ezzel kapcsolatosan a törvénytervezet 39. cikkelyére hivatkozom, ahol ez áll: „A szocialista vállalkozó készség alatt a jogrend és főleg a jogok által nyújtott lehetőségek teljes kibontakoztatását értjük. .. Azzal a céllal, hogy a vállalat küldetésével összhangban sokoldalúan, hatékonyan és minimális költségekkel elégítse ki a szocialista társadalom szükségleteit." E cikkely nagyon fontos megállapításának tartom azt is, hogy „A vállalat nem élhet vissza szocialista árutermelőként elfoglalt helyzetével más szubjektumok és az egész társadalom kárára". A mai vállalkozókészség vagy -tevékenység tehát nem jelenthet „farkaserkölcsöt". Azt kell jelentse, hogy a vállalat saját gazdasági tevékenységét tervszerűen, a szocialista vállalkozókészség és gazdasági verseny alapelveihez igazodva fejti ki. Ma már senki előtt sem lehet vitás, hogy a gazdaság igényes feladatai a jövőben csak akkor teljesíthetők, ha a vállalatok érvényesítik a törvénytervezet meghatározta követelményeket. Leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk: az átalakítástól, a gazdaság mechanizmusának tökéletesítésétől azt várjuk, hogy megszűnjenek azok a gazdálkodó szervek, ámelyek nem tudnak a piacon jövedelmezően értékesíteni, amelyek több anyagot, energiát és munkaerőt használnak fel, mint az ésszerűen gazdálkodó versenytársaik. Ez nagyon egyszerű, nagyon világos és azt hiszem, hogy minden józanul gondolkodó ember által támogatott törekvés. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezetnek. a lényegét abban látom, hogy a tervezet bővíti a vállalatok és a vállalatoknál dolgozó kollektívák jog- és hatáskörét, megszünteti az egyenlösdit, azt a jelenleg érvényesülő egészségtelen gyakorlatot, hogy a rosszul dolgozó és a ráfizetéses vállalatok ugyanúgy éljenek, mint a nyereséges és kiválóan dolgozó vállalatok. A törvénytervezet értelmében végzett munka a jövőben racionalizálja a központi irányítást, felszámolja az elburjánzott adminisztrációt, az irányítás adminisztratív módszereit gazdasági módszerekkel helyettesíti, a vállalatoknál érvényesíti az önálló elszámolást és bevezeti a szocialista önigazgatást. Véleményem szerint szintén nagyon fontos — az átalakítás egyik meghatározója —, hogy a törvénytervezet szavatolja a szocialista társadalmi tulajdon oszthatatlanságát és megakadályozza, hogy bármilyen formában vállalati tulajdon keletkezzen. Tehát nem a magántulajdon irányában történő visszalépésről, hanem a szocialista társadalmi tulajdon hasznosítása tökéletesítésének irányába történő — a hatékony termelést biztosító — előrelépésről van szó. A feladatok teljesítéséhez szerintem elsősorban az szükséges, hogy a vállalat vezetője szakmailag, politikailag és erkölcsileg kifogástalan színvonalon álljon; alakítson ki maga körül jó kollektívát, tudjon felelősségteljesen. távlatokban gondolkodni, legyen rugalmas, viszonyuljon helyesen a változó feltételekhez, merjen ésszerű kockázatot vállalni, távolítsa el az elavult módszereket, egyben érvényesítse bátran az újat, a haladót. A törvénytervezet gondol a vállalat dolgozóinak továbbképzésére és körvonalazza, hogy ezen a területen miként kell az igényes továbbképzésből eredő megnövekedett feladatok teljesítését biztosítani. Hiányérzetet az okozott bennem, hogy a törvénytervezet nem határozza meg. hogy a vállalat hogyan viszonyuljon a kultúrához (a vállalaton belül működő, vagy a vállalat tagjaiból álló kulturális együttesekhez). A tervezetnek az ezzel kapcsolatos hivatkozását, hogy „A kulturális és szociális szükségletek alapjából származó eszközök felhasználásáról a vállalat közösen dönt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel" kissé általánosnak tartom. Konkretizálni kellene, hogy a vállalat a kultúrát milyen formában és a kultúrának melyik ágát támogassa. Dr. BALÁZS BÉLA. a Csemadok KB Titkárságán dolgozó pártalapszervezet elnöke Koszorúzás a Nógrádi Sándor partizáncsoport emlékműnél Hosszas előkészület után az idén immár másodízben rendezte meg Abroncsoson (Obrucná) a II. járási művelődési tábort a Csemadok Losonci (Luőenec) Járási Bizottsága, a losonci KORUNK és a füleki (Fifakovo) Nógrádi Sándor művelődési klub, valamint a Losonci Járási Népművelési Osztály, a füleki kultúrház és a Kovosmalt SZISZ szervezete. Fokozatosan érkeztek az érdeklődök nemcsak a járás egyes részeiről, hanem a távolabbi környékről is, vagy olyanok, akik már az első művelődési tábornak is a vendégei voltak. A tábori zászló felvonása jelentette a II. művelődési tábor megkezdését. Princ Sándor, a Csemadok JB titkára üdvözölte a megjelenteket, majd megnyitotta a tábort. Az első műsorszám Dinnyés József Magyarországról érkezett „daltulajdonos" önálló estjével kezdődött. Műsora első részében rövid egysoros verseket, a másodikban pedig már hosszabb lélegzetű megzenésített verseket énekelt külföldi és hazai költőktől. Táncházzal folytatódott a program. Közreműködött az Ifjú Szívek és a Jó Palócok együttes. A népi együttes tagjai nemcsak szórakoztatták a közönséget, hanem táncolni is tanították őket. A második nap kora reggele már napsütéssel kezdődött, így jelezve kedvező időjárást a túrázni vágyóknak. A délelőtti programot teljes egészében a somoskői (Somoska) várhoz történt kirándulás töltötte ki. A várhoz vezető utat legtöbb helyen az arra kijelölt útvonalon tették meg, de néhol a rövidítés érdekében járatlan úton, avaron keresztül vezetett az út. Kikövezett úton értünk fel a vár belsejéhez, ahol a megkezdett restaurálás munkaeszközei bizonyították, hogy itt komoly munka folyik az omlás megvédése és az egyes részek felújítása végett. A túrázók pihenésképpen Dr. Pálmány Béla történész, a kornyék és várhoz kapcsolódó történeteit hallgatták meg. Felidézte a történelmi múltat, a régi vártulajdonosokat, harcaikat a birtokaik megvédése érdekében. A túráról való visszatérés után néhány órás pihenő következett, miközben egyesek a kopjafafaragásnál segédkeztek. Dr. Rudnay Gábor, tanár diapozitív-vetitéssel egybekötött előadá-6
