A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-07 / 32. szám

ÉLETÉBŐL Hogy unokáink is láthassák Gömör (Gemer) és vidéke népművészeti, népi, használati tárgyainak, munkaeszköze­inek megmentésére, pergő dobszóval hirdet­te ki az alkalmi kisbíró, hogy a Csemadok és a Nöszövetség helyi szervezetei vezetőségé­nek rendezésében megnyílt Gömörpanyiton (Gemerská Panica) a kétnapos honismereti kiállítás. A Csemadok helyi szervezetének vezető­sége abból a meggondolásból indult ki, hogy unokáink is megismerjék azokat a tárgyakat, eszközöket melyekkel egykor nagyanyáink, nagyapáink dolgoztak s végezték a hétköz­napi becsületes, szorgalmas munkájukat. A községi krónika szerint, az első feljegy­zések Gömörpanyitról már az 1200-as évek elejéről fellelhetők. Községünk lakosságának jóvoltából a padlásokról és pincékből olyan használati tárgyak és eszközök kerültek elő, amelyek a Gömöri Múzeum rimaszombati munkatársának Kovács Istvánnak az érdeklő­dését is felkeltették, aki szakmai tanáccsal még nagyobb lelkesedésre serkentette a szervezőket és azokat az embereket akik nagyban hozzájárultak a kiállítás sikeres megvalósításához. Az összegyűjtött tárgyakat két napont át (szombat, vasárnap) közszemlére bocsájtot­­tuk a kultúrházban. A kiállítás mottójaként községünk szülöttje Cselényi László költő egyik versének idézetét választottuk. A kiállítást a múlt század asszonyainak, mezőgazdasági munkásainak, iparosainak életét, munkáját, valamint a vidék népviseleti szokásainak, öltözeteinek bemutató sorozata vezette be. Többek között mindazok a tárgyak, ame­lyek a vászon készítéséhez szükségesek —- a kender feldolgozásához szükséges eszközök, tiló, gereben, nyistkötö, motóla, guzsaj, szói­vá, vagyis a szövéshez szükséges összes kellék. A szövés termékeit, amelyek a gö­­mörpanyiti szorgos asszonyok kézügyessé­gét és leleményességét dicsérik, a szépen hímzett népművészeti térítők sorozata mu­tatta be. A menyasszonyok kelengyéjét az 1826- ban készült tulipántos ládában helyeztük el. A kiállítás tárgyai között található az 1848- ban készült keményszárú vőlegénycsizma és menyecskeruha. Gazdag múlttal rendelkezik a gömöri faze­kasság, így ezekből a tárgyakból is szép számmal leptük meg a látogatókat. Ilyenek: a lakodalmas káposztafözö cserépedény, csöcsös korsók, köcsögök, étkészletek. Nem hiányzott az élelmiszer kitermeléséhez szük­séges eszközök sorozata sem, kaszák, csép­­hadarók, liszteszsákok, szakajtók, valamint a kenyér sütéséhez szükséges eszközök. A lá­togatók nagy meglepetésére és örömére a szervezők frissen sült görbével és pattoga­tott kukoricával kedveskedtek az érkezők­nek. A kiállítást majdnem háromszázan tekin­tették meg, köztük nagyon sok iskoláskorú A kiállítás anyagának összegyűjtését és a kiállítás megrendezését a Csemadok és a Nöszövetség néhány lelkes dolgozója vállalta magára. Az eredmény az ö munkájukat di­cséri. SIPKÁI SÁNDOR A szerző lelvetelei • Vychodnán, a szlovák népművészeti együttesek országos fesztiválját július 3-án, 4-én és 5-én tartották meg. A hagyományos — ez idén 33. alkalommal megrendezett — bemutatón részt vett párt- és állami küldött­séget Ludovít Pezlár, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a központi bizottság titkára vezette. Ünnepi beszédében egyebek között elmondta, hogy a Vychodná-i népművészeti fesztivál eszmei-művészi színvonala és tár­sadalmi hatása szempontjából egyike Szlo­vákia legrangosabb kulturális rendezvénye­inek. A Szlovákiában működő, mintegy tizen­háromezer amatőr művészegyüttes sokrétű munkát végez, célszerűen használja ki a szabadidőt és eredményesen ápolja és fej­leszti a kultúra haladó értékeit. A Magas- Tatra alatti rendezvényen mintegy 10 ezer néző előtt 1 500 szereplő mutatkozott be. Külföldiekként algír, finn, görög, NDK-beli, szovjet és spanyol együttesek léptek fel. A Csemadokot a Vychodná-i bemutatón a szö­vetség lédeci (Ladice) és a bényi (Bína) helyi szervezeteinek folklórcsoportjai képviselték. • A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága — a Titkárságnak egy régebbi határozatát teljesítve — Híradó címmel a szövetség életével kapcsolatos kérdésekről, belső használatra, kiadványt jelentetett meg. A jövőben negyedévenként megjelenő Hír­adó első száma tájékoztatót közöl a Csema­dok XIV. Országos Közgyűléséről és közli: a XIV. Országos Közgyűlés határozatát, a már­cius 12—13-án Csölösztőn (Cilistov) tartott üzemi munkaértekezleten elfogadott határo­zatot, a Csemadok szervei és szervezetei által rendezett központi és járási rendezvé­nyek időpontját, valamint a Csemadok ak­cióiról és bemutatóiról készült negyedéves statisztikai kimutatást. A Híradó első számá­ban Habán Ottó a Csemadok KB titkára irt rövid bevezetőt. • Daloló Alsólánc '87 címmel jűnius 5-én rendezte meg a Csemadok Kassa (Kosice)­­vidéki Járási Bizottsága és a Kassa-vidéki Járási Nemzeti Bizottság Kulturális Osztálya az alsólánci (Nizny Lanec) szabadtéri színpa­don a járási dal- és táncünnepélyt. A hagyo­mányos rendezvényen a Csemadok népi együttesei, valamint vendégegyüttesek lép­tek fel. Műsorával nagy sikert aratott a Szőt­tes, a Csemadok Központi Bizottságának népművészeti együttese. • A Csemadok járási szervei július utolsó vasárnapján két járásban tartotta járási dal- és táncünnepélyét. A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban Gabcíkovón, a Lévai (Levi­­ce) járásban Ipolyszakállason (Ipefsky Soko­­lec) vonultak fel, illetve mutatkoztak be a járás legjobb népi együttesei. Mindkét járási dal- és táncünnepélyen magyarországi ven­dégegyüttesek is felléptek. A közönség ré­széről mindkét rendezvény iránt nagy érdek­lődés nyilvánult meg. • Pünkösdi rózsa címmel a közelmúltban járási nótaestet rendezett a Csemadok Ipoly­­varbói (Vrabovka) Alapszervezete. A nagy­kürtösi (Vefky Krtis) járás egyik legaktívab­ban dolgozó Csemadok-szervezete sokrétű munkát végez. A járási nótaesten 12 énekes lépett fel. 7

Next

/
Thumbnails
Contents