A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-26 / 26. szám
A „polgármester" naponta ingázik U Ú É Nagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) és Szécsénke (Sečianky) szomszédos falvak Ipolyság (Šahy) és Nagykürtös (Veľký Krtíš) között, a nagyforgalmú E—15-ös út mentén. Nagyfalu nevét hazudtolóan kis község és Szécsénke lakosainak a száma sem éri el az ötszáz főt. A két faluban összesen mintegy ezer ember él. Nagyfalu központi falu, Szécsénke pedig közigazgatásilag hozzácsatolt társközség. A két település mindennapi életét Nagyfaluról irányítják, a helyi nemzeti bizottság elnöke viszont szécsénkei lakos: Jámbor Józsefnek hívják. — Tegyél próbát — biztat —, győződj meg róla magad. Szécsénke: a „kis Moszkva " A község a forgalmas főúttól köhajitásnyira, dombok lábához húzódva éli mindennapjait. Amolyan hosszúfalu, a házak zöme a főút két oldalán sorakozik. Többször végigsétálok a községen. „Nem kísérlek el, magyarázta a hnb-eltot —, fél éve vettük ezt a házat — mutat az épület felé —, hetvenezerért. Öt gyermekem van, aprók még mind, szeretnék családostól a faluban megöregedni. Az elnök ügyes ember, csak aztán továbbra is ilyen szavatartó legyen. 1921 után a környéken elsőként Szécsénkén alakult pártalapszervezet. A településen mindig is sok volt a kommunista érzelmű ember. A „kis Moszkva" elnevezést büszkén vállalják a község lakói. A dombtetőn pompázó kastélyt a Jámbor József zömök, ám fürge mozgású férfi: harmincnyolc esztendős. Idestova egy éve a két község „polgármestere". Hivatali szobájában beszélgetünk. — Naponta ingázom — mondja —, autóbusszal, alkalmi járművel, vagy ha a szükség úgy kívánja, saját kocsimmal jövök munkába. Ipolyságon, az akkori Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában érettségiztem és 18 esztendőn át az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) közös Ipoly Egységes Földműves-szövetkezetben tevékenykedtem. Idevalósi vagyok, hát mindkét faluban jól ismernek az emberek. Hozzám bárki, bármikor bekopogtathat bajával, örömével, túl a fogadóórákon is szívesen meghallgatom mindenki panaszát. — Az új seprű tehát jól seper? — Úgy érzem, tisztelnek, becsülnek, elfogadtak Nagyfaluban és Szécsénkén is az emberek. Bevallom, miután felkértek a tisztség betöltésére sokáig töprengtem, viaskodtam magammal, vajon megfelelek-e majd az elvárásoknak, követelményeknek. Az 56 tagú közös pártalapszervezet, melynek vezetőségében is dolgozom, a támogatásáról biztosított. A feleségem szintén biztatott, bátorított. Azért — sóhajt — mielőtt kimondtam volna a végső szót, még így is volt jó néhány álmatlan éjszakám <.. Jámbor József 1973 óta párttag, nős, Tamás fia tizenhárom éves, Péter pedig nyolcesztendős. Vajon alaposan megismerték a röpke egy év alatt új elnöküket az emberek? — A művelődési házat — mondja a hnb-elnök —, nem használjuk ki kellőképpen A múlt és jelen találkozása a központi községben nők még az irodájában, hátha előttem, szemtől szembe nem mernék a falumbéliek elmondani rólam, s munkámról őszintén a véleményüket." Látom, az autó nem luxuscikk errefelé sem, sok udvarban épült mostanság garázs, és szinte minden házon áll tévéantenna. S majd minden kapuból kutya vicsorít rám. A faluvégi sportpálya mentén az aszszonycsapat serénykedik: a szövetkezet kertészete számára palántanevelő földkockákat hasogatnak a nedves talajból. — Bízunk a Józsi gyerekben, mert mi, idősebbek már csak így szólítjuk öt — áll meg egy szusszanásnyi időre egyikük, a hangadó Deák Jánosné. — Én vagyok egyébként a leggazdagabb a faluban, merthogy — mosolyintja el magát — a férjem Szécsénkén a boltvezető. Pár házzal odébb Lukács Istvánnal váltok néhány szót. A fiatalember a ház előtti vízelvezető árkot tisztogatja. — Rimaszombat (Rimavská Sobota) közeléből származom — teszi le a lapáhelybéliek társadalmi munkában kezdték tatarozni, felújítani. — Aztán, mire elkészültünk a munkálatokkal — kesereg egy bevásárlásból hazafelé igyekvő vattakabátos idősebb férfi —, rosszhírü intézeti lányokat telepítettek a falak közé. Pedig mi kultúrháznak szántuk az épületet. Sok fiatal ugyanis azért költözött el mitőlünk, mert nem talált a faluban érdemleges szórakozási lehetőséget. Ugyanis a fiatalok közül sem mindenki szeret ám agyonfüstölt kocsmákban ücsörögni. — Való igaz — toldja meg a bácsi szavait egy mellénk szegődő ötven év körüli asszony —, s ezért jó ideig bizony hiába hívtak minket társadalmi munkára, nem mozdult senki. Józsi viszont újra lelket öntött az emberekbe. A 20 hektáros, sok évet megért, védett, ritka platánfákkal tarkított, éveken át ebek harmincadjára hagyott angolpark csinosításánál már sokan szorgoskodtunk. S velünk együtt dolgozott az elnök is. Lehet, apró örömök -ezek, de az ilyen sikermorzsák adják vissza az embernek hitét, bizalmát. Szécsénke határában asszonycsapat szorgoskodik Szécsénke „hosszúfalu": a patak vizét a helybéliek kőlapok közé szorították i
