A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-19 / 25. szám
Egy nagy építőipari vállalat raktárának vezetőjeként dolgozom. A vállalat vezető- I sége szerződőst kötött velem az anyagi felelősségről. Belépésem után egy évvel leltárt tartottak és 50 000 korona hiány mutatkozott. Mivel nem voltam hajlandó visszafizetni az összeget a vállalat vádat emelt ellenem. Sem én, sem pedig további három felelős dolgozó nem hajlandó visszafizetni a kimutatott hiányt. Ugyanis többször felszólítottuk a vállalat vezetőségét hogy biztosítsák a ránk bízott szocialista vagyon védelmet, de semmilyen intézkedés nem született erre vonatkozóan. A rám bízott raktár körül nem volt rendes kerítés, éjjel nem volt megvilágítás, s az anyag szabadon hevert. Az egész üzemben éjjel nem volt ügyelet. így, ha valaki el akart bármit is vinni a raktárból, minden probléma nélkül nyugodtan megtehette. Kérem, tájékoztasson: az említett tények ellenére is meg kell fizetnem a hiányt? F. Zoltán Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Az anyagi felelősséggel kapcsolatos kérdésekre a választ a Munka Törvény-AUTÓSTOP Érdekes megfigyelést tettem az elmúlt napokban. Lekéstem egy autóbuszt. Na, gondoltam, még sosem tettem, most megpróbálom. Elmegyek autóstoppal, hiszen egymást érik a személy- és tehergépkocsik. Amelyikben többen ültek fel sem tartottam a kezem, de ahol egy ember ült a kormánykeréknél — látva messziről — feltartottam a buszmegállóban a kezem és vártam az eredményt. De az szomorú volt. Sokan — úgy látszik megismertek — felemelték kezüket a kormánykerékről és visszaköszöntek, de udvariasan továbbrobogtak. Elment előttem már nagyon sok jármű, de egy sem állt meg. Némelyike visszaköszönt, a többi nagyobb gyorsaságra kapcsolt, nehogy fel találjak ugrani a motorja tetejére, mint egy kaszkadőr. Látva ezt, egy munkásember, mellém jött, kezet nyújtott és azt mondta: — Jó reggelt!.. .Futnak ezek, mint a megszállottak. Itt ugyan nem ül fel egyre sem. Menjen el az útkanyarhoz, ott lassita nak a szerencsétlenek és meg kell néha állniuk is. — Mond valamit — köszöntem meg a tanácsát és elsétáltam az útkanyarhoz. Megálltam. És jött egy kicsi tehergépkocsi. A volánnál egy fiatalember ült. Én szerényen felemeltem a kezem. És a fiatalember a kanyar után megállította a kocsit, s azt mondta: — Tessék beszállni, én Kassára megyek. — Én csak B-be, — mondom. Útbaejtjük ... — Indulhatunk. — Beszélgetni kezdtünk. A- lig hagytuk el azonban a várost, egy személygépkocsival találkoztunk, mely az úttest árkában állt, mint egy "szobor. A vezetője az úttest szélén. Keze a levegőben, mint az enyém az útkanyarban. A fiatalember itt is rögtön megnyomta a féket. — Becsúsztam — szólt az ember. — Nem tudna kihúzni...? — Szívesen! — Kiugrottunk a kocsiból. Hátulról kiemelt egy jókora drótkötelet és perceken belül az úttesten volt a kocsi. Még JOGI TANÁCSOK könyvének 176. és 177. paragrafusa ad választ. A kimutatott hiányért akkor vonhatja felelősségre a dolgozót a vállalat, ha bizonyítani tudja, hogy 1. érvényes szerződést kötött a dolgozóval az anyagi felelősségről ; 2. a dolgozó az anyagi felelősségről kötött szerződés alapján nem számolta el a rá bízott értékeket, bár erre köteles lett volna; 3. hiány mutatkozott. A dolgozót nem, vagy csak részben terheli a felelősség, ha be tudja bizonyítani, hogy a hiány nem, vagy csak részben az ő hibájából keletkezett. Ez tehát azt jelenti, hogy a dolgozónak be kell bizonyítania: teljesítette kötelességét, s hogy a kór keletkezése nem függ össze tevékenységével. Levelében nem írja meg, hogy munkába állásakor végeztek-e leltárt. Ha nem, akkor a vállalatnak más eszközökkel kell bizonyítania azoknak az értékeknek a nagyságát, amelyeket az anyagi felelősségről kötött szerződés alapján önre bíztak. Azt is a vállalatnak kell megállapítania, hogy keletkezett-e kár az említett értékekben. A hiányt kiskereskedelmi árakban fejezik ki, kiegészítve az ármódosításokkal. A keletkezett kár alatt a dolgozóra bízott értékek kiskereskedelmi árát értjük. A felelősség alóli felmentés esetén nagyon fontosak a munkakörülmények. Ez azzal függ össze, hogy az anyagi felelősség mértékének megállapítása nagyon igényes feladat. Fontos tehát, hogy az értékekért felelős dolgozónak a vállalat rendes munkafeltételeket biztosítson. Alapfeltétel, hogy az értékekhez csak a felelős személy vagy kollektíva férhessen hozzá, s csakis a felelős személyek rendelkezzenek a rájuk bízott értékekkel. Ide tartozik a megfelelő kerítés, világítás, s az, hogy a raktár kulcsával csak a felelős dolgozó rendelkezzen. A felelősség alóli felmentésnek különböző okai lehetnek, de ezzel nem foglalkozik konkrétan sem a Munka Törvénykönyve, sem pedig más jogszabály. Elmondhatjuk, hogy ilyen esetben inkább a szocialista együttélés elveinek szempontjából közelítik meg a kérdést. A gyakorlati életben vannak olyan esetek, illetve körülmények, amelyeket a bíróság a felelősség alóli teljes vagy részleges felmentés okának tekinti. így van ez például akkor, ha a dolgozó be tudja bizonyítani, hogy a vállalat nem teremtette meg számára a megfelelő munkafeltételeket, továbbá akkor, ha idegen személy betörése után megállapított hiányról van szó, vagy ha a vállalat nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hiány csökkentéséért. Az elmondottakból kitűnik: ha ön a bíróságon be tudja bizonyítani, hogy a levélben felsorolt tények igazak, akkor a bíróság valószínűleg a Munka Törvénykönyve 176. paragrafusának harmadik bekezdése szerint jár el s a kártérítéssel kapcsolatos eljárást visszavonja. Dr. FEJŐ HÁNYADIKRA TETSZIK? megvártuk, hogy elindult előttünk, aztán mi is mentünk. Közben megérkeztünk B-be a megállóhoz. Én pénzt nyújtok a fiatalembernek, de így szól: — Ne sértsen meg — és kedvesen kezet nyújt. Most már tudom, hogy udvariasság és emberség kérdése az autóstoppos utazás. Csak a végén még azt kell kérdeznem — ismeretlenül is azoktól akik nem álltak meg — hova rohannak? Különösen ha üres a kocsi. Hátha kevesebb lenne a karambol is, ha nem rohannának annyira. DEMJÉN FERENC Fotó: Prandl Sándor — Csak ide, a harmadikra — feleli a megkérdezett; és Jdssé sértődött arcot vág. Ő ugyanis húsz éve lakik a házban, míg a kérdező, aki ráadásul a gombokat is kezeli, vagyis fontos személlyé, mintegy irányítóvá lépett elő, csak tavaly költözött a hetedikre. Egyébként pontosan tudják, hogy hányadikon lakik a másik, hiszen egy év alatt legalább harmincszor utaztak együtt. Más: — Jó na... — még a köszönés vége sem hangzik fel, hiszen a liftbeli viselkedési szabályok zavarosak, ismeretlenek. Az illető lakó az utolsó pillanatban ugrott be a csukódófélben levő Óhajtón. Aki már bent áll, alaktalan morgással válaszol: úgy érzi, jogos magányában zavarták meg. Az ördög vinné ezt a másikat... miért nem záródik az automata ajtó gyorsabban? Most ketten szoronghatnak... Igaz, nem szoronganak, hiszen a fülke négyszemélyes, a két utas mégis feszült némaságban vizsgálja a plafont. Szót/anok, szinte a lélegzetüket is viszszafojtják. Más: — Mama, figyelj csak! — mondja halkan a kislány, és szinte lehúzza magához az anyját, hogy a fülébe súghasson. Nem titkot, csupán azt hogy ma a földrajzóra elmaradt De már ő is megtanulta a „liftetikettet": nem beszélünk, nem szólunk egymáshoz, némák vagyunk. Egyszóval liftezünk. A hatalmas ház — számtalan hatalmas ház — lakói jórészt a beköltözés óta fé/néma-fé/beszélgetős viszonyban élnek. A lift egyébként is idegeket gyötrő pontja az egész háznak, mert néha elromlik. Az pedig kellemetlen, ha viszont működik, akkor húsz-negyven másodpercet együtt kell tölteni másokkal. A régi liftekben legalább cirádák voltak, metszett tükrök, ablakok ... könnyebb volt úgy tenni, mintha a kilátásban gyönyörködnénk. De manapság, egy bádogból hegesztett dobozban ? Csak olyankor változik a légkör, ha egy család utazik: a földszintről a hatodik emeletig tartó út idejére a hft olyan, mintha az otthoni konyhában volnának. Mindenki beszél, a nagylány megfricskázza a kisöccse orrét az öcsi erre visít az anyjuk kiabálni kezd, az apjuk pedig lekever egy fülest a kisöcsinek. Vagy akkor oldódik a hangulat ha élénk taglejtésű idegen száll a liftbe: — Önök itt laknak? — a liftben állók hallgatnak. Hogyan is válaszolhatnák azt, hogy nem laknak itt? Az idegen zavartalanul folytatja : — Kérem, én az X családot keresem, tudják, az a kis fekete férfi, a felesége meg szőke. Tavalyelőtt született a kislányuk! Tudják, én az unokatestvérük vagyok, a reggeli vonattal érkeztem, és azt akarom megtudni, hogy mi van az asszony műtétjével! A múlt héten csinálták! Mert egy éve, amikor lent jártak nálunk... És mondja. Szünet nélkül. A többiek örvendenek, hogy nem ötveneme/etes a ház, mert akkor sokáig beszélhetne a rémes látogató. Persze, közben megtudnak egy-két pikáns részletet is. Jó! jön, hiszen az illető család visszahúzódottan él. Lehet hogy mégis jobb lenne hosszú ideig liftezni? Mindegy... A vidéki rokon kiszáll, a többi némán, lé/égzetét visszafojtva utazik tovább a szürkére lakkozott vasdobozban. Valaki hirtelen a fejére csap: — Ez már a kilencedik? Na, most mehetek vissza a hetedikre... ez a pasas egészen kizökkentett! De legalább történt valami a liftben... IPM 19
