A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-18 / 3. szám

ELETEBOL KÉT FALU Annyira szép és rendezett mind a két köz­ség, Hodos (Vydrany) és Nagyabony (Veľké Blahovo), és annyi sok minden található mindkettőben, hogy külön-külön is megér­demelnék, hogy írjak róluk. S ha most mégis egy kalap alá veszem őket, ennek legfonto­sabb magyarázata, hogy nemcsak a hírneves hodosi székhelyű Dukla Egységes Földmű­ves-szövetkezet tartja össze az embereket, hanem ezenkívül más is összefűzi őket: a kultúra szeretete. Helyesebben, a kultúra igénye. Még most, a televíziós készülékek inváziója idején is. No de nézzük csak meg közelebbről a dolgot! Mi az, ami szembetűnő! Például az, hogy mind a két községben van egy minden igényt kielégítő művelődési ház. Megfelelő termekkel, színpaddal, reflektorokkal és egyéb felszereléssel. Olyan színvonalúak, hogy nemcsak amatőr, hanem hivatásos vendégművészek is szerepelhetnek mind a két faluban. Ma már természetes, hogy az ilyen kultúr-' otthonok nem szoktak önmaguktól felépülni. Az emberek még ma is jól emlékeznek arra, hogy hány brígádórát dolgoztak le, mig egé­szen elkészült mind a kettő. Amikor össze­jött a pénz, és elkezdődött az építkezés, öregek és fiatalok nagy szorgalommal és odaadással dolgoztak rajta. A szövetkezet vezetősége kitett magáért. Anyagilag támo­gatta e létesítmény létrejöttét, a kulturális munkára a mai napig is nagy gondot fordít. Nem vitás, nagy eredmény a művelődési ház. Büszkék lehetnek a falvak lakói. Hisz még akadnak községek, ahol ez a lehetőség nem adatott meg. Akadnak községek, ahol a kulturális tevékenység kibontakoztatásához hiányzik a művelődési ház, az ifjúsági klub, a könyvtár, no és persze a műkedvelő csopor­tok. Sokszor tapasztaltam már, hogy a kultu­rális alap pénzeszközeit közös hazai és kül­földi kirándulásokra, társasutazásokra fordít­ják, mintha egyedül ez tartozna a kultúra szférájába. Nem vagyok ellensége az ilyen utazgatá­soknak. hiszen az újfajta közösségek kialaku­lásának ez is egyik formája. Különösen ab­ban az esetben, ha az összeget a célnak megfelelően használják fel: vagyis a résztve­vők megtekintik a város nevezetességeit, múzeumba látogatnak, képzőművészeti al­kotásokban gyönyörködhetnek és nemcsak az üzletekben. Az említett települések dolgozói, a szövet­kezet jóvoltából eljutottak a Magas-Tátrába, a Szovjetunióba, Magyarországra, de itt ko­rántsem ez a mérvadó. Sok minden történik a faluban és a művelődési házban. Átadása óta színvonalas a kulturális munka. Térjünk vissza a tényékhez, a valósághoz! A komáromi színház szinte minden új darab­jával jelentkezik Hódosban, vagy Abonyban. A szövetkezet a kulturális alapból dolgozói számára megvásárolja a belépőjegyeket. De nemcsak a Matesz előadásaira, hanem egyéb nevezetes rendezvényre, melyet a já­rási székhelyen Dunaszerdahelyen (D. Stre­da) rendeznek. Például a Csallóközi Népmű­vészeti Hetek főbb műsoraira, a Duna Menti Tavasz gyermekfesztiváljára, a járási dal- és táncünnepélyre, hogy csak a legfontosabba­kat említsem. Strpka Lajostól, az összüzemi pártszerve­zet elnökétől tudom, hogy a szövetkezet a kulturális munkára évente több mint 200 ezer koronát fordít. Ebből színházlátogatásra 28 840, folyóiratok, szaklapok előfizetésére 102 059, gyűlésekre, ünnepi összejövetelek­re és egyebekre 100 ezer koronát. Ettől még nincs kulturális munka, bár igaz, pénz az alapja sok mindennek, hanem attól, hogy van aki összetartja a csoportokat, foglalkozik a fiatalokkal. A szövetkezet mellett működő kulturális bizottság szorosan együttműködik a többi bizottsággal, a társadalmi szerveze­tekkel. Éves terv szerint dolgoznak, havonta tanácskoznak, megbeszélik a problémákat, az időszerű tennivalókat. A Csemadok, a SZISZ, a Nöszövetség helyi szervezeteinek munkája gyümölcsöző. Hódosban a csopor­tok közül legaktívabbak a citerások. Patócs Lajos vezetésével tevékenykednek, immár tizennégy éve. Az eltelt időszak alatt színvo­nalas műsorukkal sok helyütt felléptek. Abonyban a Csemadok mellett jól műkö­dik a húsz tagú énekkar és a színjátszó csoport. A színjátszó csoport minden évben bemutat egy-két színdarabot. Legutóbbi fel­lépésükkor a Bor című színművel arattak nagy sikert. A darabot telt ház előtt három­szor mutatták be. Az együttes természete­sen nem mindig ugyanazokkal a szereplőkkel játszik, gyakran cserélődnek, az idősebbek helyébe fiatalok kerülnek. Hódosban nagy hagyománya van a tánc­csoportnak. Jelenleg két tánccsoport tevé­kenykedik. Az egyiket iskolások, a másikat, a nagycsoportot az ifjúsági szervezet tagjai alkotják. Angyal Irén népművelő áldozatkész munkájának köszönhető elsősorban, hogy a tánccsoport színvonalas műsorával szerepelt Magyarországon, idehaza, országos viszony­latban is megbecsülést érdemelt ki. Mindkét település kulturális tevékenysé­géből csak a leglényegesebbeket említet­tem. Ezenkívül még számos olyan ismeret­terjesztő, történelmi, politikai, egészségügyi előadást, ünnepi esztrádmüsort, vetélkedőt rendeznek, melyekről nincs is kimutatás, mely azonban mégiscsak növeli a kulturális munka népszerűségét, és tekintélyét. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a Cse­madok elnökét. Angyal Irén népművelőt, Pósa Mária kultúrfelelöst, Écsi Erzsébetet és Kis Katalint, az énekkar vezetőit, és a többi­eket, akik évek óta a kultúra területén önfel­­áldozóan, nagy-nagy buzgalommal dolgoz­nak. És azokat a tisztségviselőket, vezetőket, akik támogatják őket. A kultúrát persze nemcsak a színházi be­mutatások, színdarabok, esztrádműsorok, előadások számokban is kifejezhető mennyi­sége jelenti, nem is csak az általuk nyújtott ismeret- és élményanyag minősége, hanem a fentiek hatására kialakuló valóság. Azt hiszem, ez volt a fő célja azoknak, akik a kulturális intézményt felépítették. NAGY TERÉZ JÁRÁSI IRODALMI ÉS KULTURÁLIS NAPOK November második felében rendezte meg a Csemadok JB a Lévai járásban a III. Járási Irodalmi és Kulturális Napokat. A járási szék­hely gazdag műsorajánlattal várta az érdek­lődőket. A Csemadok helyi szervezetének székházában árusítással egybekötött könyv­kiállítás volt. Ugyanitt hangzott el Liszka József néprajzi előadása, a „Séta bölcsőhe­lyem körül". Gágyor József munkásságával a közönség iró—olvasó találkozón ismerked­hetett meg. Bödök Zsigmond csillagász a helyi alapiskola tanulói közé látogatott el, s beszélt a csillagok varázslatos világáról. Az irodalomkedvelők részt vehettek a Barátság művelődési házban megrendezett vers- és prózamondók gálaműsorán, valamint Vass Ottó előadói estjén. Fellépett a Kincskeresők zenekar is. A zselizi (Želiezovce) is színes rendezvények színtere volt. Itt találkozott Gágyor József olvasóival. Majd a közönség elbeszélgethe­tett az Új Szó szerkesztőivel. November 19-én Kulcsár Tibor vallott önmagáról és munkásságáról az érdeklődőknek. Bizonyára kellemes élmény marad a gyermekek számá­ra rendezett táncház is. A környező falvakban is rendezvények egész sora zajlott a kulturális napok jegyében. Felsöszecsén (Horná Seč) beszélgetés folyt Fábry Istvánnal, a spanyol polgárháború résztvevőjével. Dr. Sándor Károly helytörté­neti előadásai Egegen, Garamgyörgyön és Nagytúron hangzottak el. A százdíak elbe­szélgettek a Hét szerkesztőivel. A farnadi (Famá) művelődési házba a Csemadok KB vezetői látogattak el. Kétyen Arany János irodalmi est volt. Nagyölveden ismeretter­jesztő vetélkedőt, majd szórakoztató zenés estet szerveztek. Zalabai Zsigmond Ipolysza­­kállason (Ipeľský Sokolec), Ipolyságon (Šahy) találkozott olvasóival. A III. Járási Irodalmi és Kulturális Napok november 24-én Besén, Lovicsek Bélával megrendezett író—olvasó találkozóval zárultak le. SZARÓ mArta KLUBELET A Csemadok KB mellett működő központi klubtanács legutóbbi összejövetelét Rima­szombatban (Rimavská Sobota), a Tompa Mihály Napok keretében tartotta meg. A fö napirendi pontokat az idei X. Nyári Művelő­dési Tábor értékelése és a következő találko­zó előkészítése jelentették. Az utóbbira a tervek szerint 1987. augusztus 8—16. kö­zött kerül sor Kelet-Szlovákiában Jabloncán — Jablonec (Rozsnyói járás). Műsora alapja­iban eltér majd az eddig megszokottaktól. Az előadások helyett a szabadabb műsorok, viták, beszélgetések, gyakorlati foglalkozá­sok kerülnek majd előtérbe. Az eddig tiz tábor tapasztalatait, legérdeke­sebb pillanatait egy kis kiadványban szeret­nék összefoglalni. Örömmel vennék, ha eb­ben a munkájukban az olvasók, a volt tábo­rozok segítségét is megkapnák. Kérik ezért mindazokat, akik rendelkeznek valamilyen anyaggal (fénykép, beszámoló, hangfelvétel, stb.) valamelyik táborról, hogy azt jelezzék a klubtanács tagjainak, klubvezetőknek vagy a Csemadok KB-nak. így hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy a kiadvány hűen tükrözze az el­múlt tiz év táborainak eseményeit. PUNTIGÁN JÓZSEF • A Csemadok 10 éve (1977-ben) tartott XII. Országos Közgyűlésén Miroslav Válek, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság kul­turális minisztere a közgyűlésen részt vett párt és állami küldöttség vezetője beszédé­ben egyebek között ezeket mondta: „Az utóbbi évek sikereiben a Csemadok is jelen­tős részt vállalt. Tevékenységével hozzájárult kultúrpolitikai céljaik valóra váltásához, a csehszlovákiai magyarság kulturális szintjé­nek emeléséhez, s neveléséhez a csehszlo­vák szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében ... Egy pillanat­ra sem téveszthetjük szem elöl, hogy a szocialista nemzetiségi politikának két, egy­mást dialektikusán kiegészítő oldala van. Egyfelől a nemzeti és a nemzetiségi kultúra szüntelen fejlesztése, másfelől pedig az érté­kek kölcsönös megismerése, az egymáshoz való természetes közeledés. A kulturális fej­lődés így irányított folyamata, amely teljes mértékben megfelel pártunk kultúrpolitikai céljainak — legfontosabb célunk valóra vál­tásához az osztályszemponton és internaci onalista elven alapuló össznépi szocialista kultúra létrehozásához vezet." • Jó eredménnyel zárultak a Csemadok helyi szervezeteinek évzáró taggyűlései. A Rozsnyói (Rožňava) járásban működő 35 Cse­madok helyi szervezet közül például az évzá­ró taggyűlést december 15-ig 32 helyi szer­vezet tartotta meg. A helyi szervezetek — kevés kivételtől eltekintve — a többi járás­ban is a központ által meghatározott idő­pontban tartották meg az évzárókat. • Ez idén is gazdag tartalommal rendezte meg a Csemadok Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Bizottsága a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendezvény keretében előadások hangzottak el időszerű kulturális kérdésekről; bemutatókat, író—olvasó talál­kozókat, honismereti kirándulásokat és más jellegű akciókat szerveztek. A IV. Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok rendezvé­nyeit ez idén is nagy érdeklődés kísérte. • Tízéves a Csemadok Perenyhími (Perín- Chým) helyi szervezetének éneklőcsoportja. A fiatal lányokból összetevődő együttes első alkalommal az 1976-ban megrendezett Ta­vaszi szél vizet áraszt... népdalversenyen mutatkozott be. Sikeresen szerepelt az 1981-ben megrendezett versenyen is. Ekkor A csereháti új kenyér című összeállítással aratott sikert. Az együttes rendszeresen fel­lép a Csemadok zselizi (Želiezovce) és gom­baszögi (Gombasek) rendezvényein és más rendezvényeken. A Léván (Levice) 1983-ban megrendezett népdalénekesek országos ver­senyén első díjat nyert. Az éneklőcsoportnak a tízéves jubileum alkalmából a Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége a Csema­­dok-plakett bronzfokozatát adományozta. A Kassa (Košice)-vidék Járási Nemzeti Bizott­sága kulturális osztálya az együttesnek a jó munkáért oklevéllel és pénzjutalommal fe­jezte ki elismerését. 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents