A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-29 / 22. szám
v L ELETEBOL A folyamatosság a cél Újabb bejegyzéssel és fényképanyaggal gazdagodott a párkányi (Štúrovo) Kisbojtár gyermektánccsoport krónikája. Ez év márciusában Gömöralmágyban (Gemerský Jablonec) jártak néprajzi gyűjtőúton. Már maga az a tény is, hogy gyűjtőútra indult egy tánccsoport, felkelti az érdeklődést. Előrebocsátom, nem a szó hagyományos értelmében gyűjtöttek anyagot, inkább arról akartak megbizonyosodni, helyes úton járnak-e. A csoport művészeti vezetője, Hégli Marianna, amikor megkezdte munkáját a gyerekekkel, elhatározta, csak olyan táncokat visz színpadra, melyeknek eredetiségéhez nem fér kétség. Legjobban ismerte szűkebb hazája Kéménd (Kamenin) és környékének hagyományait, tehát ezekből próbált kiindulni. Törekvésének eredménye vitathatatlanul hozzájárult a hazai táncmozgalom gyarapodásához. A tiszta éneklés és a csoport tánckultúA nagyüzemi gazdálkodás eltüntette a mezsgyéket, a magángazdálkodás, a magántulajdon évszázados jelképét. A mezsgyékkel együtt a történelem ekéje a föld alá forgatta az egykori dűlőneveket, táblamegnevezéseket is. A mai fiatal szövetkezeti paraszt már egyre ritkábban — vagy egyáltalán nem hallja az ilyen dűlőneveket, mint Szikes, Malomszegély, Sárrét, Kantatábla, Mácsonyás, Kutyavesztő stb. Pedig kár, nagy kár, mert egyik-másik dűlőnév történelmi esemény, népek, nemzetek, családok emlékét őrzi, illetve őrizte. Van köztük olyan is, amely egészen az Árpádok idejéből maradt fenn, és a történettudósnak értékes kútforrásul, az utókornak tanulságul szolgálhatna. Nem ártana tehát összegyűjteni és megőrizni őket. Milyen szép is lenne, ha a Csemadok honismereti, néprajzi körei, vagy az egyetemi hallgatók akár szakdolgozatként vállalkoznának erre. Községi krónikában lehetne megőrizni a dűlők nevét, mert minden elfelejtett dűlőnévvel egy csepp történelem merül a feledés homályába. Palágyi Lajos rája elismerést váltott ki a szakmai körökben is. Persze akadtak kételkedők is, akik úgy vélték, a csoport repertoárja a kéméndi táncokkal majd kimerül. Már tavaly, a bemutató esten megbizonyosodhattunk róla, hogy ez merő tévedés. Annak ellenére, hogy az alapítótagok, akik a Kisbojtár magvát is képezték, továbbtanulás miatt kiváltak a csoportból, a munka nem állt meg. Sőt lendületük inkább felfelé ível. Nem is lehet ez másként ott, ahol az egészséges versenyszellem táplálásán kívül a folyamatosság a cél. Minél többet szerepelni színpadon. A Kisbojtár több mint ötéves működése alatt még egyetlen meghívást sem utasított el, mindegy hogy város vagy aprócska falu közönsége előtt nyílt lehetősége fellépni. Rengeteget és fáradhatatlanul próbál, s ami csodálatos, a gyerekek nem unják. Hégli Marianna kiapadhatatlan lelkesedése, a folklór iránti rajongása, egyre gya-Sikeres író-olvasó találkozó Nemesócsán (Zemianska Olča) a Csemadok alapszervezete a helyi művelődési központtal közösen az egységes földműves-szövetkezet éttermében sikeres író-olvasó találkozót rendezett a csehszlovákiai magyar irodalom két jeles képviselőjével: Grendel Lajossal és Soóky Lászlóval. A helyi alapiskola tanulói rövid kultúrműsorral köszöntötték a vendégeket. Grendel Lajos és Soóky László rövid életrajzi beszámolóval nyitották meg a találkozót. A nagyszámú olvasóközönség — képviseltette magát a falu lakosságának minden rétege — érdeklődéssel figyelte a beszámolót. Ezután beszélgetés formájában folytatódott a találrapodó szakértelme és kiváló pedagógiai felkészültsége a garancia arra, hogy keze alól olyan gyerekek kerüljenek ki, akik nem tudják abbahagyni később sem a hagyományápolást. Sőt talán többről is szó van már, mint puszta hagyományőrzésről. Alkotásnak is mondhatnánk. A gyerekek tudják, mit miért csinálnak, s a művészeti vezető és segítőtársai Boncz Edit és Sógor Valéria a véleményüket is meghallgatják. Mielőtt munkához látnak, a táncok eredetét alaposan megvitatják a legapróbb részletekig. Nem kerüli el figyelmüket a zenei kíséret, amiért Gora Katalin a felelős és a tájegység népnyelvének helyes hangzása, a hangok kiejtése sem. Különös gondot fordítanak az eredeti népviseletre is. Persze mindezt egyszerűen reprodukálni is lehetne. Egy rátermett vendégkoreográfus segítségével is meg tudnák valósítani. De mennyivel más az, ha a helyszínen látják a gyerekek eredetiben, ahogy apáról fiúra szállt a hagyomány. E szép örökséget közkinccsé tenni nem csupán akarat kérdése vagy az elhatározásé, több annál — küldetés. Aki ezt vállalni meri, megérdemli az emberek tiszteletét. SIMON ÉVA kozó. Az olvasók számos kérdést tettek fel az íróknak müveikkel kapcsolatban. Ezután megtekintették az efsz épületében található forradalmi hagyományok szobáját. Búcsúzásul az írók dedikálták a Madách Könyvkiadó által kiadott legújabb köteteiket. Szépe István Új alapszervezet A Csemadok XIV. Országos Közgyűlése tiszteletére új alapszervezet alakult Szőlöskén (Viníčky) közvetlenül az Országos Közgyűlés előtt. 1987. április 7-én az új tagok már át is vehették a Csemadok jb titkárától, Ripcsu Rudolf elvtárstól az új tagsági igazolványokat. A jelenleg 22 tagú alapszervezet Trója Emö pedagógust bízta meg az elnöki tisztséggel. Ezek után már a tisztségviselők fő feladatává válik a további tagbázis emelése. Az érdeklődés és a fellendülés a Csemadok szervezete iránt azt bizonyítja, hogy nem lesz akadály 60—70-es taglétszámot elérni az év végéig. Az új tagok abban reménykednek, hogy ezek után kedvezőbb helyzetbe kerül a falu kulturális helyzete. Az új szervezet máris Ígéretet kapott a támogatásra a helyi SZKP szervezetétől és a hnb-tól, és így közös erővel meg tudjuk majd valósítani a programot. Hajdú Jenő • Ez idén a Csemadok Központi Bizottsága számos társrendezővel karöltve az Országos Népművészeti Fesztivált Zselizen (Želiezovce) május 29—30—31 -én, az Országos Kulturális Ünnepélyt Gombaszögön (Gombasek) június 19—20—21-én rendezi meg. Az előkészítő bizottság a közelmúltban ülésezett Zselizen és Rozsnyón (Rožňava). Megállapította, hogy a felkészülés a tervek szerint történik. A rendezvényen a legjobb hazai és neves külföldi együttesek és szólisták lépnek fel. Mind a zselizi, mind a gombaszögi bemutató iránt ismét nagy az érdeklődés. A rendezők arra számítanak, hogy az Országos Népművészeti Fesztiválon és az Országos Kulturális Ünnepélyen ebben az évben is több ezren vesznek részt. • A Madách Könyvkiadó, valamint Galánta kulturális szervei és intézményei — köztük a Csemadok járási bizottsága a kortárs költészet és próza napjait május 4— 11 -e között szervezte meg. A rendezvénysorozat keretében a járási székhelyen és a környező falvakban könyvkiállítást, iró-olvasó találkozókat, valamint Fábry Zoltán életéről és munkásságáról vetélkedőt rendeztek. Az író-olvasó találkozókon a csehszlovákiai magyar írók beszélgettek el olvasóikkal. • Eredményesen dolgozik a Csemadok Felsőkirályi (Horná Kráľová) Alapszervezetének énekkara. Rendszeresen részt vesz a különféle helyi-, járási és körzeti rendezvényeken. Szerepelt már a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalversenyen, a zselizi (Želiezovce) és a Gombaszögi (Gombasek) országos rendezvényeken, valamint külföldi népművészeti rendezvényeken is. A csoport a napokban ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. • A Csemadok keretében 1986-ban 16 574 taggal összesen 844 különféle (felnőtt és gyermek) művészeti együttes tevékenykedett. Az adatokat a Csemadok XIV. Országos Közgyűlése alkalmából kiadott Adalékok című dokumentumgyűjtemény közli. • Az Élet és Irodalom 1987. április 10-én megjelent 15. száma Próbaút után címmel cikket közölt a csehszlovákiai magyar művelődésről. Az irás a Csemadok munkáját is érinti és egyebek között elmondja, hogy „csaknem őtven művelődési klub működik a Csallóköztől a Bodrogközig. Több közülük nagyon sokat tesz a magyar nemzetiségi művelődésért". • Az Új Tükör című hetilap az 1987. április 26-án megjelent 17. számában A Csemadok közgyűlése címmel három képet közöl a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének az április 11 — 12-én Bratislavában tartott XIV. Országos Közgyűléséről. A közgyűlés — írja a lap — „fontos állomás lehet északi szomszédunk magyar nemzetiségének életében". • Az Adalékok című dokumentumgyűjtemény kimutatása szerint a Csemadok képes hetilapja, a Hét, a két közgyűlés (1982— 1986) közötti időszakban átlag 26 282 példányszámban jelent meg. 7
