A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-29 / 22. szám
A (Szikince(Schubert parton, A Schubert-park szobrait is kikezdte már az enyészet f gasson az újonnan épült, csinos szabadtéri színpadon felcsendülő népdalokba. Elvégre tényleges, több mint százötven esztendővel ezelőtti itt-tartózkodásának emlékét is őrzik hasonló melódiák: munkásságának magyaros, verbunkos jellegű kompozíciói. Gondolom, szívesen találkozna személyesen is Gubikné Harmati Máriával, a helyi magyar tan-Érdemes-e egyáltalán Zselizre (Želiezovce) látogatni azzal a szándékkal, hogy az 1800-as évek első harmadában két ízben is huzamosabb ideig itt tartózkodó osztrák zeneszerző: Franz Schubert világát keressük? Nos, ha sokat nem is, de azért találhatunk Schubert 1818-as, illetve 1824-es zselizi látogatását idéző tárgyi emlékeket; elidőzhetünk az erősen nyirkos levegőjű Bagolyházban, ahol a korhű berendezés alapján következtetni lehet a fiatalon, már 31 éves korában elhunyt kitűnő zeneszerző zselizi alkotóműhelyének hangulatára; tehetünk egy sétát a most éppen teljes kertészeti felújítás alatt álló Schubert-parkban, s ugyanitt vethetünk néhány pillantást a felújítás előtt álló, jelenlegi állapotában bizony rozogácska Eszterházy-kastélyra, ahol a legnagyobb német dalköltő hónapokon át zongoraórákat adott a grófkisasszonyoknak; meg-megállhatunk a Tergenye irányában lomhán folydogáló Szikince partján, ami azért érdekes, mert Schubert is erre lépdelhetett, amikor a tergenyei malomba tartott, hogy meglátogassa a németül is beszélő, szépasszony hírében álló molnárnét... Persze, a különböző tárgyakból, a környezet néhány részletéből — legalábbis azok mostani állapotában — még aligha lehet következtetni az eredeti egészre. Ezért a már megkezdett, nomeg a soron következő nagyszabású felújítási munkálatok 1990-re tervezett befejezéséig maradjon hát elsődlegesen a miénk Schubert romantikusan lírai zenéje, a róla szóló életrajzi regények olvasmányos világa, a személyével és a zselizi tartózkodásaival kapcsolatos legendák titokzatossága. A fölületes és továbbsiető utazónak — egyetlen röpke látogatás emlékeként — másfél század távlatából ennyi talán elegendő is, hiszen Zselizen egyelőre valóban nincs több látnivaló Schuberttel kapcsolatban. Más kérdés viszont: vajon mit ismerne meg ö ebből a gazdag múltú mezővárosból, ha valaminő csoda folytán mostanában egyszer erre vezetne az útja? A környéket, a tájat, a valaha szebb napokat is látott kastélykertet bizonyára igen; és mert a Szikince sem folyik visszafelé, föltehetően ma is az általa ismert irányban kellene bandukolnia a tergenyei malom irányába. Helyükön találna még jónéhányat a már akkoriban is gazdasági létesítményekként használatos épületek közül, egyik-másik ablakra pillantva talán ráismerne az egykori kasznár-, intéző- vagy ispánlakások valamelyikére; és ha valamiért haragra gerjedne, az bizonyosan a hajdan szép kastély siralmas állapota lenne. A felszabadulás óta eltelt évtizedek során az állami gazdaságnak éppen úgy voltak itt helyiségei, mint a később idekerült óvodának. Az oktalan bánásmód és a kisebb, ám A felújításra váró egykori Eszterhazy-kastely mindenképpen szakszerűtlen átépítések csak növelték az itt megfordulókban az átmenetiség érzését, amihez könnyen társult a szabad préda képzete is. Mindennek tudatában jólesett hallani dr. Vladimír Ličkonak, a Zselizi Városi Nemzeti Bizottság ambiciózus elnökének szavait, aki a minap azzal nyugtatta a látottak alapján joggal aggályoskodó riportert, hogy az Eszterházy-kastély jövőre kezdődő s kis híján húszmillió korona beruházást igénylő felújítása után ez az eredetileg barokk stílusú épület ismét korabeli szépségében és az értékként kezelt műemlékekhez illő rendeltetéssel fogadja majd látogatóit. — Az ehhez fűződő elképzelések szerint itt összpontosul majd például valamennyi Schuberttel kapcsolatos zselizi emlék, lesz itt esketésre vagy egyéb polgári szertartásokra alkalmas helyiségként is használható koncertterem és egy két kisebb zeneszalon is. T ermészetesen, egyéb vonatkozásban sem tartom dőreségnek eljátszadozni ama gondolattal: vajon mi iránt érdeklődne a pályáját Salieri tanítványaként kezdő Schubert, ha valami csoda folytán 1987 májusában újfent betoppanhatna Zselizre?... Ha netán épp a hagyományos zselizi folklórfesztivál idején járna errefelé, szerintem akkor okvetlenül találna időt arra is, hogy belehall-A zeneszerzőt idéző emléktárgyak jelenleg a Bagoly-házban tekinthetők meg nyelvű gimnázium kitűnő képességű tanárnőjével is, aki Franz Schubert zselizi tartózkodásainak valóban avatott tudású ismerője, hiszen egyetemi tanulmányainak lezárásaképpen ebből a témából írta csaknem száz oldalnyi, képekkel illusztrált szakdolgozatát. Az Eszterházy-lányok közül a Karolinát tehetségesebbnek találó komponista ma is helyükön találná a környékbeli falvakat, ám a Franz Schubert fejszobra a kastélykertben 4
