A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-22 / 21. szám
TARTALMAS BARÁTSÁG A komáromi (Komárno) Béke utcai Alapiskola és a komáromi (Magyarország) Klapka György Általános Iskola között már évek óta szoros a baráti kapcsolat. Rendszeresen látogatják egymás kulturális- és csoportrendezvényeit Az elmúlt évben barátaink részt vettek énekkarunk fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen. Viszonzásul ez év márciusában iskolánk gyermekkórusa, Stirber Lajos karnagy vezetésével a KISZ megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett zenei seregszemlére kapott meghívást. Az ünnepségen három hazai kórus versenyzett és mi vendégszerepeltünk. A műsor nagyon változatás volt, a gyermekkórusok szép zenei élményt nyújtottak. A hangverseny utáni közös ebéd. a zenevetélkedő, valamint a teadélután új barátságok kötésére adott alkalmat Legközelebb május végén amikor a Rákóczi-kupa sportvetélkedőn veszünk részt. Mindkét iskola számára sok öröm forrása ez a tartalmas baráti kapcsolat, melyet szeretnénk tovább ápolni. Buday Mária TERRORIZMUST SZÍNPADON SEM Nem múlik el nap, hogy a világ valamelyik részéből ne értesüljünk egy újabb terrorcselekményről. Meg sem ütközünk rajta, ha a televízió egyenes adásban közvetít egy-egy drámai vérfürdőt. Hogy miből fakad ez az esztelen agresszivitás, azt csak esetről esetre lehet kitapintani. Alighanem a tőkés társadalmi rendszer ellentmondásaiból. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy nálunk egyáltalán nem, vagy csak kétes elemek egyedi megnyilvánulásában fordul elő. Ami azonban Uleborg finn városkában történt, az teljesen újkeletű a terrorizmus történetében. Színházi napokat tartottak, s egy Ízben a zeneakadémia hallgatóinak Isteni Színház elnevezésű csoportja lépett a közönség elé. Szokatlanul sokan siettek az előadásra abban a reményben, hogy teljesen formabontó, különleges előadásnak lesznek tanúi. Felgördült a függöny és máris meggyőződhettek, hogy nem tévedtek. A színpadon egy ifjú három megkötözött meztelen fiút korbácsolt. De a java még csak ezután jött. Alig ocsúdtak fel a nézők az első ámulatból, és megpróbálták megérteni a különös művészi kifejezésformát, amikor a színészek tojással és miegymással kezdték dobálni őket, tűzoltó készülékekből habot fecskendeztek rájuk, rakétákat lőttek ki feléjük. Páni félelem tört ki, a nézők egymást és az üléseket letaposva hanyatt-homlok menekültek. Jóformán senki sem látta már, hogy gépkocsi hajtott be a színpadra fegyveresekkel, kipufogójából sűrű füstfelhővel árasztotta el a színpadot és a már kiürült nézőteret. Úgy látszik, senki sem tudta felfogni a terrorizmus ilyetén művészi — mert annak szánták —, megjelenítését, még a rendőrfőnök sem. A szereplőket azonmód letartóztatták s csak tizenegy nap múlva szabadulnak ki. Finnországban azóta is tart a vita — a művelődési miniszter is beleavatkozott —, hogy van-e létjogosultsága az ilyen „művészetnek". Egy bizonyos az eset kapcsán, hogy a terrorizmust még a színpadon sem lehet büntetlenül eljátszani. Hát még az életben ... Palágyi Lajos ILLA TOK ÉS EMBEREK Alig egy évtizede annak, hogy az ember által kibocsátott szagok tanulmányozása nem számít többé tabunak, és hogy a pszichofiziológusok és pszichológusok érdeklődést tanúsítanak a téma iránt. Azt máris fölfedezték, hogy a csecsemő szaga alapján képes fölismerni anyját, egy felnőtt meg tud különböztetni két ismeretlen egyént, a férj a jelzés alapján felismeri feleségét és viszont. Két amerikai kutató legutóbbi kísérletei további adalékokkal szolgálnak az illatingereknek az emberi kapcsolatokban betöltött szerepéről. Az első kísérlet bizonyította, hogy egy három-nyolc éves gyerek illatát anyja és testvérei szinte azonnal fölismerik. Elképzelhető persze, hogy mindez a család sajátos életmódjával, például étkezési szokásaival függ össze. Az ellenőrző kísérlet során azonban kiderült, hogy az anyák az esetek kilencven százalékában azonosították gyermeküket a testükön hordott trikó alapján is. Ez a felismerés új kutatási irányokat jelöl ki: föl kell deríteni, milyen gyakorlati jelentőségük van ezeknek a sajátos jelzéseknek az emberi kapcsolatokban, a fiziológiai és pszichológiai reagálásainkban. Ml AZ AMFORA ? A régi görögök és rómaiak sokféle célra használt, rendszerint lefelé vékonyodó testű és tölcsér formájú, talpban végződő, nagy alakú, öblös, kétfülű tárolóedénye. A rómaiak mértékegységként használták meghatározott nagyságú változatát (egy amfora — 26,2 liter) s henger alakban is készítették, alul tövisszerü csúccsal, amelyet a földbe szúrtak, vagy a polc e célra fúrt lyukában rögzítettek. Az ilyen, felborulástól védett amforákban többnyire drága borokat tartottak. De tároltak amforákban mindenféle mást is, például olajat, ecetet, becses keneteket. Egyes sportversenyek győzteseinek jutalma olajjal megtöltött amfora volt. A görögök szavazatszedéshez is használtak amforákat, sőt, amforákban őrizték halottaik hamvait. Készült amfora ércből, köböl is, de legfőképp agyagból. Az agyagformák oldalait festéssel gazdagon díszítették. JOGI TANÁCSOK E. A jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy meddig köteles a. gyermekének tartásdíjat fizetni, akit a bírósági válóperi ítélet az anya gondjaira bízott. Fia a közeljövőben nagykorúvá válik, de főiskolán fog tovább tanulni. Azt kérdezi, hogy csak a fiának kell-e a továbbiakban tartásdijat fizetnie, vagy a gyermek anyjának is, akivel a fiú már nem fog közös háztartásban élni. A szülök eltartási kötelezettsége a gyermekük korára való tekintet nélkül mindaddig tart, amíg az nem képes az eltartásáról saját maga gondoskodni. Ha a gyermek a kötelező iskolalátogatás befejezése után nem tanul tovább, hanem állásba megy és saját keresete van, akkor a szülők, így az apa tartásdíjfizetési kötelezettsége is megszűnik. Ha azonban a gyermek tovább tanul és rendes tanulmányaival vagy az előírt kiképzéssel készül föl leendő hivatására, akkor a szülők továbbra is kötelesek az eltartásáról gondoskodni, s ha nem él velük közös háztartásban neki mindaddig tartásdíjat fizetni, amíg tanulmányai befejezésével keresetképessé nem válik. A szülök eltartási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a gyermekük egészségi állapota vagy betegsége miatt nem képes munkát vállalni és nincs saját keresete vagy jövedelme, amiből megélhetése biztosított lenne. Az apának a bíróságilag megállapított tartásdíjat a gyermek kiskorúsága idején, amenynyiben anyja gondozásában és eltartásában van, az anyának kell fizetnie. Mihelyt a gyermek nagykorúvá válik, a tartásdijat neki kell fizetni. S ha a gyermek már nem él az anyjával közös háztartásban és nincs az ő ellátásában, akkor az eltartási kötelezettségét az anyának is tartásdíjfizetéssel kell teljesítenie. A gyermek kiskorúsága alatt a tartásdíjról a bíróság, esetleg a jogosult indítványa nélkül is, hivatalból dönt. Ha a gyermek már nagykorú, akkor az eltartásáról, illetve a tartásdijról a bíróság csakis az ö indítványára dönt. Mivel a szülők az eltartási, illetve tartásdíjfizetési kötelezettségüket a képességeik és lehetőségeik szerint teljesítik, a bírósági eljárásban külön-külön és esetleg más-más öszszegben állapítja meg a bíróság azt az öszszeget, amelyet az (elvált) szülőknek a gyermeküknek kell fizetniük. Míg a kiskorú gyermekek tartásdíját a bíróság az érvényesítés előtti időre, de legfeljebb három évre visszamenőleg is megállapíthatja, addig a nagykorú gyermekek tartásdíját csak a bírósági érvényesítés napjától kezdődően — tehát csak a jövőre nézve állapíthatja meg. A főiskolán tovább tanuló gyermek tartásdíjának megállapításánál a bíróság a gyermek indokolt szükségleteiből indul ki s tekintetbe veszi azokat a szociális jellegű juttatásokat is, amelyeket a társadalomtól kap (kollégiumi lakás és ellátás, tanulmányi vagy szociális ösztöndíj stb.). Ha a tartásdíj megállapítása után a szülők vagy a gyermek viszonyaiban változások állnak be, akkor a bírósági döntést a bíróság — nagykorú jogosult esetében csak indítványra — megváltoztathatja. M A. jeligéjű olvasónk a gyermekgondozási segély felől érdeklődik, azt szeretné tudni, hogy mikor jár segély a gyermek egyéves koráig s milyen esetekben kaphatja az anya a segélyt a gyermeke kétéves koráig. A gyermekgondozási segély olyan állami hozzájárulás, amelyre azoknak a nőknek van igényük, akik kis gyermekükről egy —, bizonyos feltételek mellett kétéves korukig személyesen gondoskodnak és emiatt nincs semmiféle kereseti foglalkozásból eredő jövedelmük. A segély további feltétele, hogy a terhes nö a terhessége alatt a terhesrendelésen rendszeres orvosi ellenőrzésnek vesse magát alá és az első kivizsgálásra legkésőbb a terhesség 16. hete végéig menjen el. A segély csak olyan gyerekre jár, aki csehszlovák állampolgár és a köztársaság területén él. A gyermeke egyéves koráig minden további feltétel teljesítése nélkül annak a nőnek van igénye, aki egy évnél fiatalabb gyermekéről egész nap rendesen gondoskodik. Ezt a feltételt nem teljesítheti az a nő, aki a gyermekét — csak a nap egy részére is — bölcsödében helyezi el, vagy tartósan más személy gondjaira bízza. A gyermeke kétéves koráig akkor van a nőnek továbbra is igénye a gyermekgondozási segélyre, ha rajta kívül még egy iskolaköteles korban lévő, vagy a 26. életévét be nem töltött tovább tanuló vagy állandó gondoskodásra szoruló rokkant gyermekéről gondoskodik. Ugyancsak a gyermeke kétéves korának betöltéséig jár a gyermekgondozási segély akkor is, ha a nő ugyan csak erről az egy gyermekéről gondoskodik, de hajadon, özvegy, elvált vagy más fontos okból egyedülállónak kell tekinteni a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katona feleségét, továbbá azt a nőt is, akinek a férje egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetését tölti, valamint azt is, akinek a férje jogtalanul — a csehszlovák hatóságok engedélye nélkül — tartózkodik külföldön, de csak attól a naptól kezdve, amit a Belügyminisztérium szervei a jogtalan külföldi tartózkodás kezdetéül jelöltek meg. A fegyvergyakorlatot teljesítő katona feleségét a gyermekgondozási segély szempontjából nem lehet egyedülállónak tekinteni. A gyermekgondozási segély attól a naptól kezdve jár, amely nappal megszűnt az anyasági pénzsegélyre való igénye, vagyis rendszerint a fizetett szülési szabadság elteltével. Ha azonban a nö a szülési szabadság alatt nem kapott anyasági pénzsegélyt, mert erre nem keletkezett igénye, akkor a gyermekgondozási segély már a szülés napjától jár. A segély összege egy gyermek esetében havi 600 Kčs, két kétévesnél fiatalabb gyermekről való gondoskodás esetében havi 900 Kčs és három vagy több kétévesnél fiatalabb gyermekről való gondoskodás esetén pedig havi 1 300 Kčs. A gyermekgondozási segélyt, amit havonta utólag fizetnek ki, a munkaviszonyban lévő nők a munkaadójuknál, a termelőszövetkezetek és az egységes földműves-szövetkezetek tagjai abban a szövetkezetben ahol dolgoznak, a munkaviszonyban nem lévő nők pedig az állandó lakóhelyük szerint illetékes járási nemzeti bizottságnál igénylik. A CSKP KB Elnökségének, a Szövetségi Kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének és a SZISZ KB Elnökségének határozata értelmében ez év július 1 -jével a harmadik és további gyermek gondozásáért járó segély havi 800 Kčs-t fog kitenni. Dr. B. G. 19
