A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-17 / 16. szám
* // ELETEBOL tőlem. Tudni akarták, mit tegyenek, és én ezt mindig megmondtam. Részletes és átgondolt munkatervünk volt. Nem múlt el úgy hónap, hogy ne történt volna valami. Az emberek megszokták és várták a kulturális eseményt. — Jó egy esztendeje vagy titkár. Volt-e, van-e elképzelésed? — A járási bizottságnak 1977-től vagyok tagja. Van bizonyos áttekintésem a negyvenhat helyi szervezet, illetve a 13 896 fős Csemadok-tagság életéről. Tavaly például 20 796 órát dolgoztak társadalmi munkában. Van bizonyos elképzelésem is a majdnem félszáz helyi szervezet munkájáról. Az egyik, hogy összehangoltabbá kell tennünk tevékenységüket. Tudjanak lényegesen többet egymásról és segítsék egymást! Ezt az elképzelésemet minden területen érvényesíteni szeretném. Már sikerült is elérnem, hogy a járás három városi szervezete (Szerdahely, Nagymegyer, Somorja) összehangolja a munkáját. Megyeren kezdődött az egyeztetés. Szerdahelyen folytatódott, most készülünk Somorjára. Gyakoribbá és tudatosabbá vált a művészeti csoportok cserefellépése. A klubvezetők is tájékoztatják egymást. Bepillantást engednek a munkájukba. — Hivatalodban láttam a Csemadok Híradót... — Igen — bólint rá lllésháza közelében. — Járási bizottságunk 1986 mászatekinteni a megalakulással járó nemes izgalmakra, az első szereplésre, a kezdeti otthoni és távolabbi sikerekre. Az öt év és ez az este azt bizonyította, hogy a városban jelentős erkölcsi minőség és közösségi erő működik. Az alakulás óta állandóan nő a taglétszám. A kórus ott van a város és a járás nevezetes ünnepein, megjelenik a rangot jelentő galántai Kodály Napokon. Élvezi és meghálálja a városi nemzeti bizottság és a Csemadok támogatását. S az évfordulón a helyi közönség zsúfolásig megtölti a nagytermet. Példát vehetnek erről más, nagyobb városok is! Szivetlelket melengető érzés, hogy rohanó világunkban, ahol számtalan akadály tornyosul az ének, zene s általában a humánum megszállottainak útján, amikor sok helyen sokszor oly nehéz az embereket közösségbe hívni, itt van egy város, amelynek énekese, lakosai és vendégei a zenében egyetlen boldog közösséggé kovácsolódnak össze. Ma, amikor egyik embert annyi minden eltaszítja a másiktól, kétszeresen is köszönet illeti azokat, akik ilyen közösséget teremtenek és támogatnak, mint a zselizí énekkar. S ki az, aki mindezt a lehetőségek és a lehetetlenségek határáról összefogja, szervezi, élteti, vezeti? — Horváth Géza karnagy! Ö még annak az egyre ritkuló néptanító-típusnak a megtestesítője, aki mindent tud, s ha kell, a sivatagból jusától két ilyen számot jelentetett meg, a harmadikat járási konferenciánk idejére időzítettük. Ezekben a negyedévenként elvégzett munkánkat összegezzük, de a helyi szervezetek is írnak a Híradóba évfordulós eseményekről és egyebekről. Szerkesztésébe is be akarjuk vonni helyi szervezeteinket. — Nehézségekkel kerülsz-e szembe? — Elképzeléseim megvalósításához kevésnek érzem titkárságunk létszámát. Sok a hivatali munka, s ez az asztalhoz, nem az élethez köti az embert. Helyi szervezeteink viszont igénylik, hogy megjelenjünk náluk. Sok helyen nehéz a csoportokat összehozni, a művelődési munkát könnyebb szervezni és irányítani. Ezért a jövőben erre összpontosítjuk jobban a figyelmünket. Összeállítottuk az előadók névsorát, kapcsolatot teremtünk az előadókkal. Ebben az évben már az anyanyelvi nevelés is központi helyet foglal el elképzeléseinkben. Tavaly meghirdettük az első anyanyelvi hetet, de helyi szervezeteink nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. A nyelvi vetélkedőknek viszont jó visszhangjuk volt. Most márciusban kezdtük a járási irodalmi és kulturális napokat. Tavasszal irodalmi, ősszel anyanyelvi napokat tartunk. Ezt rendszeresíteni akarjuk. — Hány művelődési klubotok van? — Hét. Az idén próbálkozunk először is oázist varázsol. Ugyanakkor, amikor tárgyait kiválóan tudja és tanítja, meszszebbre is ellát, tovább gondolkodik és ir. írásai is mind telitalálatok. Egyik leghűségesebb tagja, olykor vezénylője a Magyar Tanítók Énekkarának. S erre a jubileumra nemcsak kórusát és a gyermekkart készítette fel, hanem az egész műsort, a vendégek fogadásával és szerepeltetésével együtt olyan gondosan és pontosan irányította, ami pórját ritkító. De méltatni kell az est tartalmát, a felszárnyaló zene és az éneklökórusok értékeit is. A zselizi énekkar tehetséges, jó zenei érzékű tagokból álló együttes. A rövid öt év alatt elérték azt, amit elérhettek és biztosak lehetünk abban, hogy fejlődésük töretlen lesz. A zselizi kamarakórus alapító kvartettjének színvonalas bemutatkozása azt tükrözi, hogy eredményesem serénykednek a legnehezebb műfajban is. Itt meg kell említenem, hogy a CSMTKÉ kamaraéneklésének spiritus rectora is Horváth Géza. E kis csoport fellépése számomra az est legbensőségesebb perceit jelentette. Az Ipolysági (Šahy) Honti Hangok vegyeskar František Zborovjan vezetésével nagyigényü, homogén hangzásával lepett meg bennünket. A komáromi (Komárno) Egyetértés vegyeskart Stubendek István, a tanítók énekkarának tagja vezeti. Ez a kórus is fiatal, de hangzásával, műsorának komolyságányári művelődési tábor megszervezésével. A jogi nevelésben is szeretnénk eredményt felmutatni. Ezt a tevékenységet nemzetiségi jogaink propagálására is szeretnénk felhasználni. Ehhez jó lehetőséget kínál A hűség nyelve című könyv második kiadása, amelyből hatszáz példány eladását vállaltuk. — A gondokról még nem szóltál... — Visszaesett a színjátszás, különösen a kisszínpadi és az esztrádcsoportök munkája. Igaz, segédanyagokhoz sem lehet hozzájutni egykönnyen. A szakmai vezetés kérdése is nyomasztólag hat. Az ötvenes években jóval szerényebbek voltak az igények. A művészeti csoportok módszertani irányítását a járási népművelési központ végzi. — Mi a helyzet a járási konferencia után? — Máris érezzük termékenyítő hatását. A Nemzeti Frontba történő kerülésünk felélénkítette helyi szervezeteinket. Érzik, megnövekedett szövetségünk súlya, munkával megalapozott tekintélye, s ez valamennyiükre ösztönzőleg hat. lllésháza szélső házaihoz érve hirtelen félbeszakad a beszélgetés. A helyi nemzeti bizottság egyik termében a fiatal, mindössze harminckilenc esztendős járási titkár a körzeti értekezlet résztvevőivel találkozik. MÁCS JÓZSEF val egyre magasabb mércét állít maga elé. A Magyar Tanítók Énekkara mindig szívesen tesz eleget bármely meghívásnak. Szerepe sokoldalúságához tartozik, hogy jelen van az országos szlovák kórusdemonstrációkon, de megjelenik a legkisebb magyar falu üzenetére is. Nagy örömmel jött Zselizre, és tudásának legjavával járult hozzá a közös ügy sikeréhez. Janda Iván vezető karnagy mellett Duka-Zólyomi Emese, Horváth Géza és e sorok írója vezényelte a tanítókat. Az ilyen találkozók elmaradhatatlan csúcspontja a befejező közös éneklés. Itt is valamennyi kórus kitett magáért. Az ünnepi est sikeréhez hozzájárult Buhlovics Péter értelmes, átélt szavalata, valamint Molnár László és Hengerics Judit hangulatos, hozzáértő műsorvezetése. De a hangversennyel az éneklés nem ért véget: a baráti találkozó kellemes óráiban is több volt még a spontán felcsendülő dallam, mint a próza. Köszönjük ezt Zseliznek és kívánjuk: sose érjen véget a dal s az énekben egymásratalált közösség boldogsága! VASS LAJOS Erkel-díjas zeneszerző Fotó: Benyák József • Március 5-én volt harmincnyolc éve, hogy megalakult a Csemadok. Az évfordulóról a helyi szervezetek is megemlékeztek. Több helyért idézték Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának a Csemadok megalakulása 30. évfordulója alkalmából az SZLKP KB Elnöksége nevében a Csemadoknak küldött levelét. Jozef Lenárt elvtárs a jubileum kapcsán egyebek között ezeket írta: „Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista-leninista nemzetiségi politikájával összhangban alakult meg az Önök szervezete — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a csehszlovák dolgozó nép 1948-as februári győzelmének egyik közvetlen következményeként és vívmányaként ... A Csemadok széles körű honismereti, kiadói munkája, művészeti tevékenysége egyidejűleg igazolja tagjainak fennkölt érdeklődését a kultúra és a művészet minden területe iránt, kifejezve szándékát, hogy aktívan részt vegyen közös hazánk kulturális és társadalmi életének további fejlesztésében ... A zselizi (Želiezovce) népművészeti fesztivál, a gombaszögi (Gombások) dal- és táncünnepély, a komáromi (Komárno) Jókai Napok, a galántai (Galanta) Kodály Napok és más rendezvények kulturális életünk maradandó eseményeivé váltak. A magyar dolgozók hálájának megnyilatkozásai ezek Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető ereje iránt, kifejezői a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek összetartozásának, testvériségének és barátságának." • Üzemi értekezletet tartott a Csemadok Központi Bizottságának Titkársága és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a Csemadok KB Titkárságán dolgozó üzemi bizottsága. A március 12-én és 13-án a Somorja (Šamorin) melletti Csölösztőn (Öilistov) megtartott ülésen részt vettek a Csemadok Központi Bizottsága Titkárságának vezető és beosztott dolgozói, a Hét szerkesztőségének vezető és beosztott dolgozói, valamint a Csemadok járási és városi bizottságainak titkárai és instruktorai. Az üzemi értekezlet értékelte, hogy a Csemadok dolgozói hogyan teljesítették az előző ülésen elfogadott határozatokat, milyen eredményeket értek el 1986- ban, egyben meghatározta, hogy milyen feladatok várnak a szövetség dolgozóira 1987- ben. • A Csemadok Központi Bizottsága a március 20-án Bratislavában tartott XI. plenáris ülése megtárgyalta a Csemadok helyi szervezetei évzáró taggyűléseiről, a járási konferenciákról és a Csemadoknak az 1986-ban végzett tevékenységéről írásosan előterjesztett komplex értékelést, majd tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy a Csemadok Központi Bizottságának a Losoncon (Lučenec) tartott X. plenáris ülésén megválasztott bizottságok hogyan végezték munkájukat, és hogyan készítették elő a Csemadok XIV. Országos Közgyűlését. A X). plenáris ülés vitájában felszólalók időszerű kulturális és szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az ülés — a kulturális munka további tökéletesítése érdekében — több pontból álló határozatot hozott. 7
