A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-04-10 / 15. szám

Régi gimnáziumi épületben tartózkodom. Ezerkilencszázötben épült. Nehéz lenne felsorolni, kik tanultak mostanáig falai között.

Mindjárt a bejáratnál jobboldalt a magyar szövegű, az alapítás esztendejére és az alapítók nevére figyelmeztető tábla, s szemben vele baloldalt a szlovák tanítási nyelv bevezetésére utaló szöveg az 1918-as esztendőt megjelölőén. A mai Šafárik Gimnázium szlovák—magyar tagozatos. A gimnáziumnak az 1961 — 1962-es tanévtől magyar osztályai is vannak.

— Negyedszázados a magyar nyelvű oktatás. Most hagyja el iskolánkat a huszonötödik érettségiző osztály! — mondja Čerevkáné Bedecs Teréz igazgatóhelyettes. — Hogyan tekintsünk vissza negyedszázados munkánkra? Nos, körülbelül négy éve az Oktatásügyi Minisztérium országos felmérést készített arról, milyen a főiskolára jelentkező magyar nemzetiségű tanulók eredménye, és akkor két dolgot kísértek figyelemmel: az érettségizett tanulók főiskolára történő jelentkezési arányát és a felvételi vizsgát nyújtó teljesítményt. Ez utóbbi teljesítésében tanulóink országos elsők lettek Szlovákiában. A szlovák osztályokból a tanulók nyolcvan, a magyarból hatvanöt-hetven százaléka jelentkezik főiskolára. Azt szeretnénk, ha a magyar osztályból is nyolcvan százalékos lenne a jelentkezés.

— A jelentkezők ugyanolyan jól helytállnak a továbbiakban, mint a szlovák osztályok tanulói. Számos mérnök, orvos, tanár kötődik gimnáziumunkhoz. És hát, akikre büszkék vagyunk: Hajdú Ágnes, Mikulik Pál a Kassai Műszaki Főiskola tanársegédei, Tóth Zsuzsa, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem finn-ugor tanszékének tanársegéde, Sunyovszky Szilvia, a Madách Színház színművésze. Orosz Márta, a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, Krausz Tivadar és Szentandrási Tibor tehetségesen jelentkező csehszlovákiai magyar költők, és Mázik István verseivel is gyakran találkozunk.

Čerevkáné Bedecs Teréz huszonhárom éve tanít a gimnáziumban. 1964-ben végzett szlovák-magyar szakon a Komenský Egyetemen. Nem a tanügyi hatóság irányította ide, hanem a házassága. Negyedéves hallhatóként férjhez ment, s orvos férje kerületi ösztöndíjas volt, s ez kötelezte őt a munkahely megválasztásában. így kerültek Rozsnyóra (Rožňava) azzal, hogy legfeljebb három évet töltenek a bányavárosban. Huszonhárom esztendő lett belőle. Huszonkét éves lánygyermeke Brnoban orvostanhallgató, férje a város rendelőintézetének vezető orvosa.

— Szülőföldem a Mátyusföld, szülőfalum Felsöszeli, nyolcvanöt esztendős édesanyám és két bátyám ott él. Én is ott akartam kezdeni az életet a közelükben, a Duna-parti nagyvárosban; fel is vettek már a Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztőségébe, fordítónak és korrektornak, de végül is családi okokból vállalnom kellett a kettős kötődést Gömörhöz és Mátyusföldhöz.

Čerevkáné Bedecs Terézt nem kell szóra bírni, igazgatóhelyettesi szobájából az iskola minden zegét-zugát érinti, hogy átfogó képet nyerjek életükről, munkájukról. A gimnázium a kassai (Košice) Šafárik Egyetemmel tart szoros kapcsolatot. Tanárai előadást tartanak tanulóiknak, s ők is járnak hozzájuk tanulmányutakra. A gimnáziumnak az egri Dobó István Gimnáziummal van még kapcsolata. A tanulók sítanfolyamra járnak onnan ide, innen pedig úszótanfolyamokra utaztak oda, míg helyben nem nyílt erre lehetőség. A tantárgybizottságok cseréje is folyamatos, a tanárok egymás óráit látogatják, tanulnak egymástól. A rozsnyói Šafárik Gimnáziumnak dr. Ján Barilla az igazgatója. Nagy társadalmi elfoglaltsága ellenére is (az SZNT képviselője, az SZNT iskolaügyi, tudományos és kulturális bizottságának alelnöke) határozottan vezeti az iskolát, s ez mindkét tagozaton megmutatkozik az oktatás színvonalában és az iskola felszereltségében. A régi, ódon épület falai között a legmodernebb szaktantermek várják a tanulókat.

— Gimnáziumunk folyamatosan együttműködik az alapiskolákkal, folytatja a tájékoztatást Čerevkáné Bedecs Teréz. — Eljárunk szülői értekezleteikre, hogy tudtára adhassuk a szülőknek, mit jelent gyermekük számára ma a gimnázium. Mert már az nem a régi, szaktantárgyakat is tanítunk. Ha valamelyik szaktantárgyból is érettségizik a tanuló, akkor szakképesítést nyer. Most három szaktantárgyat oktatunk: bányászatot, mezőgazdaságot és vegyészetet. Szeptembertől a számítástechnika oktatását is bevezetjük. Annak ellenére, hogy az utóbbi években országos méretben csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt, ez nálunk még nem érezteti hatását. Például a magyar első osztályba már most huszonnégy jelentkező van, de meggyőződésem, hogy szeptemberig harminc lesz!

— Milyen a gimnázium városon belüli kapcsolata?

A gimnázium épülete

— Iskolánk nem él elszigetelten semmilyen tekintetben. Jelen vagyunk minden fontos eseményen. Tanulóinkból verbuválódott egy gárda, amely évek óta tevékeny a városi nemzeti bizottság polgári ügyeket intéző testületében. Tanulói a városi úttöröház érdekköreiben is dolgoznak. Országos viszonylatban is szép eredményeket érnek el a földrajz, az

orosz, a matematika és a fizika olimpiászon. Sikeresen képviselik iskolánkat a kerületi versenyeken. Helyezés nélkül még soha nem tértek haza. Külön nagy figyelmet fordítunk a szlovák nyelv oktatására, hogy a diákok helytálljanak a továbbtanulásban. Közülük többen szlovák szakot választanak a Komenský Egyetemen. Az idei tizennégy főiskolára jelentke-12