A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-10 / 15. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kötődések — beszélgetés Papp József mérnökkel Keszeli Ferenc: TAVASZI HANGULATOK Miklósi Péter interjúja MERVA LÓRÁNTTAL, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkárával Pomichal Richárd: A FÁK, AMELYEK LÁTTÁK A KÖKORSZAKOT P. Zachara: A KAIRÓI CITADELLA J. Stephens: ISKOLATÁRSAK Címlapunkon Prandl Sándor (4) és Gyökeres György (1) felvételei A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát Petemé Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Csemadok. a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége mint önkéntes kulturális társadalmi szervezet eredményes munka után lépett be a Nemzeti Frontba. Erről a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja KB 1986. december 15-i ülése döntött a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja és tevékenységének fő elvei című dokumentuma alapján. A Csemadok életének e jelentős lépésétől azt várjuk, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok, de elsősorban a szövetség tagjai a Nemzeti Front platformján még hatékonyabban és kezdeményezőbben fognak hozzájárulni az embereknek a szocializmus építésében, a szocialista demokrácia további fejlesztésében és elmélyítésében való alkotó részvételéhez, ahogyan azt a CSKP XVII. kongresszusa hangsúlyozta. Ezeket a gondolatokat a Csemadok XIV. közgyűlésének'előestéjén különösen szeretném hangsúlyozni. A járási és a városi konferenciákon megválasztott küldöttek a jól végzett munka tudatával érkeznek Bratislavába, de elgondolkodnak azokról a problémákról is, amelyeket mihamarabb meg kell oldani. Tudjuk, hogy a CSKP XVII. kongresszusa az elért eredményekből, a megoldatlan problémákból, de főleg a növekvő igényekből kiindulva meghatározta szocialista társadalmunk fejlődésének hosszú távú programját. Célja: minőségileg magasabb szintre emelni a nép életszínvonalát, megteremteni a legkedvezőbb feltételeket a kollektívák és az egyének harmonikus fejlődéséhez. Az egész Nemzeti Front, a benne tömörülő politikai pártok, társadalmi és érdekszervezetek egyhangúlag fogadták el a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatát. Kötelezettséget vállaltak, hogy részt vesznek megvalósításukban és társfelelősséget vállalnak végrehajtásáért. Van mire építenünk, van mire építeni az önök munkájában is, bár a Csemadok munkájának mérlegelésekor az az érzésem, hogy nem eléggé értékeljük a CSKP nemzetiségi politikájának eredményeit. Kevés szó esik a magyar nemzetiség gazdasági életében, valamint az osztály-szociális struktúrában bekövetkezett változásokról, arról, hogy ezek a változások hogyan tükröződnek hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek további közeledésében. A CSKP lenini nemzetiségi politikájának köszönhetően növekedett a dolgozók életszínvonala azokban a járásokban, ahol nagy számú magyar nemzetiségű állampolgár él. Ezek a járások néhány mutatóban nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják az országos szlovákiai átlagot. Előreláthatólag ez a fejlődés az elkövetkező évtizedekben tovább folytatódik. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy az életszínvonal lényegesen a Nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban — a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), az Érsekújvári (Nové Zámky), a Komáromi (Komárno) és a Galántai (Galanta) járásban emelkedett. Az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság növekedésére a meglevő üzemek fejlesztési programjainak teljesítése és az új beruházások nagy hatással voltak éppúgy, mint a termelés fejlesztése a gördülöcsapágy-gyár nagymegyeri (Čalovo) és kolárovói üzemében, új gépipari ágazatok létrehozása Šuranyban, Galántán, Šafárikovóban és másutt. Dél- Szlovákia szempontjából rendkívüli jelentőségű a gabčíkovói vízlépcsőrendszer építése, a termelés fejlesztése a komáromi Steiner írta: DANIEL FUTEJ, az SZSZK Nemzeti Frontja KB alelnöke Gábor Hajógyárban, a štúrovóí Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban, a füleki (Fiľakovo) Kovosmaltban, a tlmačei TOS-ban, valamint korszerű konzervgyárak, húskombinátok, tejipari és más üzemek építése. Ez mind hozzájárul állampolgáraink érdekeinek kielégítéséhez. Természetesen 40 év történelmileg rövid idő ahhoz, hogy minden problémát megoldjunk, s az emberek tudatából kitöröljük a nacionalista csökevényeket. Ezért ma is időszerű minden állampolgár hazafias és internacionalista nevelése a csehszlovák államiság szellemében. Nagyon fontos az emberek tudatában még fellelhető csökevények, a negatív hatások és jelenségek elleni harc ... „határozottan fel fogunk lépni minden olyan kísérlet ellen, amely arra irányul, hogy olyan mesterséges akadályokat gördítsenek a nemzetiségi kapcsolatok útjába, amelyek a múltban nemzeteinket és nemzetiségeinket elválasztották egymástól, s amelyeket a szocializmus építésének folyamatában már kiküszöböltünk". hangsúlyozta Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP kongresszusán. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy figyelembe vegyük az osztályok és szociális csoportok, a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek közös érdekeit, hogy társadalmunk egysége a munkásosztály vezetésével szüntelenül erősödjön, hogy társadalmunk minden állampolgára számára biztosított legyen a gazdasági és szellemi fejlődés lehetősége. A burzsoázia mindig igyekezett azt előtérbe állítani, ami elválaszt bennünket, s a nemzetiségi problémák megoldásának kulcsát a konfliktusokban és bizalmatlanságban keresi. Egyedül a marxista—leninista elmélet ad lehetőséget a nemzetiségi problémák helyes megoldására. Ez az elmélet a nemzetiségi kapcsolatok elrendezése teljes önkéntességének demokratikus elvein alapszik, mind a kis, mind pedig a nagy nemzetek esetében. Ezen az alapon kell a nyelv, a kultúra és az oktatás kérdéseit is megoldani. Lenin arra tanított bennünket, hogy minden nemzetnek és nemzetiségnek teljes joga, hogy megőrizze és fejlessze nemzeti sajátosságait és hagyományait. Másrészt viszont minden nemzet és nemzetiség kötelessége, hogy minden lehető eszközzel elősegítse a közös államot alkotó nemzetek és nemzetiségek közeledését. Tudjuk, hogy a magyar nemzetiség szociális-etnikai jegyei legmarkánsabban a nemzetiségi kultúrában és a nyelvben nyilvánulnak meg. A magyar nemzetiség kultúrája közvetlenül is merít a csehszlovák források ból. Azonban érik ezt a kultúrát egyetemes szocialista, világjellegű hatások is. Hat rá továbbá a Magyar Népköztársaság kultúrája és természetesen azok a tényezők, amelyek a magyar nemzetiség lényegéből erednek. A magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális alkotómunkája kiegészíti és gazdagítja az egyetemes csehszlovák kultúrát. A CSKP legfelsőbb szervei elvi jelentőséget tulajdonítanak a két testvéri nemzet, a csehek és a szlovákok kultúrája kölcsönös gazdagításának, valamint a magyar és az ukrán nemzetiség kulturális élete fejlesztésének. Az elmúlt időszakban, vagyis a Csemadok legutóbbi közgyűlése óta eltelt idő alatt erőteljesebbé váltak azok a törekvések, amelyeknek az a céljuk, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárokat közelebb vigyék a cseh és a szlovák kultúrához, hogy növekedjen e két kultúra hatása, s hogy rendszeresen megismertessék egész Csehszlovákia dolgozó népét a magyar nyelvű alkotásokkal. Hazánk minden állampolgára számára hozzáférhetőbbé váltak a magyar nemzetiségű szerzők irodalmi alkotásai, figyelemmel kísérhette a nemzetiségi költészet, próza- és drámaírás fejlődését. A párt irányvonalának szellemében ezeket az ismereteket el kell mélyíteni és szélesebb körben terjeszteni. Szlovákiában a magyar nyelvű szocialista kultúra a hivatásos és amatőr alkotómunka viszonylag egységes rendszerét képezi, s a nemzetiségi kultúrák további fejlesztésének koncepciója alapján fejlődik. E koncepció alapján továbbra is arra kell törekedni, hogy a kultúra és a népművelés jobban elősegítse a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális és műveltségi színvonalának emelkedését, s hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége is ilyen irányban tevékenykedjen. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet néhány előttünk álló feladatra. A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatának szellemében a Nemzeti Front valamennyi szervezetének fő feladata napjainkban a népgazdaság és a társadalom további fejlődéséhez, népünk életszínvonalának javításához szükséges anyagi és szellemi források létrehozásának meggyorsítása. A Nemzeti Front valamennyi szerve és szervezete számára a másik, nagyon fontos társadalmi feladat a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember, hazafi, szovjetbarát, internacionalista nevelése, aki sokoldalúan kész aktívan részt venni a szocialista haza építésében és védelmében, a békéért és a társadalmi haladásért vívott világméretű harcban. Azzal a tudattal kell cselekednünk, hogy az új feltételek között is döntő tényező az ember, annak politikai látóköre, szaktudása, s ez az eredményekben, a konkrét tettekben nyilvánul meg. Ismerjük életmódunk alakításának terveit, s megvalósításuk érdekében sokat kell tennünk. Következetes harcot kell vívnunk a CSKP és a Nemzeti Front közös programjának végrehajtásáért, s nem egy akadályt kell majd leküzdenünk. A Csemadok XIV. közgyűlése küldötteinek, a szövetség tagjainak nagyon sok sikert kívánok abban a munkában, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság javára végeznek. 2
