A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-04-03 / 14. szám

TUDOMÁNY- TECHNIKA TERMŐTALAJ NÉLKÜLI NÖVÉNYTERMESZTÉS MIÉRT CSENDES A FEKETERIGÓ TÉLEN? Városi és falusi ember egyránt megszokta és megszerette ezt az élénk mozgású szé­pen „éneklő", de nemritkán kellemetlenül rikácsoló hasznos madarunkat. Borús, kö­dös téli napokon az ágakon vagy „némán" keresgéli szűkös táplálékát. Elegendő éle­lem hiányában is jól bírja a telet, a der­mesztő hideg éjszakák alatt sem hűl ki a teste. Ritkán látni megfagyott feketerigót. Téli életmódja rendkívül energiatakarékos (emberi megítélés alapján). Minden feles­leges erőkifejtést kerül, anyagcseréje is „takaréklángra" állítódik, hormontermelö mirigyei csökkent működésűek; ezért szü­netel az ivari tevékenység, nem épít fész­ket, nem mutat párzási készséget s ezért nem jelzi ezt jellegzetes, dallamos hang­szignáljával sem. Azért nem teljesen „néma" a feketerigó a rövid nappalos téli időszakban. Rövid hívó hangszignáljaikkal figyelmeztetik egy­mást az esetleges veszélyre; ez túlélési esélyeik miatt fontos, hiszen a lombtalan, jeges fák és bokrok ilyenkor kevés védel­met nyújtanak számukra. Néha-néha halk „csing-csing” vagy „tix-tix" hangjuk való­színűleg a „szorongás" panaszjele. Energiatakarékos életmódra való átállá­sukat a nappalok hosszának rövidülése váltja ki. A megvilágítás hosszának szabá­lyozó szerepe tartja vissza a feketerigó és több más nálunk telelő madár (ragadozók, sirályok, galambok stb.) anyagcseréjét a tavasszal esedékes megélénkülés korai be­következésétől, hisze ez végzetes lehetne számukra akkor, amikor még nincs elegen­dő táplálék, és az utódok felneveléséhez szükséges létfeltételek is hiányoznak. A madárkedvelö szakemberek joggal tartanak attól, hogy a városi környezetben a nappali megvilágítás időtartamát meg­hosszabbító higanygőzlámpák fénye elöbb-utóbb „megtéveszti" majd a fekete­rigók és vele együtt a többi kis testű énekesmadarunk téli étrendjét és idő előtt beindítja a még szünetelő ivari hormonter­melést, ennek hatására túl korán lép „akci­óba" az ivarmirigyük, s akkor kezdik el ivari élettevékenységeiket, amikor még messze a tavasz, az ivadékgondozásra kellő garan­ciát nyújtó kellemes időjárás és bőséges táplálékkészlet, amikor még maguk a szülő madarak is jobbára az ember segítségére szorulnak. BECSAPOTT PATKÁNYOK Egyiptom patkányai már a fáraók idejében is nagy kárt okoztak a föld termésében. Azóta sem változott a helyzet, jóllehet különböző mérgekkel indítottak hadjáratot ellenük. A legújabb módszer talán hatásos­nak bizonyul. Olyan csapdákat helyeznek ki, amelyek csalija „alvó" mérget tartal­maz. Ettől a méregtől lassan és fájdalom­­mentesen elvéreznek a rágcsálók. Ellentét­ben a gyorsan ható mérgektől, a patkányok nem hallatnak vészkiáltást, amely elijeszte­né társaikat. Az Örmény Tudományos Akadémia növény­kutató intézetében kifejlesztett módszerrel nemcsak zöldség- és főzelékféléket, hanem olajnövényeket, gyógynövényeket, földiepret és más növényeket is termesztenek termőta­laj nélkül, tápoldattal átitatott vulkanikus 1986 augusztusában a kameruni Nyos-tó környékén mintegy 1 500 ember esett áldo­zatul egy gázkitörésnek, amelyet a kutatók az első napokban egyértelműen vulkáni ere­detűnek minősítettek. Ez nem is csoda, hi­szen a tó egy vulkanikus kráter mélyedését tölti ki, s kézenfekvőnek tűnt, hogy a kisza­badult gázok valamiképpen kapcsolatban le­hetnek az egykori tűzhányóval. A szakemberek egy része azonban más véleményen volt. Szerintük a vulkánnak csak annyi köze van az esethez, hogy magát a tómedencét tűzhányókitörés alakította ki, de a most kiszabadult gázok a tó mélyebb, oxigénszegény vizrétegeiben keletkeztek, szerves anyagok bomlásával. Ezt a feltevést egy korábbi tapasztalat is alátámasztja. Egy amerikai hidrológus házaspár a tanzániai Gidamur-tónál vett észre erre utaló jelensé­get. Ez a tó ugyancsak egy vulkáni kráterben van, s a kutatókat nyolc kilométeres távol­ságból csalta oda a kénhidrogén jelenlétét jelző jellegzetes záptojásszag. A tó vizét olyan baktériumok festették bíborvörös ár­nyalatúra, amilyenek normális körülmények között csak mélyebb, oxigénszegény környe­zetben élnek. A vízminták vizsgálata egyér­telműen kimutatta, hogy a gázok nem vulka­nikus eredetűek voltak. Sokan úgy vélik, két, halálos áldozatokat is követelő kameruni gázkitörés is biológiai folyamatok eredményeként képződött gázok számlájára irható. Igaz, erre semmiféle bizo­nyíték nincs, de arra sem, hogy a gázok vulkáni eredetűek lettek volna. Az egyik a híres Nyos-tavi eset, a másik a tőle 240 km-re fekvő ugyancsak vulkáni krátert kitöltő Monoun-tavi katasztrófa, amely 1984 au­gusztusában történt. A két esemény idő­pontja nem véletlen egybeesés, ugyanis Ka­merunban a tavak vízrendszerének stabilitá­tufába gyökereztetve a növényeket. A labo­ratóriumban most földiepret termesztenek a függőlegesen felfüggesztett zsákokban, amelyek tápoldattal átitatott vulkáni tufát tartalmaznak. sa pont augusztusban a legkisebb. A Mono­­un-tónál kimutattak ugyan a gázokban olyan szénizotópot, amely vulkáni eredetre utal, de ez még nem teszi egyértelművé a gázkitörés valódi okát. Az sem bizonyos, hogy a Nyos­­tavi katasztrófa nem vulkáni eredetű, de az ellenkezője sem. Ha tehát elfogadjuk mindkét feltevést, hogy a gázok lehettek vulkáni és biológiai eredetűek (esetleg a kettő együtt), még min­dig fennáll a kérdés, mi idézte elő a hirtelen gázkitörést. Egyes vélemények szerint egy víz alatti csuszamlás keverte össze a normális körülmények között egymástól jól elkülönülő felszíni és mélyebb vízrétegeket. Mindkét gázkitörést előidézhette az év­szakváltozás. A mérsékelt övben az esős évszak beköszönte lehűti a melegebb, köny­­nyebb fajsúlyú felszíni vízrétegeket, amelyek — különösen ha szél is van — lesüllyednek és összekeverednek azokkal a mélyebb víz­rétegekkel, amelyekben a nyár folyamán gá­zok termelődtek. Ilyen inverziók a trópusi tavaknál is előfordulhatnak, s erre vonatko­zóan több határozott vizsgálati eredmény is van. Katasztrófák azonban szerencsére na­gyon ritkán következnek be ilyen okból. A klímaviszonyok hosszú időn át meghatá­rozhatják a tavak vízrendszerének stabilitá­sát, s ezalatt nagyobb mennyiségű C02 és más gáz halmozódhat fel zavartalanul a mélyebb elszigetelt vízrétegekben. Elég azonban egy kismértékű klímaváltozás is ahhoz, hogy instabillá váljanak és inverzió következzék be. A katasztrófák okait még vizsgálják, de egy amerikai kutatócsoport közvetlenül a Nyos-tavi kitörés után azt je­lentette, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy vulkáni, vagy akár szeizmikus aktivitás indította el a kitörést. A SZÍV MÁGNESTERE A moszkvai elektronikai intézetben készí­tett készülékkel mérhetik az emberi szív gyenge, instabil mágnesterét, követhetik ingadozásait. Ehhez a legkorszerűbb ké­szülékeket kapcsolták össze: pásztázó le­­tapogatót és digitális számítógéprend­szert. A vizsgálattal a képernyőn láthatóvá tehető a vizsgált szív dinamikus mágneses térképe. Az egészséges és a beteg szív mágneses impulzusai különbözőek, emiatt például a képernyőn jól felismerhető a szívizom infarktustól érintett része, mert ennek a szakasznak a mágneses képe merev, nem változik. A magnetokardiográ­­fiai vizsgálattal behatárolhatják és egy mik­ronos pontossággal meghatározhatják a szívízomgyulladás kiterjedését — ez a ha­gyományos módszerekkel lehetetlen. A ha­gyományos elektrokardiogramon ugyanis nemcsak a szívizom, hanem a környező szövetek adottságai is megjelennek, így nem tükrözi pontosan a betegség okozta elváltozást. VEGYSZERMENTES MŰTRÁGYÁK Baktérium-műtrágyák és növényi oltóanya­gok kifejlesztésén dolgoznak szovjet kuta­tók a termőföldekre kípermetezett vegy­szerek mennyiségének csökkentésére. A Szovjetunió bioki'miai intézetében egész sor olyan mikroorganizmust fedeztek fel a búza gyökérzetén, amelyek a növénnyel együtt élve, serkentik a növekedését. A kutatóknak az a céljuk, hogy a vetőmagot egy vagy több ilyen baktériummal kezeljék. A „nitragin" elnevezésű nitrogénmegkötő baktériumot immár nagyüzemi méretek­ben tenyésztik. A baktériumokat alkalmas hordozóanyaggal, például tőzeggel keverik össze, s így jelentősen növelik a növény terméshozamát. Az intézet egy másik kuta­tócsoportja növényvédő oltóanyagok kifej­lesztésén dolgozik. A legyengített rozsda­törzzsel kezelt növény ellenállása megnő más rozsda-törzsekkel szemben is. Az új módszert már alkalmazzák Moldavia és Belorusszia kapásnövényeket termesztő gazdaságaiban. A kutatócsoport most a gabonaféléket megvédő oltóanyag kifej­lesztésén fáradozik. FŰTŐANYAG ÖREG AUTÓGUMIBÓL Az Egyesült Államokban immár környezeti problémát okoznak a személy- és teher­autók kiszolgált gumijai: az évek során kétmilliárd öreg autógumi halmozódott fel a telepeken, és évről évre újabb 240 millió autógumi raktározását kell megoldani. Egy újfajta aprítóberendezés segítségével re­mélnek megszabadulni a gumihegyektől. A Dallasban kifejlesztett gumiaprító forgó kései olyan különleges fémötvözetből ké­szültek, amely egészen rendkívüli igénybe­vételt is elvisel: még négymillió autógumit szétfoszlatva sem csorbulnak ki a kések. A felapritott autógumi fűtőértéke nagyobb, mind a legtöbb szénfajtáé, viszont olcsóbb más fűtőanyagoknál és főként a papír- és cementiparban lehet eltüzelni. VULKÁNI GÁZ, VAGY VALAMI MÁS? 16

Next

/
Thumbnails
Contents