A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-03 / 14. szám
TUDOMÁNY- TECHNIKA TERMŐTALAJ NÉLKÜLI NÖVÉNYTERMESZTÉS MIÉRT CSENDES A FEKETERIGÓ TÉLEN? Városi és falusi ember egyránt megszokta és megszerette ezt az élénk mozgású szépen „éneklő", de nemritkán kellemetlenül rikácsoló hasznos madarunkat. Borús, ködös téli napokon az ágakon vagy „némán" keresgéli szűkös táplálékát. Elegendő élelem hiányában is jól bírja a telet, a dermesztő hideg éjszakák alatt sem hűl ki a teste. Ritkán látni megfagyott feketerigót. Téli életmódja rendkívül energiatakarékos (emberi megítélés alapján). Minden felesleges erőkifejtést kerül, anyagcseréje is „takaréklángra" állítódik, hormontermelö mirigyei csökkent működésűek; ezért szünetel az ivari tevékenység, nem épít fészket, nem mutat párzási készséget s ezért nem jelzi ezt jellegzetes, dallamos hangszignáljával sem. Azért nem teljesen „néma" a feketerigó a rövid nappalos téli időszakban. Rövid hívó hangszignáljaikkal figyelmeztetik egymást az esetleges veszélyre; ez túlélési esélyeik miatt fontos, hiszen a lombtalan, jeges fák és bokrok ilyenkor kevés védelmet nyújtanak számukra. Néha-néha halk „csing-csing” vagy „tix-tix" hangjuk valószínűleg a „szorongás" panaszjele. Energiatakarékos életmódra való átállásukat a nappalok hosszának rövidülése váltja ki. A megvilágítás hosszának szabályozó szerepe tartja vissza a feketerigó és több más nálunk telelő madár (ragadozók, sirályok, galambok stb.) anyagcseréjét a tavasszal esedékes megélénkülés korai bekövetkezésétől, hisze ez végzetes lehetne számukra akkor, amikor még nincs elegendő táplálék, és az utódok felneveléséhez szükséges létfeltételek is hiányoznak. A madárkedvelö szakemberek joggal tartanak attól, hogy a városi környezetben a nappali megvilágítás időtartamát meghosszabbító higanygőzlámpák fénye elöbb-utóbb „megtéveszti" majd a feketerigók és vele együtt a többi kis testű énekesmadarunk téli étrendjét és idő előtt beindítja a még szünetelő ivari hormontermelést, ennek hatására túl korán lép „akcióba" az ivarmirigyük, s akkor kezdik el ivari élettevékenységeiket, amikor még messze a tavasz, az ivadékgondozásra kellő garanciát nyújtó kellemes időjárás és bőséges táplálékkészlet, amikor még maguk a szülő madarak is jobbára az ember segítségére szorulnak. BECSAPOTT PATKÁNYOK Egyiptom patkányai már a fáraók idejében is nagy kárt okoztak a föld termésében. Azóta sem változott a helyzet, jóllehet különböző mérgekkel indítottak hadjáratot ellenük. A legújabb módszer talán hatásosnak bizonyul. Olyan csapdákat helyeznek ki, amelyek csalija „alvó" mérget tartalmaz. Ettől a méregtől lassan és fájdalommentesen elvéreznek a rágcsálók. Ellentétben a gyorsan ható mérgektől, a patkányok nem hallatnak vészkiáltást, amely elijesztené társaikat. Az Örmény Tudományos Akadémia növénykutató intézetében kifejlesztett módszerrel nemcsak zöldség- és főzelékféléket, hanem olajnövényeket, gyógynövényeket, földiepret és más növényeket is termesztenek termőtalaj nélkül, tápoldattal átitatott vulkanikus 1986 augusztusában a kameruni Nyos-tó környékén mintegy 1 500 ember esett áldozatul egy gázkitörésnek, amelyet a kutatók az első napokban egyértelműen vulkáni eredetűnek minősítettek. Ez nem is csoda, hiszen a tó egy vulkanikus kráter mélyedését tölti ki, s kézenfekvőnek tűnt, hogy a kiszabadult gázok valamiképpen kapcsolatban lehetnek az egykori tűzhányóval. A szakemberek egy része azonban más véleményen volt. Szerintük a vulkánnak csak annyi köze van az esethez, hogy magát a tómedencét tűzhányókitörés alakította ki, de a most kiszabadult gázok a tó mélyebb, oxigénszegény vizrétegeiben keletkeztek, szerves anyagok bomlásával. Ezt a feltevést egy korábbi tapasztalat is alátámasztja. Egy amerikai hidrológus házaspár a tanzániai Gidamur-tónál vett észre erre utaló jelenséget. Ez a tó ugyancsak egy vulkáni kráterben van, s a kutatókat nyolc kilométeres távolságból csalta oda a kénhidrogén jelenlétét jelző jellegzetes záptojásszag. A tó vizét olyan baktériumok festették bíborvörös árnyalatúra, amilyenek normális körülmények között csak mélyebb, oxigénszegény környezetben élnek. A vízminták vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy a gázok nem vulkanikus eredetűek voltak. Sokan úgy vélik, két, halálos áldozatokat is követelő kameruni gázkitörés is biológiai folyamatok eredményeként képződött gázok számlájára irható. Igaz, erre semmiféle bizonyíték nincs, de arra sem, hogy a gázok vulkáni eredetűek lettek volna. Az egyik a híres Nyos-tavi eset, a másik a tőle 240 km-re fekvő ugyancsak vulkáni krátert kitöltő Monoun-tavi katasztrófa, amely 1984 augusztusában történt. A két esemény időpontja nem véletlen egybeesés, ugyanis Kamerunban a tavak vízrendszerének stabilitátufába gyökereztetve a növényeket. A laboratóriumban most földiepret termesztenek a függőlegesen felfüggesztett zsákokban, amelyek tápoldattal átitatott vulkáni tufát tartalmaznak. sa pont augusztusban a legkisebb. A Monoun-tónál kimutattak ugyan a gázokban olyan szénizotópot, amely vulkáni eredetre utal, de ez még nem teszi egyértelművé a gázkitörés valódi okát. Az sem bizonyos, hogy a Nyostavi katasztrófa nem vulkáni eredetű, de az ellenkezője sem. Ha tehát elfogadjuk mindkét feltevést, hogy a gázok lehettek vulkáni és biológiai eredetűek (esetleg a kettő együtt), még mindig fennáll a kérdés, mi idézte elő a hirtelen gázkitörést. Egyes vélemények szerint egy víz alatti csuszamlás keverte össze a normális körülmények között egymástól jól elkülönülő felszíni és mélyebb vízrétegeket. Mindkét gázkitörést előidézhette az évszakváltozás. A mérsékelt övben az esős évszak beköszönte lehűti a melegebb, könynyebb fajsúlyú felszíni vízrétegeket, amelyek — különösen ha szél is van — lesüllyednek és összekeverednek azokkal a mélyebb vízrétegekkel, amelyekben a nyár folyamán gázok termelődtek. Ilyen inverziók a trópusi tavaknál is előfordulhatnak, s erre vonatkozóan több határozott vizsgálati eredmény is van. Katasztrófák azonban szerencsére nagyon ritkán következnek be ilyen okból. A klímaviszonyok hosszú időn át meghatározhatják a tavak vízrendszerének stabilitását, s ezalatt nagyobb mennyiségű C02 és más gáz halmozódhat fel zavartalanul a mélyebb elszigetelt vízrétegekben. Elég azonban egy kismértékű klímaváltozás is ahhoz, hogy instabillá váljanak és inverzió következzék be. A katasztrófák okait még vizsgálják, de egy amerikai kutatócsoport közvetlenül a Nyos-tavi kitörés után azt jelentette, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy vulkáni, vagy akár szeizmikus aktivitás indította el a kitörést. A SZÍV MÁGNESTERE A moszkvai elektronikai intézetben készített készülékkel mérhetik az emberi szív gyenge, instabil mágnesterét, követhetik ingadozásait. Ehhez a legkorszerűbb készülékeket kapcsolták össze: pásztázó letapogatót és digitális számítógéprendszert. A vizsgálattal a képernyőn láthatóvá tehető a vizsgált szív dinamikus mágneses térképe. Az egészséges és a beteg szív mágneses impulzusai különbözőek, emiatt például a képernyőn jól felismerhető a szívizom infarktustól érintett része, mert ennek a szakasznak a mágneses képe merev, nem változik. A magnetokardiográfiai vizsgálattal behatárolhatják és egy mikronos pontossággal meghatározhatják a szívízomgyulladás kiterjedését — ez a hagyományos módszerekkel lehetetlen. A hagyományos elektrokardiogramon ugyanis nemcsak a szívizom, hanem a környező szövetek adottságai is megjelennek, így nem tükrözi pontosan a betegség okozta elváltozást. VEGYSZERMENTES MŰTRÁGYÁK Baktérium-műtrágyák és növényi oltóanyagok kifejlesztésén dolgoznak szovjet kutatók a termőföldekre kípermetezett vegyszerek mennyiségének csökkentésére. A Szovjetunió bioki'miai intézetében egész sor olyan mikroorganizmust fedeztek fel a búza gyökérzetén, amelyek a növénnyel együtt élve, serkentik a növekedését. A kutatóknak az a céljuk, hogy a vetőmagot egy vagy több ilyen baktériummal kezeljék. A „nitragin" elnevezésű nitrogénmegkötő baktériumot immár nagyüzemi méretekben tenyésztik. A baktériumokat alkalmas hordozóanyaggal, például tőzeggel keverik össze, s így jelentősen növelik a növény terméshozamát. Az intézet egy másik kutatócsoportja növényvédő oltóanyagok kifejlesztésén dolgozik. A legyengített rozsdatörzzsel kezelt növény ellenállása megnő más rozsda-törzsekkel szemben is. Az új módszert már alkalmazzák Moldavia és Belorusszia kapásnövényeket termesztő gazdaságaiban. A kutatócsoport most a gabonaféléket megvédő oltóanyag kifejlesztésén fáradozik. FŰTŐANYAG ÖREG AUTÓGUMIBÓL Az Egyesült Államokban immár környezeti problémát okoznak a személy- és teherautók kiszolgált gumijai: az évek során kétmilliárd öreg autógumi halmozódott fel a telepeken, és évről évre újabb 240 millió autógumi raktározását kell megoldani. Egy újfajta aprítóberendezés segítségével remélnek megszabadulni a gumihegyektől. A Dallasban kifejlesztett gumiaprító forgó kései olyan különleges fémötvözetből készültek, amely egészen rendkívüli igénybevételt is elvisel: még négymillió autógumit szétfoszlatva sem csorbulnak ki a kések. A felapritott autógumi fűtőértéke nagyobb, mind a legtöbb szénfajtáé, viszont olcsóbb más fűtőanyagoknál és főként a papír- és cementiparban lehet eltüzelni. VULKÁNI GÁZ, VAGY VALAMI MÁS? 16
